2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

200 Bertaldó András: A sztrájkszabályozás és a gyakorlat újabb hazai tendenciáikenységet végzőkre. Hogy kik ők, azt a törvény nemnevezi meg taxatíve, hanem mindössze példálózófelsorolást ad. Az exemplifikatív felsorolásból aztűnik ki, hogy a fogalom elsősorban a közszféráhozcsatolható. A még elégséges szolgáltatás tartalmikorlátozást is jelent. Bár megengedett a sztrájk, de ateljes munkabeszüntetés kizárt, bizonyos szolgáltatástnyújtani kell.5.2 Az Sztv. 2011. január 1-jét megelőzően is ismerteés tartalmazta a még elégséges szolgáltatásintézményét. A lakosságot alapvetően érintő tevékenységetvégző munkáltatónál – így különösena közforgalmú tömegközlekedés, a távközlés, azáram-, víz-, gáz- és egyéb energiaellátó szerveknél– csak akkor volt gyakorolható a sztrájk, ha az amég elégséges szolgáltatás teljesítését nem gátolta.Utóbbi mértékét és feltételeit a felekre, az előzetesegyeztetési eljárásra bízta. A jogellenes sztrájkokkörét illetően az Sztv. taxatív felsorolást tartalmaz,amely nem említette a még elégséges szolgáltatásnem teljesítését, így annak megsértése következménynélkül maradt.Az a korábbi rendelkezés, amely a felekre bízta amég elégséges szolgáltatás kérdésében történő megállapodást,megfelelt a nemzetközi gyakorlatnak, alegtöbb nyugat-európai ország szabályozása azonbanjogellenesnek minősítette azt a munkabeszüntetést,amely az arányosság követelményébe ütközött, merta felek által a sztrájk alatt biztosított szolgáltatás nemérte el a még elégséges mértéket, aminek következtébena sztrájk nagyobb kárt okozott, mint amekkoraelőnyt elérni szándékozott.Ez az igény nálunk is felmerült, mert a gyakorlatbankomoly és megoldatlan problémát jelentettekazok az esetek, amikor a felek között nem jött létremegállapodás a még elégséges szolgáltatás kérdésében,így annak teljesítése elmaradt. Az ebben atárgykörben lefolytatott ombudsmani vizsgálat megállapította,hogy „a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonságkövetelményével összefüggő visszásságot okoz, illetvea mozgásszabadság részét képező szabad közlekedéshezvaló alkotmányos alapjog sérelmének közvetlen veszélyéthordozza magában, hogy a tömegközlekedési dolgozók általánossztrájkja esetén a lakosság azért esik el teljes egészébena tömegközlekedési közszolgáltatás igénybevételéneka lehetőségétől, mert a még elégséges szolgáltatás meghatározásárahivatott feleknek a jogi szabályozás hiányosságairavisszavezethetően a megállapodás megkötése nemáll érdekében” (OBH.5649/2007. sz. jelentés). Ennekkövetkeztében felmerül alkotmányos-alaptörvényialapjogok összeütközése, amelyeknek feloldása állami-jogalkotóifeladat. A törvénymódosítás nyomán2011. január 1-jétől szigorodott a szabályozás.A 4. § (2) bekezdése változatlanul rögzíti, hogya nevezett stratégiai szolgáltatóknál kizárólag úgygyakorolható a sztrájkjog, hogy az a még elégségesszolgáltatás nyújtását ne gátolja. A még elégségesszolgáltatás intézménye azoknál a munkáltatóknáljelenik meg, amelyek olyan tevékenységet fejtenekki, amely még időlegesen sem szüntethető be teljesegészében, mert azzal aránytalanul sérülne a közérdek.A még elégséges szolgáltatás mértékének meghatározásaazonban a 2010. évi CLXXVIII. törvénynyomán bekövetkező módosításokat követően immárelsősorban nem a felek megállapodásától, hanema törvényi rendelkezéstől függ. A törvényi szabályozásazt a jogbizonytalanságot küszöböli ki, ami amegállapodás elmaradása esetén korábban a sztrájkjogszerűsége tekintetében merült fel. Törvény a mégelégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit kötelezőerővel, kogens módon meghatározhatja. Ennek hiányábanvan felhatalmazásuk a feleknek megállapodásmegkötésére az előzetes egyeztetés keretében. Amegegyezés meghiúsulása esetén bármelyik félnekultima ratio-ként joga van a bírósághoz fordulni, és akérdés jogerős határozatban történő rendezését kérni[Sztv. 4. § (3) bek.]. Ezzel biztosított az, hogy mindenképpenlegyen döntést hozó fórum és döntés. Ajogszabály nem ír elő határidőt az egyezségkötésre,így mindeddig tisztázatlan, hogy lehet-e példáula sztrájk meghirdetése előtt is bírósághoz fordulnia mérték meghatározását illetően. Ha abból indulunkki, hogy a sztrájk jogszerűségének kérdésébena kialakult gyakorlat szerint ez lehetséges, akkorfelmerülhet, hogy az analógia alapján mindezt itt isengedélyezzék.Az új, 4. § (4) bekezdése a bírósági eljárási szabályokatadja meg. A döntés 5 napon belül, nempereseljárás keretében, szükség esetén a felek meghallgatásátkövetően születik meg. Az elsőfokú határozatellen 5 napon belül a törvényszékhez – mint másodfokú– bírósághoz címzett, de a határozatot hozómunkaügyi bíróságon benyújtott fellebbezésnek vanhelye. A fellebbezést beérkezése napján terjeszti fel amunkaügyi bíróság, a törvényszék 5 napon belül határoz.A hatáskörre és az illetékességre vonatkozóana már meglévő 5. § (1) bekezdésében feltüntetettekaz irányadóak, amelyek az eljárás lefolytatását a kérelmezőszékhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoztelepítik, ha pedig több munkaügyi bíróságérintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi MunkaügyiBíróság az illetékes.A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság 2011. január 1-je ótakét esetben (2.Mpk.50.031/2011/8.; 1.Mpk.50.030/2011/8.)az ügy áttételét rendelte el a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz.Az egyik esetben a Paksi Atomerőmű, a másodikesetben pedig a Gemenc Volán dolgozói kezdeményezteksztrájkot. A bíróság mindkét esetben úgy ítélte meg, hogytöbb bíróság illetékessége merül fel, figyelemmel arra, hogyJURA 2012/2.