2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Király Lilla: A keresetjog elméletek érvényesülése a joggyakorlatban118Paulovics Anita: i.m. 2011119Plank Julius Wilhelm: Lehrbuch des deutschen Civilprocessrechts.Band III. Civilprocessrechts. Band III. C.H. Beck,Nördlingen 1887120Plank, Julius Wilhelm: i.m. 1887. 199., o. vö. PaulovicsAnita: i.m. 2011121Paulovics Anita: i.m. 2011122Kengyel Miklós: i.m. 2005. 212. o.123Gáspárdy László: A jogérvényesítést elsegítő és akadályozókörülmények vizsgálata a magyar polgári igazságszolgáltatásban.Magyar Tudományos Akadémia Kiadványa, Budapest 1985.4. o.124Kengyel Miklós: i.m. 2006. 718-719. o.125„A jogalany egyedileg elvégzett prognózisára objektívoldalról ható tényezők: a megteendő jogi lépés várhatóköltségvonzata, a felbecsülhető időigény, a jogászi segítség(képviselet, tanácsadás) hozzáférhetősége, a marasztaló határozatvégrehajthatósága, a fórum földrajzi elérhetősége.Szubjektív oldalról ható motivációs tényezők az egyéni prognózisra:a társadalmi szokásokhoz való igazodás, a döntéselőtt álló jogalany személyes érintettsége („ingerküszöbe”),a lehetséges jogi lépés sikeressége vagy sikertelensége felőlalkotott vélekedés, a megteendő lépések és a pszichés megterhelésfelmérése, a döntő fórumról alkotott vélemény, azellenfél retorziója miatt érzett aggodalom vagy ennek hiánya,a környezet várható reagálásának felmérése az esetleges lépésfüggvényében, az önkifejezés (megértés) lehetőségei.” GáspárdyLászló: i.m. 1985. 4. o.126A polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvény 3.§127Farkas József – Kengyel Miklós: Bizonyítás a polgári perben.Budapest 2005. 15-19. o., Bacsó Jenő: A polgári eljárás minta társadalmi igények érvényesítésének eszköze. JogtudományiKözlöny 1974. 9. sz. 484. o.128Haney, Gerhard: Der kapitalistische Zivilprozess und dieimperialistische Theorie vom Rechtsschutzbedürfnis in ihrer Funktiondes Zerstörung der bürgerlichen Gesetzlichkeit. Jena 1961.107-108. o., vö. Kengyel Miklós: i.m. 1986. 556. o.129Kengyel Miklós: i.m. 1986. 556. o.130Lábady Tamás: A keresetindítási jog, különös tekintettela III. Ppn. új perelőfeltételeire. Magyar Jog 1975. 8. sz.445. o.131Abramov, Sz. N.: Szovjet polgári eljárás. Moszkva 1952.155. o., Klejnmann, A. F.: Szovjet polgári eljárás, Moszkva 1954.24. o. Gurvics M. A.: A keresetjog. Moszkva-Leningrád 1949.Jugyelszon, K. Sz.: A bizonyítás problémája a szovjet polgári eljárásjogban.Moszkva 1951., Kengyel Miklós: i.m. 1986. 556. o.132Kengyel Miklós: Magyar Polgári Eljárásjog. Osiris, Budapest2010. 223. o.133Hámori Vilmos: A keresetjog és az eljárásjogi jogviszonya polgári perben. Jogtudományi Közlöny 1979. 8. sz.521. o.134Világhy Miklós – Eörsi Gyula: Magyar polgári jog. I.kötet. Budapest 1962. 164. o.135Kengyel Miklós: i.m. 1986. 555. o.136Goldschmidt James: Zwei Beiträge zum materiellen Justizrecht,München und Leipzig 1914., Der Prozess als Rechtslage.Eine Kritik des processualen Denkens, Berlin 1925., Zivilprocessrecht,Berlin 1929137Schwab, Karl, Heinz: Zur Wiederbelebung desRechtsschutzanspruchs, Zeitschrift für Zivilprozess. 81. kötet,1963. 420. o. Kengyel Miklós: i.m. 1986. 554. o.138Habscheid, Walter: Besprechung von Fasching, Kommentarzu den österreichischen Zivilprozessgesetzen, Zeitschriftfür das gesamte Familienrecht. 1967. 61. o. Kengyel Miklós:i.m. 1986. 556. o.139Rosenberg Leo: Lehrbuch des deutschen Zivilprozessrechts,Berlin 1927140Rosenberg Leo – Schwab Karl Heinz – Gottwald Peter:Zivilprozessrecht, München 1993. 13-14. o.141Kengyel Miklós: i.m. 2010. 223. o.135142Az igazságszolgáltatást nem kizárólag a bíróságokgyakorolják: választottbíróság, gazdasági-és munkaügyidöntőbizottságok, békéltető testületek, stb.143Kengyel Miklós: i.m. 2010. 224. o.144„Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra,hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan ésnyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kőtelezettségeifelől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vádmegalapozottsága felől.” (10. cikk)145„A bíróság előtt mindenki egyenlő. Mindenkinek jogavan arra, hogy ártatlannak tekintsék mindaddig, amíg bűnösségéta törvény szerint be nem bizonyították, és arra, hogypártatlan bíróság általi tisztességes és nyilvános tárgyalásbanlegyen része.”(14. cikkely)146„Minden személynek joga van a meghallgatásra megfelelőbiztosítékok mellett és ésszerű időn belül az illetékes,független és pártatlan, a törvény által előzőleg létesített bíróságelőtt bűnügyben ellene előterjesztett vádak indokolása vagypolgári, munka, pénzügyi vagy egyéb jellegű jogainak vagykötelezettségeinek az eldöntése céljából.” (8. cikk)147Delcourt v. Belgium ügyben 1970. január 17. napjánhozott ítélet; ECHR 2689/65; Series A No. 11.148Scholler Heinrich: Der gleiche Zugang zu den Gerichten.Jura 2004. 2. sz. 119. o.149Official Journal 2007/C 303/01. A Charta magyar fordítása„költségmentességet” tartalmaz, az angol változatbanviszont „legal aid”, a francia nyelvűben „aide juridictionnelle”,a német fordításban „Prozesskostenhilfe” szerepel, ezért afogalom alatt valamennyi költségkedvezményt és ingyenesvagy kedvezményes képviseletet jelentő jogi segítségnyújtástkell érteni.150Kengyel Miklós: A keresettől a bírósághoz fordulásjogáig. In: Ádám Antal (szerk): Tanulmányok Szamel Lajostiszteletére. Studia Iuridica, Pécs 1989. 118. sz. 142. o.151Farkas József: A polgári eljárásjog alkotmányos szabályozása.In: Trócsányi László (szerk.) Az eljárási jogok azalkotmány rendszerében. MTA Államtudományi KutatásokProgramirodája, Budapest 1986 22. o.152Németh János: A polgári eljárásjog reformja. MagyarJog 1986. 3. sz. 203. o.1531949.évi XX. törvény 45. §154Névai László álláspontja szerint „a Magyar Népköztársaságban[…] az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságokgyakorolják.” Névai László – Szilbereky Jenő (szerk.): A polgáriperrendtartás magyarázata: Polgári eljárásjog. Negyedikváltozatlan kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest 1976. 70. o.Névainak a bíróságok igazságszolgáltatási monopóliumátvalló álláspontja azonban már a szocialista per időszakábansem állta meg a helyét, hiszen igazságszolgáltatási feladatokata gazdasági és munkaügyi döntőbizottságok, egyes tanácsiszervek és a közjegyzők is gyakoroltak.155Kengyel Miklós: i.m. 2005. 38. o. Ez a rendelkezés a2012. január 1. napján hatályba lépett „Magyarország Alaptörvényének”XXVIII. cikk (1) bekezdésében változatlan megfogalmazásbanszerepel.156191/B/1996. AB határozat, ABH 1997, 629, 631.157Pp.7.§ (1)-(2) bek.158Pp. 2.§ (3) bek.159Kengyel Miklós: i.m. 1989. 137. o.160Mes Peter: Der Rechtsschutzanspruch, ProzessrechtlicheAbhandlungen, Heft 28. Köln 1970. Vö. Kengyel Miklós: i.m.1986. 550. o.161Moór Gyula: Bevezetés a jogfilozófiába, Filozófiai KönyvtárSorozat, Pfeifer Ferdinánd könyvkereskedése, Budapest1923. 9. o.162Moór Gyula: i.m. 1923.19. o.163A „helyes jog” a tételes jog tartalmának magasabbértékmérő (erkölcs) szempontjából való megítélése MoórGyula: i.m. 1923. 29. o.164Moór Gyula: i.m. 1923.23. o.JURA 2012/2.