2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

162 Polyák Gábor: A pluralizmus mérése a médiajogi jogalkalmazói gyakorlatban és a jogalkotási folyamatokbanegyértelművé tette, hogy a sokszínűség nem egyszerűena szolgáltatók és szolgáltatások nagy számát,hanem a tartalmi sokszínűséget jelenti. 14 Az osztrákszabályozás tehát közvetlenül beemeli a versenyjogijogalkalmazásba az alkotmányos médiaszabályozásszempontjait. Míg a magyar médiatörvény az abban– számszerűen – meghatározott piacszerzési korlátokatközvetlenül érvényesíti a versenyjogi értékelésben,addig az osztrák megoldás a versenyhatóságotönálló mérlegelési jogkörrel ruházza fel, nem kötia médiatörvényben meghatározott médiajogi mércéhez.A „vélemények különbözőségét figyelembevevő tájékoztatás biztosítása” nem kötődik egy előremeghatározott piacszerkezethez, a törvény e feltételértékeléséhez nem ad további – konkrét piaci pozíciókatleíró – szempontokat. Ez a széles hatóságimérlegelési jogkör biztosítja, hogy a hatóság a véleménypiacipozíciókat ne csak közvetve, a médiapiacipozíciókon keresztül értékelje, így sajátos módon aversenyjogi jogalkalmazás keretében jelenik meg aza szabályozási eszköz, ami közvetlenül az alkotmányosmédiaszabályozási célok megvalósulását szolgálhatja.A versenyhatóság gyakorlata egyébként isszéleskörű mérlegelésen, a gazdasági folyamatokkalkapcsolatos lehető legtöbb tényező figyelembevételénalapul; ez a szemléletmód a véleménypiaci pozíciókértékelésében is alkalmazható. Az alkotmányosszempontok mérlegelése ugyanakkor a versenyjogijogalkalmazáshoz szükségestől eltérő, sőt attól idegenfelkészültséget követel meg.Az osztrák szabályozáshoz hasonló megoldásttartalmaz az angol versenyszabályozás is. A kommunikációstörvény a vállalkozási törvényt (EntrepriseAct 2002) úgy módosította, hogy a hatáskörrelrendelkező miniszter az angol médiaszabályozó-hatóságközreműködésével a közérdek védelmébenbeavatkozhat a médiavállalkozások közötti fúzióhatósági értékelésébe. Az ún. közérdek-tesztet (publicinterest test) a jogalkotó szándéka szerint elsősorbana korábbi ágazati koncentrációkontroll által érintettterületeken kell alkalmazni. 15 A teszt lehetőséget adarra, hogy a hatóságok a gazdasági hatások mellettfigyelembe vegyék a fúziónak a pluralizmusra és aműsorszolgáltatás minőségére gyakorolt hatását. Ateszt alkalmazására nemcsak az ellenőrzés általánosértékhatárát elérő összefonódások esetében kerülhetsor, hanem akkor is, ha az érintett vállalkozások egyike25%-os piaci részesedéssel rendelkezik valamelyújság- vagy műsorszolgáltatási piacon. Az értékeléssorán figyelembe kell venni különösen, hogy afúzió nem veszélyezteti-e a szolgáltatók megfelelősokszínűségét országos és regionális szinten, nemveszélyezteti-e a műsorszolgáltatási kínálat szélesválasztékát, a kínálat egészének minőségét és sokszínűségét,valamint a szolgáltatónak a műsorkövetelményekteljesítésére vonatkozó kötelezettségeteljesítését. 16A tanulmány a továbbiakban részletesebben,konkrét döntéseken keresztül az amerikai, a németés a magyar szabályozást ismerteti.2.1 Az amerikai kommunikációs hatóságdiverzitás-indexeAz Egyesült Államok egyik felebbviteli bírósága (U.S.Court of Appeals for the Third Circuit) a PrometheusRadio Project ügyben 17 alkotmánysértőnek találta azamerikai kommunikációs hatóságnak (Federal CommunicationsCommission, FCC) a médiakoncentrációkorlátozására vonatkozó 2003. évi szabályozását,többek között azért, mert a bíróság megítélése szerintaz FCC által a médiakoncentráció, véleménykoncentrációmérésére kidolgozott módszer, az ún.sokszínűségi index (diversity index) módszertanilagnem volt megalapozott. 18Az FCC az index kidolgozásánál 19 azt vizsgálta,hogy a közönség mely médiumokból tájékozódik. Avizsgálat kizárólag a helyi hírekre terjedt ki. Az indexkidolgozását megalapozó felmérés eredményekéntaz FCC arra a megállapításra jutott, hogy a magazinokés a kábelcsatornák nem jelentős forrásai a helyihíreknek, a diverzitás-index ezért a földfelszíni televíziót,a rádiót, az újságokat és az internetet foglaljamagában. Az egyes médiumok véleménybefolyásolósúlyát a hatóság a felhasználási statisztikák alapjánúgy állapította meg, hogy a televíziót 33,8, a rádiót24,9, az újságokat 28,8, az internetet pedig 12,5%-ossúllyal kell figyelembe venni.Az egyes szolgáltatások közönségrészesedésétaz index nem veszi figyelembe, az egyes szereplőkaz egyes médiumok alpiacain a tényleges eléréstőlfüggetlenül azonosnak tekinti, ebből következőenpéldául a New York-i televíziós piac mind a 23 szereplője4,3%-os piaci részesedéssel rendelkezik, függetlenülaz egyes csatornák nézettségétől. A hatóságszerint ugyanis az adott piacon minden szolgáltatáspotenciálisan ugyanakkora közönséget érhet el. Azindex számításánál az egyes vállalkozásoknak azegyes média-alpiacokon elért részesedéseit összekell adni és meg kell szorozni az adott médiumhozrendelt súllyal; a new yorki-i médiapiacon háromtelevíziót működtető vállalkozás esetében ez(3*4,3%)*33,8%-os részesedést jelent. Ugyanazonvállalkozás különböző média-alpiacokon (televízió,újság, rádió, internet) számított értékeit össze kelladni. A sokszínűségi index nem más, mint az ígykapott értékek négyzeteinek összege.Az FCC ezt követően a különböző méretűmédiapiacokkal kapcsolatban meghatározta a sokszínűség-indexváltozásának azokat a mértékeit,JURA 2012/2.