2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bertaldó András: A sztrájkszabályozás és a gyakorlat újabb hazai tendenciái203Jogszerű sztrájk esetén a munkáltatónak ezzelszámolnia kell, ebben rejlik a gazdasági nyomásgyakorláslényege. Jogszerűtlen sztrájk esetén a munkáltatónaka sztrájkolókkal szemben a fenti kiadásokravonatkozóan megtérítési igénye keletkezik. Egyesszakirodalmi álláspontok szerint a magyar sztrájkszabályozásegyik legfőbb hiányossága a szankció-,illetve a felelősségi rendszer kidolgozatlansága,ugyanis nem részletezi az Sztv. a jogellenesség munkajogi,polgári és büntetőjogi következményeit. 5 Ajogellenes sztrájknak ugyanis lehetnek mind munkajogi,mind polgári és adott esetben büntetőjogi jogkövetkezményeiis. Ugyanígy különbséget tehetünka belső – munkaviszonyt érintő – jogkövetkezményekés a külső – polgári vagy büntetőjogi – szankciókközött. Nem mosható egybe a sztrájk jogellenességea sztrájkban résztvevő egyes személyek jogellenescselekményeivel sem.Nehéz kérdés annak eldöntése, hogy kit terhelneka jogellenes sztrájk jogkövetkezményei. A sztrájknem feltétlenül köthető a szakszervezetekhez, hiszenad hoc munkavállalói koalíciók is élhetnek amunkaharc eme jogával, és így a felelősség adottesetben elmosódhat. Általános jogkövetkezménynektekinthető, hogy a sztrájk jogellenességének megállapításaesetén a résztvevőket a jogsértő magatartásabbahagyásának kötelezettsége terheli. Ha a sztrájkotszakszervezet szervezi, akkor még megalapozottanhivatkozhatnak arra a munkavállalók, hogya sztrájk jogszerűségét illetően a szakszervezetbemint jogi személybe és mint munkavállalói koalícióbavetett bizalom miatt tévedésben voltak, őket ajogellenesség jogkövetkezményei nem terhelik. 6 Asztrájk jogellenességének kimondása után erre márnem lehet hivatkozni, felvetődik a szakszervezetentúl az egyes munkavállalók munkajogi felelősségeis. A gyakorlatban előfordult, hogy a sztrájk jogszerűségérőlmég annak megkezdése előtt bíróságieljárást kezdeményeztek a felek, annak érdekében,hogy biztosra menjenek abban a tekintetben, hogykésőbbi felelősségük fennáll-e vagy sem.A szakszervezet által szervezett jogellenes sztrájkesetén polgári jogi alapon állapítható meg a szakszervezetkártérítési felelőssége, amely abból ered, hogyaz üzem üzletszerű működésében zavart és ennekkövetkezményeként kárt okozott. 7 Ezen az alapon amunkavállalót sem munka-, sem polgári jogi felelősségnem terheli, a munkaviszonya sem szüntethetőmeg. Ha üzletszerű gazdasági tevékenységet feltételezünk,akkor a munkáltató szerződéses partnerekkelrendelkezik. A megállapodásokban jogosulti vagykötelezetti pozíciót tölt be. A polgári jogi felelősségszabályai szerint, ha a kötelezett késedelembe esik,köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelembőleredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el,ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [aPolgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (atovábbiakban: Ptk.) 299. § (1) bek.]. Ugyanez a szabályérvényes a jogosulti késedelembe esésre is [Ptk.303. § (1) bek.]. A felróhatóságtól független, objektívjogkövetkezménye a polgári szerződésszegésnek azelállás és a késedelmi kamat. Ezek is a munkáltatótterhelik. A szakszervezet mint jogi személy polgárijogi felelősségén túlmenően az egyes szakszervezetivezető tisztségviselők munkajogi felelőssége is felmerül,amely akár a rendkívüli felmondást is megalapozhatja.8 A szakszervezet felelőssége azonbancsak akkor jöhet szóba, ha a sztrájkot ő szervezte.Előfordul, hogy a munkabeszüntetés lebonyolításárasztrájkbizottság alakul. Ha ez a szakszervezetszervezésében alakul, a szakszervezet mint jogi személyfelelőssége továbbra is fennáll, ha nem, akkorcsak a sztrájkbizottság tagjainak, az egyes munkavállalóknaka munkajogi felelőssége állapítható meg.Harmadik esetben, ha sem szakszervezet, semsztrájkbizottság nem érintett hivatalosan a munkabeszüntetésben,akkor egy jogilag nehezen megragadhatókérdés merül fel, adott esetben a jogellenessztrájkban résztvevő egyes munkavállalók munkajogifelelősségéről lehet szó, ez azonban egy tömegessztrájknál problémákat okozhat, nehezen megállapíthatóugyanis a konkrét felelősség, a jogellenesmagatartás és a következmény közötti ok-okozatiösszefüggés.6.3 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény(a továbbiakban: Mt.) szerint a munkavállaló amunkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésévelokozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el,ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [Mt. 179.§ (1) bek.]. Ha a munkáltató bizonyítani tudja [Mt.179. § (2) bek.] a munkavállalói magatartás vétkességét,kár bekövetkeztét, a kettő közötti ok-okozatiösszefüggést, akkora) enyhén gondatlan munkavállalói károkozásesetén a kárért felelős munkavállaló / munkavállalóknégyhavi távolléti díjának összegéigtartoznak helytállni [Mt. 179. § (3) bek. 1. mondat];b) szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásesetén viszont a teljes kár megtérítésérejogosult a munkáltató [Mt. 179. § (3) bek. 2.mondat].A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkbanvaló részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredőkötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szembenhátrányos intézkedés nem tehető. [Sztv. 6. § (1) bek.]. Ajogszerű sztrájkban részt vevő munkavállalót megilletika munkaviszonyból származó jogosultságok,mindössze eltérő megállapodás hiányában díjazásnem jár neki [Sztv. 6. § (2-(3) bek., 2/1999. munkaügyiJURA 2012/2.