2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Eszteri Dániel: Bitcoin: Az anarchisták pénze vagy a jövő fizetőeszköze?89A Bitcoin rendszer ezzel szemben épphogy decentralizált,melyben nincs központi adatbázis,szerver vagy bármilyen egyéb hatóság, ami ezt azellenőrzést végzi. Sok eddigi decentralizált virtuálispénz létrehozására törekvő kísérlet bukott megazon, hogy a dupla-költés lehetőségét csak úgy tudtákkizárni, ha felállítottak egy központi hatóságot,ami ezt ellenőrizte. A virtuális pénzek így hasonlóváváltak a valódi pénzekhez, hiszen a bankok is ilyenellenőrzést végeznek.Szükséges volt tehát a Bitcoin-rendszer számáravalamilyen más megoldást találni, ami megakadályozza,hogy az érmetulajdonos már előre alá tudjonírni kulcsával tranzakciós szerződést, és ezzel esetlegkétszer eladni ugyanazt az érmét. Ennek megoldására,először azt a szabályt kell felállítani, hogy csak azidőben legelső tranzakció számít és az összes többiutána következő érvénytelen, ami ugyanarra az érméreszól. Ez viszonylag egyszerű szabály, melynekbetartását a központosított rendszerben egy errekitalált szerv, például egy bank végezte. A Bitcoindecentralizált rendszerében ez csak úgy oldhatómeg, ha minden egyes tranzakció nyilvános, és bárkiszámára megtekinthető. 23 Ez azonban nem minden,hiszen kinek lenne arra ideje, hogy ezeket ellenőrizgesse?A rendszer ezt a következőképpen oldjameg. Először is minden tranzakción végigfuttat egyhash algoritmust. A hash algoritmusok egyirányúkódolási módszerek, melyet a számítógépes adatoktitkosításánál is használnak. Az algoritmus a számítógépesadatokat konvertálja számokká, melyet hashértéknek hívunk. Ha ez a szám elég hosszú, akkor teljesenazonosíthatóvá tesz valamilyen egyedi adatot.A hash-szám egyértelműen utal a titkosított adatra,azonban belőle nem állítható elő visszafejtéssel azadat, amit titkosított. Viszont a számot használvaellenőrizhetjük, hogy valóban azzal az adattal van edolgunk, amire szükségünk van. 24Minden Bitcoin átutalás során a küldő fél a privátkulcsával, tehát digitális aláírásával látja el az előzőtranzakció hash értékéből és a következő tulajdonos,tehát a fogadó fél publikus kulcsából álló csomagot.Ezzel igazolja, hogy a csomagot és a benne találhatóBitcoin-összeget tényleg a fogadó félnek szánta. 25 Ahash, a cím és az aláírás naplózódik az interneten,az úgy nevezett blokkok-ban, amiket a blockexplorer.com című honlapon meg is nézhetünk. Ezek a blokkokadathalmazok, melyekben megtalálható a világonelérhető minden Bitcoinonnal végzett műveletnaplózása. A szokásos banki modellektől eltérőennem a tranzakciók titkosak és a számlatulajdonosokismertek, hanem éppen fordítva. A Bitcoin kliens abeüzemelése után minden egyes felhasználónak letöltiaz összes blokkot a számítógépe merevlemezére(jelenleg kb. 190 ezret, ami hozzávetőlegesen 400MB), később pedig hozzá mindig a legújabbakat.Ilyen redundanciával a világ legbiztonságosabb bankiadatbázisa sem rendelkezik. 26 Az összes tranzakcióteljes adatbázisa megtalálható minden egyes emberszámítógépén, aki Bitcoint használ és az a nyílt hálózatonkeresztül folyamatosan frissül. Ahhoz, hogyegy utalás teljesülhessen legalább hat másik a hálózatrakapcsolódott számítógépnek kell igazolnia atranzakciót, így a csalás gyakorlatilag kizárt. 27Egy idő után ez tarthatatlan lesz, mivel a tranzakciókszámának növekedésével a blokkok méreteis nőni fog, ezért később lehetőség lesz arra, hogy atranzakciónaplónak csak a releváns részeit töltse le aprogram. 28 Ez azonban még a jövő zenéje. A blokkokszerepéről később még több szó fog esni.A tranzakciók címzettje csak úgy tudja igazolnimagát (vagyis további tranzakciókra felhasználni apénzét), ha rendelkezik a csomagban lévő nyilvánoskulcsához tartozó privát kulccsal is. A nyilvános ésprivát kulcspárok a virtuális pénztárcánkban tárolódnaka számítógépünkön a wallet.dat fájlban, éppenezért a Bitcoin világában ezek a fájlok számítanaka legféltettebb kincseknek. 29 Érdemes róla sűrűnbiztonsági másolatot készíteni és nem csak egy számítógépentartani. A virtuális pénztárcánkban lévőkulcspárokat a szoftver összeveti a blokkokban tárolttranzakciós információkkal és ez alapján számoljaki, hogy mennyi Bitcoin van a zsebünkben. Ezekalapján nem meglepő, ha a Bitcoin kitalálója, Nakamotoszerint egy virtuális érme nem más, mint digitálisaláírások láncolata. 30 Talán legjobban a névre szólóértékpapírokhoz tudjuk ezek alapján hasonlítani aBitérmét, hiszen az ilyen értékpapírokhoz tartozóforgatmányban is ugyanígy vannak feljegyezve,hogy azokat ki, mikor és kire ruházta át.5. „Bitcoin bányászat”Mivel a Bitcoinoknak nincs központi kibocsátója,felmerül a kérdés, hogy vajon mégis hogyan szerezhetünkbelőlük magunknak? Nos, egyrészt vehetjükőket más Bitcoin tulajdonosoktól, vagy nekifoghatunkmi magunk is a termelésének. Mit is kell értenitermelés alatt?Az új érmék a Bitcoin hálózat csomópontjain generálódnak,amikor a rendszer megoldást talál egybizonyos matematikai problémára. 31 Ahhoz, hogy miis hozzájárulhassunk a Bitcoinok ilyen úton történőelőállításához le kell töltenünk egy szoftvert, amelyaz után a számítógépünk processzorának, vagyvideokártyájának erőforrásait használja az ilyen matematikaiproblémák megoldásához eszközül. Ezeketa programokat „bányász-szoftvernek” („mining-software”)nevezzük, amely a fentebb említett virtuálisJURA 2012/2.