2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

64 Drinóczi Tímea: Alkotmányos párbeszéd-elméletekválasztani, amilyet az általa értelmezett alkotmányikeretek megengednek. Ezek az alkotmányi keretekmár az alkotmánybírósági döntés által is meghatározottak,de még mindig választási lehetőséget engedneka törvényhozó hatalomnak a szabályozásialternatívák közötti választásban. Elméletileg semminem zárja ki, hogy az újonnal megalkotott törvényismét az alkotmánybíróság elé kerüljön, és az annakalkotmányosságáról újból döntsön, így „segítve” atörvényhozó hatalmat a „helyes”, azaz alkotmányosjelentéstartalom megtalálásában. Látható tehát, hogya common law állam legfelső bírósága és az alkotmánybíróságkompetenciájának eltérő természetemiatt e szervek és a saját államuk törvényhozó/alkotmányozó szerve közötti párbeszédes kapcsolatis eltérő lehet. A kontinentális jogrendszerű jogállambana törvényhozó hatalom kiemelkedő szerepemiatt (is) – Roach-csak egyetértően (ld. a II. 1. pontot)– joggal állítható, hogy a párbeszéd nemcsak afent említett szervek között, hanem a demokratikusdöntéshozatal egyéb résztvevői között is zajlik, mivela törvényhozó hatalom számára nem csak a bíróságidöntések vagy más alkotmányos szervek adnak jelzést.E kezdeményezések kötelező ereje és hatása eltérőlehet attól függően, hogy melyik hatóságtól vagyszervtől ered; egyértelmű különbség van a bíróságkötelező erejű döntése, vagy például az ombudsmanvagy más ellenőrző szerv vagy NGO ajánlása között.Ezért lehet érdemes tanulmányozni az „alkotmányospárbeszéd” kifejezést, és meghatározni, mit jelent az„alkotmányos” és a „párbeszéd” szó.1. Az alkotmányos párbeszéd fogalma, célja,megjelenési formái1.1 A párbeszéd alapjául szolgáló kommunikációa jog területén általános értelemben azt jelenti,hogy az üzenet küldőjének véleményét – amelynekmegjelenési formája irreleváns – figyelembe vesziaz üzenet fogadója, és ez a figyelembevétel olyanválaszban testesül meg, amely befolyásolja a küldődöntését, és így tovább. 45 Ebben az összefüggésbena párbeszéd eredménye – a jogi háttértől függően – apuszta tudomásulvételtől a valódi figyelmbevételigterjedhet 46 a normatív döntéshozatali folyamatban,amely eredménye a törvényhozási és a bíráskodásitevékenyégben nyilvánul meg. Az alkotmányos demokráciábana párbeszéd akkor „alkotmányos”, haalkotmányos vagy alkotmányon kívüli szereplőkközött zajlik valamely alkotmányos 47 – azaz valamelyelemét tekintve alkotmányban szabályzott– eljárásban. A meghatározásban a szereplő akkor„alkotmányos”, ha létrehozásáról és főbb funkcióiról,hatásköréről az alkotmány rendelkezik. Az „alkotmányonkívüli” annyit jelent, hogy az alkotmány azadott szereplőt expressis verbis nem nevesíti. Adottalkotmányi szabályozástól függően ide tartozhatnakpéldául a nem-kormányzati szervek (NGO) és másnemzetközi, vagy nemzetek feletti szervek, vagyakár a politikai pártok, szakszervezetek, társadalmiszervezetek, magánszemélyek stb. Az eljárás pedigakkor „alkotmányos”, ha elemeit az alkotmány szintjénszabályozzák.Mindezeket figyelembe véve az alkotmányos párbeszédfogalma alatt olyan rugalmas rendszer értendő,amelyben az interakció vagy az egymásra hatásegymással egyenrangú alkotmányos szervek és másalkotmányos és alkotmányban nem nevesített szereplőkközött – nem egyirányú folyamatként 48 – zajlika lehető legpontosabb alkotmányi tartalom feltárásaérdekében az alábbi alkotmányos eljárásokban: a jogalkotásban,az alkotmánybíróság vagy a legfelső bíróságáltal végrehajtott alkotmányos felülvizsgálatbanés más, ezekhez kapcsolódó eljárásokban.1.2 Az ilyen értelmű alkotmányos párbeszédcélja az alkotmány értelmének feltárása az adotttöbbszintű alkotmányos berendezkedés keretében alehető legtöbb szereplő bevonásával. Az alkotmányospárbeszéd általános céljai közé tartozhat 1) a megfelelőalkotmányos jelentés megállapítása, beleértve azalkotmányos alapelvek, jogok és közpolitikák köztimegfelelő egyensúly létrehozását, 2) a különbözőállami szervek – törvényhozó (parlament), (kvázi)bírói (pl. ombudsman, alkotmánybíróság), vagymás független (pl. államfő) testület – működésének,feladatteljesítésének lehető leghatékonyabbá tételefőként a döntéshozatal terén. 49 A szabályozás és abíráskodás szintjén a párbeszéd célja lehet továbbápéldául 1) a többségielv-ellenesség dilemmájánakfeloldása a common law államokban (ld. I. pont); 2)a minőségi nemzeti jogalkotás 50 elősegítése főként azalapjogokkal kapcsolatban; 3) alkotmányos eszmékmigrációja a(z alkotmány)bíróságok és az alkotmányozók/jogalkotókközött; 51 4) „közös” európaiemberi jogi gyakorlat kialakítása (ld. pl. Strasbourg,Luxemburg és a nemzeti (alkotmány)bíróságok közöttiinterakciót); 5) közös demokratikus értékekbeépítésének elősegítése az új jogalkotási termékekbe(pl. Velencei Bizottság).1.3 Alkotmányos párbeszéd a szabályozás és azigazságszolgáltatás szintjén folyhat az alábbi szereplőkközött. A szabályozás szintjén párbeszéd alakulhatki: 52 1) a nemzeti igazságszolgáltatás és a nemzetitörvényhozó hatalom között: a common law államhozhasonlóan, az alkotmánybíróság által folytatottfelülvizsgálat is kiválthat párbeszédet; a rendes bíróságokis lehetnek hatással a törvényhozó hatalomra;2) kvázi bírói (például ombudsman) és nemzetközitestületek, az NGO-k és a nemzeti törvényhozó között;3) személyek, szakértők, érdekcsoportok stb.JURA 2012/2.