2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Chronowski Nóra: Az alkotmányozás a globális alkotmányosság kontextusában51Chronowski Nórahabilitált egyetemi docensAz alkotmányozása globális alkotmányosságkontextusában*Tanulmányom a következő kérdés köré szerveződik:helyes-e a 21. században az alkotmányozást nemzeti kontextusrakorlátozni, amikor az alkotmányjog és az alkotmányosságglobális? Klasszikus dogma, hogy az alkotmányozáskonkrét politikai közösség – államalkotó nép,avagy politikai nemzet – belső ügye, amely önállóan,a népszuverenitás alapján dönt saját alkotmányos berendezkedéséről.A korszak sajátos körülményeibőlés kihívásaiból adódóan azonban az alkotmányozósem tekinthet el attól, hogy visszaigazolja a nemzetköziközösség univerzális értékeit, az ember nembelilényegét jelentő, morális és individuális szabadságátgarantáló emberi méltóságot, valamint az emberiségés a közös örökség fennmaradása szolgálatába állított,nemzetek feletti felelősséget. E külső tényezőkhatása determináló, amennyiben az elérendő célkorszerű, demokratikus, jogállami alkotmány. Aztállítom, hogy a partikularizmus ideje lejárt, a nemzetialkotmányozást globális kontextusra nyitottan érdemesfolytatni. Ezt bizonyítandó, először áttekintem aglobális alkotmányosság koncepciójának főbb tanulságait,s ez alapján vonok le néhány következtetést anemzeti alkotmányozásról, valamint MagyarországAlaptörvényének sajátosságairól.I. A globális alkotmányosságról1. A globális alkotmányosság és a globális alkotmányjogkoncepciójának 1 térnyerése egyrészt az alkotmányosságértékként való elismerésén, másrészt aglobalizáció tényén, pontosabban a globalizációbóladódó korszerű következtetések levonásának szükségszerűségénalapul. A koncepció megragadhatóegyfelől nemzetközi jogi megközelítéssel: ebben azértelemben a nemzetközi jog alkotmányosodásárautal. Másfelől – az alkotmányjog oldaláról – azalkotmányjogi megoldások (constitutional design)közelítéseként írható le. 2 Az utóbbi jelenség feltárásaempirikus kutatásokon alapul, és a világalkotmányait, illetve azok létrejöttét és tartalmát az* A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásávalkészült.időbeli fejlődésre is figyelemmel elemzi, módszeretehát elsősorban az összehasonlítás. 3 A globalizálódóalkotmányosság olyan dinamikus folyamatkéntfogható fel, amelyben az univerzálissá váló elvek anemzeti megoldások prizmáján keresztül beépülneka konkrét alkotmányos gyakorlatba, és a partikularizmuskorlátjaként jelennek meg. 4 Az irányzat azalkotmányjogi összehasonlító módszer elfogadásán 5és az összehasonlíthatóságból adódó eredményekmérésén, statisztikai feldolgozásán alapul. Az alkotmányoktartalma tekintetében mérhető változók: aszéleskörűség (azaz a szabályozás átfogó jellege) ésaz ideologikusság foka. Az utóbbi változó alapjánaz alkotmányok lényegében két családba sorolhatók:vagy libertariánus, vagy államcentrikus 6 jellemzőketmutatnak. E kategóriák értéksemlegesek.A libertariánus alkotmány kiindulópontja az egyénszabadsága, s az alapjogok hatalomkorlátozó funkciójáthelyezi előtérbe. Az államcentrikus alkotmányaz állam nélkülözhetetlen szerepét fogadja el, és – azalapjogokkal kapcsolatban is – elsősorban államifeladatokat, felelősséget határoz meg. A felosztás askála két végpontját jelenti, amelyen a világ alkotmányaielhelyezhetők. A mérések szerint az európaialkotmányok közül 2006-ban leginkább libertariánusa svájci, a finn, a szlovén, a máltai, a brit, a szlovák ésa svéd alkotmány, a leginkább államcentrikus pedig aluxemburgi, a német, a bolgár, a magyar, a francia ésaz olasz (ebben a sorrendben). Az egyes családokonbelül az ideológiai konvergencia, a családok közöttpedig a polarizáció érvényesül. 7A koncepció a puszta osztályozáson és csoportképzésentúl valójában arra keresi a választ, hogy achartális alkotmányok a modern kormányzás eszközeikéntmiként alakíthatók és alkalmazhatók úgy,hogy megfeleljenek bizonyos – a korszakra jellemző– alapvető kihívásoknak, céloknak. Ezek a kihívásokés célok a gazdasági prosperitás, a politikai stabilitás,az emberi méltóság tiszteletben tartása, az individuálisalapjogok garantálása, a tartós demokrácia, illetvea potenciálisan egymással küzdő társadalmi csoportokbékés együttélése. Az, hogy az alkotmányokmennyiben felelnek meg az említett kihívásoknak,eljárás és tartalom kérdése, vagyis eldöntendő, milegyen az alkotmány tartalma és milyen eljárás szerinthatározzák meg ezt a tartalmat. Ma már tudható(mert mérhető), hogy mely tényezők ígérnek hosszúalkotmányos élettartamot egy-egy alaptörvénynek. Etényezők közül kiemelkedő a releváns szereplők széleskörének bevonása az alkotmányozási folyamatba(pluralizmus, demokratizmus, reprezentativitás), atartalmi specifikáció magas foka a normaszövegben(kellően részletes és explicit garanciák a jogok ésintézmények tekintetében), és olyan módosításiszabályok, amelyeket sem nem túl nehéz, sem nemJURA 2012/2.