2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Kiss Mónika Dorota: A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés eljárásjogáról231elegendő legyen a választópolgárok tíz százaléka, amásik településen pedig ehhez akár huszonöt százalékotkelljen produkálni? Álláspontom szerint e kritériumszabályozása egységesen elvégezhető lenne atörvényben, például a kezdeményezés joghatásánakkiváltására alkalmas választópolgári arányszámtizenöt százalékban történő rögzítésével.A fentieken túl garancianormának minősíthetőa joghatás kiváltására alkalmas eset, vagyis az önkormányzatirendeletben meghatározott számú választópolgáráltali kezdeményezés. Garancianormátazonban véleményem szerint nem az önkormányzatirendeletben kellene elhelyezni, hanem a törvényben.Ellenkező esetben problémát indukálhat a szabályozásmellőzése vagy hiányossága, ha nem tartalmazzaa kezdeményező választópolgárok abszolút számátvagy százalékos arányát, mert ekkor a szabályozásnem lesz alkalmas a joghatás kiváltására, ez általmeghiúsítja az Ötv. által előírt kötelezően elrendelendőhelyi népszavazást. 43 A szabályozás mellőzésévelmegnehezül a választópolgárok joggyakorlása,az aláírásgyűjtés időigényes és fáradságos munkájapedig elveszti értelmét.3.1.7 A helyi népszavazás eljárásjogi szabályaia kezdeményezők alapjánA helyi népszavazás eljárásjogi szabályai, az egyeshatáskörök és jogok gyakorlása a szerint módosulnak,hogy a kezdeményezés a választópolgári vagy anem választópolgári körtől származik-e. A választópolgárokönkormányzati rendeletben meghatározottreprezentatív csoportja által kezdeményezett helyinépszavazás joga aláírásgyűjtő íven gyakorolható,míg a nem választópolgári kezdeményezők közvetlenüla polgármesternek nyújthatják be a kezdeményezést,értelemszerűen aláírásgyűjtés nélkül.Az első kezdeményezői kör esetében a Ve. azeljárásjogi hatásköröket a helyi/területi választásiiroda vezetője, a helyi/területi választási bizottság,a polgármester és a képviselő-testület között osztjameg. Ezzel szemben az utóbbi kör kezdeményezésea polgármester és a képviselő-testület hatáskörébeutalja az eljárásjogi feladatok ellátását. A polgármesterfeladata annyiban különbözik a választópolgárikezdeményezéshez képest, hogy ilyenkor nem gyakorolhatjaa hozzá benyújtott kezdeményezéssel kapcsolatoselutasítás hatáskörét, mert ez a hatáskör csaka választópolgári kezdeményezés esetén éled fel aVe.-ben rögzített feltételek fennállásakor. A képviselő-testületihatáskörök már jelentősebb különbséggelgyakorolhatók: a kezdeményezésnek a polgármesterbejelentését követően a képviselő-testület maga vizsgáljaazokat az eljárásjogi feltételeket, amelyeket aválasztópolgári kezdeményezéskor a helyi/területiválasztási iroda vezetője. A képviselő-testület azonbannem marad magára e hatáskör gyakorlása során,mivel munkáját szakmai szempontból segíti, segíthetia jegyző a helyi népszavazás kezdeményezésévelkapcsolatos döntés meghozatalakor: a jegyző ugyanistanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületülésén, 44 és jelzési kötelezettség terheli, ha a képviselő-testületdöntésekor jogszabálysértést észlel. 45A két kezdeményezői csoport kezdeményezésénekjoghatása közötti lényeges és alapvető különbség,hogy az önkormányzati rendeletben meghatározottszámú választópolgár által kezdeményezetthelyi népszavazást – a polgármester bejelentésétkövetően – a képviselő-testület köteles elrendelni,ez az eset tehát a kötelező helyi népszavazások törvényiesetkörét bővíti. Ugyanez nem áll fenn a nemválasztópolgári kezdeményezéskor, mert ott a képviselő-testületetnem köti törvényi szabály; mérlegelésijogkörben dönt a helyi népszavazás elrendelésérőlvagy az elrendelés elutasításáról. A döntést azonbanekkor is meg kell hoznia. 46A helyi népszavazás elrendeléséről vagy annakelutasításáról szóló képviselő-testületi döntés ellenijogorvoslat joga is a szerint változik, hogy mely kezdeményezőicsoporttól származik a kezdeményezés.Amennyiben a választópolgárok kezdeményeztéka helyi népszavazást, úgy a helyi népszavazás elrendelésételutasító képviselő-testületi döntés ellenlehet kifogást benyújtani. Amennyiben azonban nema választópolgári körtől származik a kezdeményezés,úgy a kezdeményezőket csak a helyi népszavazástelrendelő képviselő-testületi döntéssel összefüggésbenilleti meg a jogorvoslat joga. 47 Mivel a képviselő-testületebben az esetben nem köteles elrendelni akezdeményezett helyi népszavazást, így a jogorvoslatkeretében sem kényszeríthető az elrendelésre: nincsugyanis olyan körülmény vagy tény, amely meghivatkozhatólenne a kezdeményezők jogérvényesítésesorán. Az elrendelő határozat tekintetében azonbanhelye van a jogorvoslatnak, ha a kezdeményezésttörvénysértő volta ellenére – nem tartozik a képviselő-testületfeladat- és hatáskörébe a kérdés; nem ajogosultaktól származik a kezdeményezés; egy évenbelül ugyanabban a kérdésben tartottak már helyinépszavazást 48 – pozitív elbírálásban részesítette aképviselő-testület. A választópolgári körtől származóhelyi népszavazási kezdeményezésre irányuló jogorvoslatjoga már aggályosabb, mivel a kezdeményezetthelyi népszavazásról szóló képviselő-testületidöntéssel szemben csak az elutasító döntést lehetjogorvoslat keretében megtámadni, ezért kérdés,hogy az eljárásjogi szabályok megtartása ellenére istörvénysértő kezdeményezés 49 – azaz a törvény alapjánkötelezően elrendelendő helyi népszavazás esete– hogyan kezelhető? A képviselő-testület ugyanisköteles kitűzni a helyi népszavazást, ugyanakkorJURA 2012/2.