2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Andrássy György: Emberi jogok és elismert emberi jogokAz, hogy a felszínre hozó felismerés során a tudás,illetőleg a jog olyan tartalmai válnak kifejezetté,amelyek voltaképpen benne rejlettek a tudásban,természetesen azt is jelenti, hogy a rejtett tartalmaklogikailag meglehetősen jól levezethetők a tudásból.Ez természetesen nagy meggyőző erőt kölcsönözaz emberi jogok ilyen felismerésének, hiszen azok,akik elfogadják, elismerik azokat az emberi jogokat,amelyek segítségével valaki más felszínre hoz újabbemberi jogi tartalmakat, aligha tagadhatják meg ezeknekaz új tartalmaknak az elfogadását, elismerését.Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az emberijogok felszínre hozó felismerése tisztán logikaijellegű felismerés lenne: különbséget kell tennünkugyanis a felismerés pszichés folyamatai, képzettársításaistb., és a már felismert tartalmak logikaijellegű igazolása között. 15Az emberi jogok közvetlen és közvetett felismerésénektermészetjogi megfelelőjét, s egyben természetjogielőképét Hobbes a következőképpen fogalmaztameg a Levitatán bevezetésében: „Aki egy egész nemzetetkormányoz, annak saját szívében kell olvasnia,s nem egyik vagy másik egyén, hanem az emberiségszívében. És ez ugyan nehéz dolog, nehezebb, mintegy nyelvet vagy tudományt megtanulni, mégis, haén majd a magam lélekolvasását (kiem. tőlem: A. Gy.)rendszerezve és áttekinthető formában írásba foglalom(kiem. tőlem: A. Gy.), másoknak már csupán azt afáradságot kell venniük, hogy megvizsgálják, vajonnem ugyanezeket találják-e meg önmagukban (kiem.tőlem: A. Gy.). Mert egy ilyenfajta elmélet bizonyításáraez az egyetlen lehetőség.” 16Hobbes-nak ez az igen figyelemre méltó eszmefuttatásanem csak a közvetlen és a közvetett felismerésrőlszól, azaz nem csak arról, hogy hogyan születikmeg egy eredeti természetjogi elmélet, s hogy ez azelmélet hogyan segíthet hozzá másokat is a természetesjogok és a természeti törvények felismeréséhez,végső soron pedig a helyes, az igazságos és jó kormányzatelveinek megismeréséhez. Hobbes rávilágítarra is, hogy az ilyen jogokról és törvényekről szólóelméletek bizonyítása éppenséggel nem egyszerű;szerinte egy ilyen elmélet igazolásának tulajdonképpencsak egyetlen módja van: az, hogy másokis felismerik önmagukban azt, amit a leképezésben,a megjelenítésben olvastak, s hogy ezért maguk ishelyesnek ítélik majd az így megismert antropológiát,nemkülönben a belőle következő jogokat éstörvényeket, végső soron pedig magát a levezetettkormányzati formát is.Hobbes szavai mindezeken túl optimizmustsugallnak: az a bizakodás sugárzik belőlük, hogya Leviatánt olvasva mások is megtalálják majd magukbanugyanazokat a jogokat és törvényeket és ezekfolyományait, amelyeket a Leviatán „rendszerezve13és áttekinthető formában” eléjük tár. 17 Hobbes-nakez az optimizmusa logikai szempontból egyáltalánnem volt alaptalan: aligha kétséges, hogy a Leviatánegyike a logikailag legjobban felépített filozófiai értekezéseknek.Mindazonáltal a mű számos olvasójamégsem találta meg önmagában azt, vagy pontosanugyanazt, amit Hobbes reményei szerint meg kellettvolna találnia; más szóval a műnek nem csak követőiakadtak, hanem bírálói, kritikusai is: belső és külsőkritikusai egyaránt. Mindez persze hasonlóan alakulta természetes jogok és a természeti törvények másleképezéseivel, előhívásaival, megjelenítéseivel, sígy alakult az emberi jogok leképezéseivel, levezetéseivelis.A mondottak értelmében az emberi jogok leképezései,elméleti és jogalkotói megjelenítései semvezettek el mindenkit az emberi jogok létének és mibenléténekfelismeréséhez: voltak és vannak, akikbenkétségek támadtak vagy támadnak az emberi jogoklétével, listájával és/vagy tartalmával kapcsolatban.Ennek megfelelően komoly viták bontakoztak kimind az emberi jogok létéről, mind pedig e jogoklistájáról és tartalmáról. A jogok létével kapcsolatosviták jórészt külső viták: főként az emberi jogokdoktrínájának hívei és ellenfelei között folytak ésfolynak. Ezzel szemben az emberi jogok listájáról ésaz emberi jogok tartalmáról folyó viták jórészt belsőviták: nagyobbrészt az emberi jogok doktrínájánakhívei között zajlanak.VI. Az emberi jogok létével éslistájával kapcsolatos problémákAz emberi jogok létével kapcsolatos kételyek főkéntabból fakadtak és fakadnak ma is, hogy az emberijogok íratlan, láthatatlan, érzékszervekkel megragadhatatlanjogok, s ennélfogva felismerésük csakértelmi belátással, intuícióval, vagy valamilyen erkölcsiérzék útján, racionális levezetésük pedig csakvalamely nehezen megfogható forrásból, az emberitermészetből, az emberi méltóságból stb. lehetséges.Így azonban sokan nem érezték, s ma sem érzikkellően meggyőzőnek az ilyen jogok létével vagymeglétével kapcsolatos állításokat. Az ilyen, főkéntismeretelméleti kételyeket az utóbbi időben talán A.MacIntyre fogalmazta meg a legélesebben:„A legjobb indok arra, hogy nyersen kimondjuk:ilyen jogok (ti. emberi jogok – A. Gy.) márpedig nincsenek,pontosan olyan típusú, mint a legjobb indokunkannak kijelentésére, hogy boszorkányok vagyunikornisok nincsenek. Nevezetesen: valamennyiarra irányuló próbálkozásunk kudarcba fulladt, hogyjó érvekkel szolgáljunk a létezésükben való hithez. Atermészetes jogok tizennyolcadik századi védelme-JURA 2012/2.