2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bencsik András: A versenyjog szerepe a fogyasztói érdekek védelmében33tásáról szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeletifeladatokat; másrészről pedig mindazokat,amelyeket az európai közösségi versenyszabályoka tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak. Areguláció utolsó fordulata egyrészt hazánk európaiuniós csatlakozása folyományaként lett szükségszerűrésze a tételes jognak, másrészt ezzel kívántaMagyarország elkerülni azt, hogy a közösségi versenyszabályokalkalmazásának tagállami kötelezettségeteljesítése érdekében „meg kelljen duplázni” aversenyhatóságot.4. A Gazdasági Versenyhivatalműködésének általános elveiA versenyjog alapvető jellemvonása, hogy a jogterületáltal szankcionált magatartások miatt egyre jelentősebbszerephez jut a nyilvánosság, az átláthatóság,a transzparencia biztosítása a GVH eljárásában. Eztindokolja – hasonlóan a fogyasztóvédelemhez – aversenyjogi szabályozás egyik funkciójának tekinthetőáltalános és speciális prevenció, amely által ajogalkotó és a versenyhatóság vissza kívánja tartani averseny szereplőit a jogellenes, a verseny tisztaságát,valamint a versenytársakat és a fogyasztókat sértőmagatartások elkövetésétől.Nem csupán a jogsértések leküzdése miatt szükségesa hatósági eljárások átláthatóságának garantálása,a verseny résztvevői részéről is megfogalmazódik– a jogbiztonság elvéből következően – az eljárásokkiszámíthatósága iránti igény. Ennek biztosítása érdekébenkerült sor egyrészt a GVH által irányadónaktekintett alapelvek közzétételére, valamint emiatttörténik – folyamatosan – a GVH döntéseinek publikálásaa hatóság honlapján. A GVH 2007-ben tetteközzé – a versenyfelügyeleti eljárások alakulásánakegységesítését célozva – a verseny szabadságávalkapcsolatos, a GVH által követett alapelveket, ígya versenykorlátozás hatásainak mérlegelését, a dinamikusszemléletmód alkalmazását, valamint alegkisebb szükséges beavatkozásban megnyilvánulókövetelményt. 50 A tanulmány kifejti és részletezi azegyes alapelveket, amely által – a verseny aktoraiszámára – átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá válik a hatóságversenyfelügyeleti eljárása. Szükséges azonbanszólni – a transzparencia elvének érvényesüléséhezkapcsolódóan – a hatóság egyedi döntések közzétételébentestet öltő gyakorlatáról is. Megjegyzendő,hogy napjainkban ez (már) jogszabályi kötelezettségkéntjelenik meg a hatóság oldalán, 51 a GVH azonban1997-től kezdődően publikálja és kereshetővé tesziaz egyedi ügyekben hozott döntéseket, orientálandóa jövőbeli versenymagatartásokat.Álláspontom szerint a GVH eljárásával kapcsolatbanmegfogalmazódó kiszámíthatóság követelményénekrealizálását segítik elő a versenyhatóságáltal kibocsátott elvi állásfoglalások és közleményekis. A Versenytanács a versenytörvénnyel kapcsolatosértelmezéseit elvi állásfoglalás formájában tesziközzé, 52 amely által megismerhetővé és kalkulálhatóváválik a piaci szereplők számára a hatóságitevékenység. Ez két szempontból tekinthető előremutatógyakorlatnak. Tekintettel a versenytörvényama sajátosságára, hogy az általános tilalmak rögzítésemellett az egyes tiltott magatartások példálózófelsorolását adja, egyrészt kiemelkedő fontosságú aversenytársak tevékenységének orientálása abban atekintetben, hogy mely magatartásokat tartja a generálistilalmakba ütközőnek a hatóság. Másrészt ahatóság – figyelembe véve a versenyjog dinamikusjellegét – időszakonként felülvizsgálja korábbi állásfoglalásait,így a piac szereplői mindig aktualizáltiránymutatásban részesülnek a GVH részéről. Emellett– ugyancsak az egységes hatósági jogalkalmazásbiztosítása érdekében – a GVH elnöke és a Versenytanácselnöke közös közleményben ismerteti a hatóságmúltbéli gyakorlatát, törekszik továbbá moderálni ajövendő piaci magatartásokat. 535. Bejelentés és panasz a versenyhatóságeljárásábanMielőtt rátérnénk a versenyfelügyeleti eljárás konkrétszabályainak ismertetésére, indokolt két – emeprocesszust megelőző – jogintézményről – így a panaszrólés a bejelentésről – szót ejteni. A történelmihűség kedvéért rögzítendő, hogy alapvető változásthozott a bejelentés és a panasz vonatkozásában aTpvt. hatálybalépése. Az 1990-ben hatályba lépett„első versenytörvény” csupán az egyéni érdeksérelmetszenvedett fél számára, továbbá annak aszemélynek tett lehetővé a kérelem benyújtását aGVH előtt, akinek az ügy jogát vagy jogos érdekétérintette. 54 A Tpvt. 1997. évi hatályba lépésével alapvetőváltozás következett be ebben a vonatkozásban,hiszen a törvény differenciál az ügyfél és a bejelentőközött. Míg az ügyféli pozíciónak nem feltétele azegyéni érdeksérelem elszenvedése, addig a bejelentővelszemben a jogalkotó megköveteli a személyesérdekeltséget, amikor rögzíti, hogy bejelentéssel azélhet a GVH előtt, akinek az ügy jogát vagy jogosérdekét érinti. 55 Kiemelendő azonban, hogy a GVH„információforrásként” tekint a bejelentések világára,azokat olyan jelzésként fogja fel, amely alapján– egyéb feltételek fennállása esetén – indokoltlehet megindítani a versenyfelügyeleti eljárást. Eza felismerés alapozta meg a bejelentésre vonatkozószabályok felülvizsgálatának szükségességét, amelyáltal a közérdekvédelmi funkció erősödésének lehettünkszemtanúi. A hatályos szabályozás – tekintettelJURA 2012/2.