2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Vogl Márk: “Shaping language rights …”Vogl Márktanársegéd“Shaping language rights –commentary on the EuropeanCharter for Regional orMinority Languages in lightof the Committee of Experts’evaluation”** Regional of Minority Languages, No. 9 (21 Feb 2012)Council of Europe, 551 p.265Rendkívül nehéz feladatra vállalkozik az, aki kísérletettesz az európai nyelvi sokféleség, a többségi éskisebbségi nyelvek helyzetének, valamint az európairegionális vagy kisebbségi nyelveket beszélők nyelvijogainak áttekintésére. Ebben a kísérletben szintepótolhatatlan segítséget nyújt az Európa Tanácsgondozásában 2012 elején megjelent tanulmánykötet,amely a Nyelvi jogok formálása – kommentár a Regionálisvagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájáról a SzakértőiBizottság értékelő jelentései tükrében címet viseli.Ahogy a címből ki is derül, a kommentár lényegébenaz Európa Tanács egyik szakértői bizottságánaktevékenységén alapul. Ez a Szakértői Bizottság aKarta részes államainak a Karta végrehajtásáról szólóidőszakos jelentései alapján von le következtetéseketa Karta hatályosulását illetően, melyeket aztán terjedelmesértékelő jelentéseiben közzé is tesz az EurópaTanács honlapján. Mivel azonban ezeket a jelentéseket– igazodva az országjelentések benyújtásához – nagyjábólháromévenként hozzák nyilvánosságra már 2000óta, számuk az évek során megsokszorozódott.Az értékelő jelentések ilyetén történő megsokszorozódásaazonban veszélyeket is rejthet magában,tanulmányozásuk során könnyen elveszhetünk arészletekben. Még viszonylag könnyű dolgunk vanakkor, ha csak egy kiválasztott országban szeretnénkmegismerni a regionális vagy kisebbségi nyelvekvédelmének, a nyelvi kisebbségek tagjainak, nyelvijogaiknak helyzetét. Ebben az esetben csak az adottországról szóló utolsó értékelő jelentést kell a kezünkbevennünk. Ha azonban szeretnénk megismerni, hogymilyen élő tendenciák figyelhetők meg az egyes országokszabályozásainak változásában; ha szeretnénkösszehasonlítani ezeket európai szinten; illetve ahhoz,hogy megértsük, vannak olyan kérdések, amelyeknekmegoldása határokon átnyúló együttműködést kíván,akkor voltaképpen arra lenne szükségünk, hogy ismerjükés felfogjuk az értékelő jelentésekben megjelenőszociolingvisztikai helyzetek és jelenségek összességét.Ez pedig majdhogynem lehetetlen feladat.Ebből a felismerésből indult ki spanyol egyetemekegy kisebbségekkel, kisebbségi jogokkal foglalkozóoktatói csoportja, amely csoport nemzetközi szerzőgárdátgyűjtött maga köré azzal a céllal, hogy az„cikkről cikkre” vonatkozó kommentárt készítsen aKarta végrehajtásáról. Az ötlet tehát azon alapult,hogy – amennyiben lehetséges – egy-egy szerzőkoncentráltan a Karta végrehajtásának csak egy-egyjól körülhatárolható (az egyes cikkekben megjelenő)aspektusát vizsgálja, és hogy így próbáljon következtetéseketlevonni arról, vajon létezhetnek-e olyan,eddig még világosan meg nem fogalmazott elvek,melyek a Szakértői Bizottság munkáját vezérlik, ésvajon a Szakértői Bizottság mindig ezen elveknekmegfelelően jár-e el. Ezzel összhangban, a kötetbentalálható tanulmányok nagy részének, de elsősorbanmégis az állami kötelezettségeket tartalmazó, II. ésIII. részi cikkeket taglaló írások szerkezete nagyjábóla következő sémát követi: miután az adott rendelkezésekettágabb összefüggésbe helyezte, elemzia Szakértői Bizottságnak az ezen rendelkezésekvégrehajtásával kapcsolatban elfoglalt pozícióját,majd rámutat a Szakértői Bizottság gyakorlatánakelőremutató elemeire, ugyanakkor a kevésbé koherens,vagyis az egyes országokban nagyon hasonlóhelyzetekre adott indokolatlanul eltérő véleményeireés ajánlásaira, vagy éppenséggel ezek hiányáraszintén, jelezvén e felbecsülhetetlen értékű munkatovábbfejlődésének lehetséges irányait is.Hogy az olvasó világosabb képet kaphasson akötet hasznosságáról, érdemes egy példán keresztülbemutatni, hogyan válnak élővé a Karta egyesrendelkezései a Szakértői Bizottság monitoring tevékenységében.Mivel a jelen sorok írója – Andrássyprofesszor szerzőtársaként – szintén közreműködötta kötet elkészítésében, kézenfekvőnek tűnik a példánkatis az általunk írt tanulmányból meríteni, melytanulmány a Karta rendelkezéseinek a nem-területinyelvekre történő alkalmazását vizsgálja.Bár valamely részes állam nem köteles a Karta III.részének, a közélet különféle területeivel kapcsolatospontosan meghatározott rendelkezéseit vállalni azország területén tradicionálisan jelenlévő, de jól körülhatárolhatóterületi bázissal nem rendelkező nyelvekesetében, a Karta 7. cikk 5. bekezdésének köszönhetőenazért e nyelvek sem maradnak védelem nélkül.A 7. cikk 5. bekezdése szerint a részes államoknakvállalniuk kell, hogy mutatis mutandis alkalmazzák a7. cikk 1-4. bekezdéseit a területhez nem köthető nyelvekre.E nyelvek esetében azonban a Karta hatályosulásátszolgáló intézkedések természetét és terjedelmétrugalmasan kell meghatározni, figyelembe véve aJURA 2012/2.