2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Vogl Márk: “Shaping language rights …”re nem vonatkozik, mégis fontos lehet jelezni az olyannyelvek miatt, melyek az államok többségében nemrendelkeznek jól körülhatárolható területi bázissal, deegyes államokban mégis a területi nyelvek jellegzetességeitmutatják (például a roma nyelv Szlovákiában).Ezután a koherens és strukturált nyelvpolitikávalösszhangban, az államoknak meg kell teremteniüka nyelvvédelem és –támogatás jogi, szervezeti éspénzügyi kereteit (a 7. cikk 1.c alkalmazása), majdpedig ezeken a kereteken belül biztosítaniuk kell anyelv megismerésének és megőrzésének lehetőségétazáltal, hogy az oktatáson keresztül biztosítjáka nyelvátadást (a 7.cikk 1.f alkalmazása). A nem-területinyelvekkel kapcsolatban ez azt jelenti, hogyezeknek a nyelveknek az oktatását, illetve az ezekena nyelveken történő oktatást az általános tantervbekéne illeszteni legalább az oktatás iskola-előkészítőszakaszában és az elemi iskolákban.Ezeknek a nyelveknek a beemelése a rendes oktatásikeretek közé feltételezi az adott nyelv minimális fokúegységesítését, ami többek között az oktatási anyagokelőkészítéséhez is szükséges. Éppen ezért a kutatásokrafordított erőfeszítéseknek a nem-területi nyelvek vonatkozásábanfőképpen erre a legalább minimális fokúegységesítésre kell irányulnia. Emellett, az egységesítése nyelvek egyetemi oktatására is hatással van (a 7.cikk 1.h alkalmazása), ami pedig stratégiai fontosságú,tekintve a tanárokban mutatkozó hiányt.Ha a nyelvátadás lehetősége garantált, az államoknake lehetőség megvalósítására kell törekedniük,azaz erősítenie kell a beszélők nyelvtanulásra irányulómotivációját, ami pedig az adott nem-területinyelv presztízsének erősítésével érhető el.Mivel a nem-területi nyelvek presztízse és a többségnekaz e nyelvekre vonatkozó tudása/tudatosságasok esetben nagyon alacsony, szükség van e nyelveknek,illetve az általuk hordozott történelem és kultúrajelenlétének fejlesztésére és konszolidálására az oktatásban(a 7. cikk 3 alkalmazása) és a médiában (a 7.cikk 3 és 1.d alkalmazása). Az utóbbi esetben a rádiósműsorszolgáltatásnak van kiemelkedő jelentősége, amiazt jelenti, hogy a hatóságoknak bátorítania kell a műsorszolgáltatókat,hogy azok kínáljanak az adott nyelvről,illetve nyelven készült programokat, összhangbana 7. cikk 3. bekezdésében lefektetett elvekkel.A valamely nyelvet azonos vagy hasonló formábanbeszélő csoportok közötti kapcsolatok fenntartásánakés fejlesztésének támogatása – legyenek ezek acsoportok akár ugyanabban az államban (a 7. cikk 1.ealkalmazása), akár különböző államokban (a 7.cikk1.i alkalmazása) – szintén hozzájárulhat az adottnyelv presztízsének növeléséhez e nyelvi csoportokközös identitásának kialakításán keresztül, ugyanise csoportoknak lehetőségük van felismerni nyelvük(nyelvi) identitásépítésben betöltött fontosságát. Így267a fent említett albekezdések alkalmazása emelheti anyelvi csoportoknak saját nyelvük értékére vonatkozótudatosságát.Ezen identitás további megszilárdításához járulhozzá az egyéb nyelvi csoportokkal való kulturáliskapcsolatok fejlesztése (a 7. cikk 1.e alkalmazása),mivel ezekben a kapcsolatokban az adott nyelvi csoportokegyenrangú félként vannak jelen, akik képesekközös célok érdekében együttműködni. Továbbá,ha ezek a csoportok ugyanazon a területen élnek,az államnak biztosítania kell köztük a kölcsönös átjárhatóságotazzal, hogy intézményes formában ismegkönnyíti a köztük zajló kommunikációt, vagyisegymás kölcsönös megértését, lehetővé téve az adottnem-területi nyelvet nem beszélők számára is, hogykívánságuk szerint megtanulhassák ezt a nyelvet (a7. cikk 1.g alkalmazása).A 7. cikk 1.g olyan személyekre is vonatkozik,akik elvesztették a nyelvüket, azaz számukra is lehetővékell tenni, hogy megtanulhassák nyelvüket,amennyiben így kívánják. Ha ezek a személyektöbbek között olyan társadalmi diszkriminációkövetkeztében veszítették el a nyelvüket, mely csoportjukathagyományosan sújtja, a hatóságoknakintézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogye személyek gazdasági, társadalmi és politikai életbenvaló teljes részvétele biztosított legyen (a 7. cikk2 alkalmazása) annak érdekében, hogy a 7.cikk 1.galkalmazható legyen.Egyrészt a nem-területi nyelvek tradicionálisanalacsony presztízse miatt, másrészt a miatt, hogye nyelvi csoportok szétszórtságuk következtébenláthatatlanok maradhatnak a helyi és a regionálisszinteken, különösen nagy jelentősége van annak,hogy e nyelvek az adott állam központi szintjén olyansaját elkülönült testületekkel rendelkezzenek, melytestületek képesek az adott nyelvi csoportok szükségleteinekés kívánságainak megfelelő artikulálására (a7. cikk 4 alkalmazása).Látható tehát, hogy a Karta rendelkezéseinekalkalmazása hogyan válhat a folyamatosan változószociolingvisztikai jelenségek részévé. A fenti– részleteiben is kibontott – példa azonban nemcsakannak bemutatására alkalmas, hogyan ültethető áta Karta szellemisége, illetve elmélete a gyakorlatbaa Szakértői Bizottság és a tudomány képviselőinekértelmezése segítségével. Talán az is látható, hogy a7. cikknek (ez a cikk egymagában fedi le a Karta II.részét) kiemelkedő szerepe van ebben a folyamatban,vagyis a Karta szellemiségének érvényre juttatásában.A Karta III. része határozza meg azokata kötelezettségeket, amelyek vállalásával a részesállamok védelemben részesíthetik regionális vagykisebbségi nyelveiket a közélet egyes területein. Eterületek pedig: az oktatás, az igazságszolgáltatás,JURA 2012/2.