2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Dobos István: Közteherviselés és a visszterhes vagyonátruházási illeték társasági jogi kerülőútjai213követelésének kezdeti megfogalmazásától annaklényeges tartalmát adják ma is. 13A közteherviselés alapelvének egyes vetületeivelErdős Éva is foglalkozik. 14 Erdős szintén említi azáltalánosság, arányosság, teljesítőképesség elvét aközteherviseléssel összefüggésben. Ezen alapelvekmellett a közteherviselés tekintetében az igazságosadó és illetékrendszer kialakítására is törekedniekell a jogalkotónak, ahogy erre Simon István is utala tanulmányában: 15 „A közbevételi oldalon az igazságosabbközteherviselés elősegítése érdekében alegfontosabb beavatkozási pontokat a legális szféravédelmi garanciáinak (például: létminimum adómentessége,családfenntartási költségek figyelembevétele, összes adóteher korlátozása) megteremtésejelenti, mert az állam bevételi szükségletének biztosításáta könnyebb ellenállás irányában kísérli megkielégíteni, amint ezt megfigyelhettük az elmúltévtizedekben is. A másik fontos beavatkozási ponta bevételi oldalon, a teherviselő képesség szerintiadózás elősegítése. Ebben a körben az eszközöknem feltétlenül az alkotmány szintjén helyezendőkel, részben adóigazgatási, részben anyagi adójogimegoldások szükségesek.”A jogirodalmi álláspontok alapján tehát a közteherviselésegyes vetületei és tartalma kikristályosodottnaktűnnek. A tanulmány további részébena társasági jogi jogintézmények által biztosítottilletékelkerülési technikák kerülnek elemzésre aközteherviselés tükrében.III. A közteherviseléskötelezettségének és a gazdaságitársaságok átalakulásának kapcsolataEgy gazdasági társaság működése során kerülhetolyan helyzetbe, hogy valamilyen okból, legyenaz a tulajdonosok elhatározása, vagy valamilyenkényszerítő körülmény, szükségessé válik megszűnése.A megszűnés történhet jogutódlással, ebbenaz esetben átalakulásról beszélünk, illetve jogutódnélkül. A jogutódlással történő megszűnés, a társaságiforma-váltás,egyesülés és a szétválás 16 , amelyetegyüttesen átalakulásnak nevezünk. Az átalakulássorán a megszűnő gazdasági társaság jogait és kötelezettségeitegy másik gazdasági társaság veszi át,amelyet jogutódnak nevezünk. Az átalakulás egynagyon összetett kérdéskör, hiszen van többek közöttjogi, műszaki, gazdasági, számviteli és adózási,illetékfizetési vetülete is. 17A közteherviselés aspektusából az átalakulás azingatlantulajdonnal rendelkező gazdasági társaságokés a visszterhes vagyonátruházási illeték szempontjábóltekinthető lényeges kérdésnek, hiszen az ingatlanokmegszerzésére a vevők a közvetlen adásvételhelyett gyakran gazdasági társaságok megvásárlásátrészesítették (részesítik) előnyben. A cégvásárlás előttpedig az eladók rendre úgy választják szét cégeiket,hogy az értékesíteni kívánt cég könyveibe relatívetiszta vagyoni viszonyokat örökítsenek át. 181. A gazdasági társaságok átalakulásánakilletékmentessége 2010 január 1-jéigAz illetéktörvény 26. § (1) bekezdése tartalmazta 2010január 1-jéig a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességeseteit. Ezen szakasz h) pontja szerintmentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól agazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással(egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése,amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinakjogutóda(i) lesz(nek).Az illetékmentesség tehát nem szorítkozott azáltalános jogutódlásra, hanem az átalakulás mindenformájára, a társaságok egyesülésére, és szétválásárais kiterjedt.Az Alkotmánybíróság több alkalommal is vizsgálta19 az ebben a pontban lefektetett szabályt, amelyalapján a gazdasági társaságok átalakulása az ingatlannalkapcsolatos visszterhes vagyonátruházásiilleték alól mentesítve van. Mind a 458/B/1991.mind a 207/B/2001. alkotmánybírósági határozatbanmegállapította az Alkotmánybíróság, hogyaz illetéktörvény 26. § (1) bekezdés h) pontja nemalkotmányellenes.Amíg a közterhekhez való hozzájárulás az állampolgároknakaz említett alkotmánybírósági határozatokmeghozatalakor még hatályos Alkotmány70/I §-ból eredő alapvető kötelezettsége, addig aze kötelezettség alóli mentesülésre, vagyis kedvezményekresenkinek sincs az Alkotmányon alapulóalanyi joga. A mentességek és kedvezmények megállapításáraa jogalkotónak van széles körű mérlegelésijoga. E joga gyakorlása során érvényre juttathatja agazdaságpolitikai, életszínvonal- és szociálpolitikai,illetve egyéb céljai megvalósítását célzó döntéseit. Amérlegelése során azonban kötik az Alkotmánybanmeghatározott jogi korlátok. 20A kifejtett álláspontból következik tehát, hogy azAlkotmánybíróság a kedvezmények és mentességekkivételes szabályai alkotmányos felülvizsgálatasorán csak azt vizsgálja, hogy a jogalkotó a mérlegelésijoga gyakorlása során nem került-e ellentétbeaz Alkotmány valamely rendelkezésével. AzAlkotmánybíróság vizsgálata során tehát magánaka mentességi szabálynak alapjául szolgáló gazdaságpolitikaiszempontokat nem bírálhatja felül. Azindítványokkal érintett rendelkezések mindegyikegazdaságpolitikai célokat szolgáló jogalkotói döntés.JURA 2012/2.