2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

132 Király Lilla: A keresetjog elméletek érvényesülése a joggyakorlatbanJegyzetek1Kengyel Miklós: Magyar Polgári Eljárásjog. Osiris, Budapest2008. 221. o.2Magyary Géza: A magyar polgári peres eljárás alaptanai.A perbeli cselekmények tana, Franklin-társulat, Budapest1898. 6. o.3Az állami bíráskodás, a peres eljárás a célból jött létre,hogy elkerülje a jogsértések önhatalommal, önbíráskodássalvaló megoldását, melyek további jogsértésekhez vezethetnek.A sérelmet állító fél fordult panaszával a bírói döntésrejogosulthoz (törzsfőhöz, királyhoz, törzs gyűléséhez) és sérelménekorvoslását kérte. Ebből alakult ki az eljárást megindítópanasz, a kereset. A római jog által szabályozott perben azeljárás azzal kezdődött, hogy a felperes előadta követelésétés kérte a megfelelő formula kiadását. Ha az alperes a keresettelszemben védekezett, a praetor megadta a keresetet,kinevezte a bírót, a kiállított formulát ismertette a felekkel, ajelenlévőket pedig felhívta tanúnak. Ezt a szakaszt nevezzükperalapító magisztrátusi aktusnak, azaz, litis contestatio-nak,melyben a felek vitás ügyüket a formulában foglalt feltételekmellett a kinevezett bíró döntésére bízzák. A litis contestatiofeladata, hogy a felek között a ténybeli és jogi vita tisztázása.In Hámori Vilmos: Anyagi jog és kereset. Jogtudományi Közlöny1978. 10. 616. o.4Az állam törvényi felhatalmazással a bíróságon kívülmás jogi fórumokra is átruházhatja a döntési jogosítványát,például a választottbíróságra, azonban a választottbírói döntésmindig két szerződést feltételez: az egyik a felek között jönlétre, akik megállapodnak abban, hogy jogvitájukat az állambírósága helyett egy harmadik személy dönt el, a másik a felekés ezen harmadik személy között jön létre, aki a döntést magáravállalja. Ezek közjogi viszonyokat nem, csak magánjogiviszonyokat keletkeztetnek, Magyary Géza: i.m. 1898. 19. o.5Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Osiris, Budapest2008. 37-38. o.6„kettős jogviszony elmélet” Magyary Géza: i.m. 1898.11. o.7Plósz Sándor: A keresetjogról. In Összegyűjtött dolgozatai.Magyar Tudományos Akadémia Kiadó, Budapest 1927. 3. o.8Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Osiris, Budapest2005. 38-39.o9Schott, Richard: Das Armenrecht der deutschen Zivilprozeßordnung.Gustav Fischer, Jena 1900, 1. o.10Jancsó György: Magyar polgári törvénykezési jog. LepageLajos Könyvkereskedése, Kolozsvár 1908. 3. o; Falcsik Dezső:A polgári perjog tankönyve. Grill, Budapest 1910. 12. o; MagyaryGéza Magyar polgári perjog. Franklin, Budapest 1913. 5. o.11Magyary Géza – Nizsalovszky Endre: Magyar polgáriperjog. 3. kiadás. Franklin, Budapest 1939. 1. o.12A magyar jogirodalom a kereset elemei között különbségettesz a kereset tárgya, illetőleg tartalma között. Akereset tárgya az érvényesíteni kívánt anyagi jog, a keresettartalma a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem, atekintetben, hogy a fél milyen jogvédelmet kér a bíróságtól. Ezalapján különbséget tehetünk: marasztalási, megállapítási ésjogalakítási kereset között. In Kengyel Miklós: A keresetindításIn: A polgári perrendtartás magyarázata 1. In: Németh János- KissDaisy (szerkesztők), 2. átdolgozott kiadás, Complex Kiadó,Budapest, 2006. 712.o.13Falcsik Dezső: A polgári perjog tankönyve. Grill, Budapest1910. 9. o.14Kengyel Miklós: Magyar Polgári Eljárásjog. Osiris Budapest2008. 217. o.15Iuventius Celsus a Kr. u. II. században élt jogtudós16“An action is nothing else but the right to recover byjudicial process that which is owing to one.”. In: Digest 44, 7,51, see in Straumann Benjamin: Is Modern Liberty Ancient?Roman Remedies and Natural Rights in Hugo Grotius’s EarlyWorks on Natural Law, Law and History Review, Vol 27. No.1.Spring 2009. http://www.historycooperative.org/journals/lhr/27.1/straumann.html (18 May 2011).17Magyary Géza: i.m. 1898. 154. o.18Hámori Vilmos: i.m. 1978. 611. o.19Névai László: A kereset In: Szilbereky Jenő – NévaiLászló(szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata I. kötet,Budapest, 1976. 645.o. vö. Kengyel Miklós: A keresetindítás In:Németh János – Kiss Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata1. In: Második átdolgozott kiadás, Complex Kiadó,Budapest 2006. 711. o. Egyéb eszközök is rendelkezésére állnaka feleknek a jogvita eldöntésére: fizetési meghagyás kibocsátásairánti kérelem, kérelem a nemperes eljárásokban stb.20Pl. apaság, anyaság megállapítása21Hámori Vilmos: i.m. 1978. 618. o.22Igény: „Kíván, követel valamit, amire valamely eredmény,cél érdekében feltétlenül szüksége van, amire rászorul.”A magyar nyelv értelmező szótára, 3. kiadás, Budapest 1970.451-452. o., vö. Hámori Vilmos: i.m. 1978. 611.o. „Konkrétformában mutatkozó szükséglet.” In Tudományos és KöznyelviSzavak Magyar Értelmező Szótára, http://meszotar.hu/keres/igény (2011.05.22)23Az „igényt”, mint jogi fogalmat először Windcheid fejtetteki, mely szerint „a római jogban a jogrend nem a jogokrendszere, hanem a bíróilag érvényesíthető igények rendszereés az actio ennek kifejezése, amely azonban nem azonos ajogigénnyel.” In Windcheid, Bernhard: Die Actio des römischenCivilrechts vom Standpunkte des heutigen Rechts. Düsseldorf 1856.2, 5, 46. o.; Vö. Hámori Vilmos: i.m. 1978. 611. o.24Hámori Vilmos: i.m. 1978. 611.-612. o.25A magánjogi igény egybeesik az állam elleni jogvédelmiigénnyel In Nizsalovszky Endre: Az alanyi magánjog és aperjog, Budapest 1942. 25. o.26Ezt a nézetet Leo Rosenberg, Friedrich Lent, FriedrichStein, Seuffert-Wallsmann és Baumbach képviselték.27Nikisch, Artur: Der Streitgegenstand im Zivilprozess,Tübingen 1935. 91. o.28Rosenberg, Leo: Lehrbuch des Deutschen Zivilprozessrechts(Lehrbuch), Berlin 1927. 259.o., vö. Kengyel Miklós: Ajogvédelmi igény, mint a polgári eljárás – jogtudomány „termékenytévedése”. Jogtudományi Közlöny 1986. 11. sz. 550. o.29Például: bíróság előtt nem érvényesíthető követelések(naturalis obligacio) vagy jogvesztő határidők esetében30Blankenburg, Erhard: The Lawyers’ Lobby and the WelfareState: The Political Economy of Legal Aid. In Regan, Francis –Paterson, Alan – Goriely, Tamara – Fleming, Don (eds.): TheTransformation of Legal Aid. Comparative and HistoricalStudies. Oxford University Press, First Edition, New York1999. 131. o.31Cappelletti Mauro: Access to Justice. ComparativeGeneral Report, III. Zugang zum Recht, RabelsZ40, 1976.673-674. o.32Cappelletti Mauro – Garth Bryant: Access to Justice asa Focus of Research. Windsor Yearbook of Access to Justice.Vol. 1, X-XI. 198133Cappelletti, Mauro: Access to Justice as a TheoraticalApproach to Law and Practical Programme for Reform. SouthAfrican Law Journal 1992. 1. 22.o.34Kilian, Matthias Zugang zum Recht – Wege zurGerechtigkeit. Entwicklungslinien und Erkenntnisgrundlagen.Österreichisches Anwaltsblatt 2008. 4. 2008. 156. o.35van de Meene, Ineke – van Rooij, Benjamin: Access toJustice and Legal Empowerment. Leiden University Press, Amsterdam2008. 6-7. o.36Parker, Christine: Just Lawyers: Regulation and Access toJustice, Oxford University Press, 1999. 30. o.37Vö. Giuseppe Chiovenda: Saggi di diritto processualecivile, Bologna 1904. Nuovi saggi di diritto processuale civile,Napoli 191238Vö. Plósz Sándor: A keresetjogról, In Összegyűjtött dolgozatai.Budapest 192739Kengyel Miklós: i.m. 1986. 550. o.JURA 2012/2.