2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bertaldó András: A sztrájkszabályozás és a gyakorlat újabb hazai tendenciái199zők révén ragadható meg. A figyelmeztető sztrájka kötelező egyeztetési eljárást megelőzően, illetveannak időtartama alatt egy ízben, két órát meg nemhaladó tartamban megtartott munkabeszüntetés[Sztv. 2. § (3) bek.].4. Sztrájktilalmak4.1 Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél,a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészetiszerveknél, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintettszakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályokmellett gyakorolható a sztrájk joga, de a NemzetiAdó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak nemjogosultak a sztrájkjog gyakorlására. Nincs helye sztrájknak,ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy akörnyezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagyelemi kár elhárítását gátolná [Sztv. 3. § (2)-(3) bek.]. Amunkáltató tevékenységének jellegéből adódóantehát alanyi szempontból tiltott a sztrájk az Sztv. 3.§ (2) bekezdésében feltüntetettek szerint. Az adotthelyzet sajátosságainál fogva tárgyi szempontból megnem engedett a munkabeszüntetés az Sztv. 3. § (3)bekezdése alapján. Az államigazgatási szerveknéltörténő munkabeszüntetések speciális feltételhez kötöttek,ahhoz a felek megállapodása szükséges.Az Alkotmánybíróság határozatában rögzítette,hogy a sztrájkjog a munkavállalók részére nyújtbiztosítékot. Hivatkozott az arányosság követelményére,azaz arra, hogy „alapvető jogelv, miszerint mindenkiúgy és olyan mértékben gyakorolhatja saját jogait,hogy ennek során mások jogait ne sértse” (673/B/1990.ABH.). Figyelemmel arra, hogy az igazságszolgáltatásbandolgozók munkabeszüntetése mások alapvetőjogainak jelentős sérelmével, azok veszélyeztetésével,illetve akadályozásával járna, így sztrájkjogukkizárását nem tartotta alkotmányellenesnek(673/B/1990. ABH.). A szükségességi-arányosságiteszt súlyosabban esik adott esetben latba, mint egyalapjog érvényesülése. Persze ez azzal is összefügg,hogy a szükségesség-arányosság elve is alapjogokatvéd. Szintén az alkotmányos indokra hivatkozással„erősítette meg” az Alkotmánybíróság a fegyverestestületeknél, a rendészeti és rendvédelmi szerveknélfennálló sztrájktilalmat (88/B/1999. ABH.).A tárgyi szempontú sztrájktilalom jogalapja ismételtencsak a szükségesség-arányosság tesztjében,az alapjogok kollíziójában keresendő. Az alapjogokhatárainál, korlátainál mindig mérlegelni kell, hogyami az egyik oldalon jog, az a másikon kötelezettség.Vizsgálni kell az arányokat, azt, hogy a joggal járóelőny mekkora hátrányt jelent. Ha aránytalanság állfenn, akkor a jogérvényesítés addig korlátozható,míg a megbomlott egyensúly helyreáll. Az élethezés az emberi méltósághoz való jog (MagyarországAlaptörvénye 2. cikk) mint a jog felett és előtt létező,oszthatatlan és korlátozhatatlan érték abszolút határ,ez alapozza meg az Sztv. 3. § (3) bekezdését. Eznem jelenti azt, hogy például kórházban nem lehet amunkabeszüntetés eszközéhez nyúlni, hanem mindösszeazt, hogy az nem járhat az élet, a testi épség,az egészség közvetlen és súlyos veszélyeztetésével(23/1990. ABH.).4.2 Bár az egészségügyet nem említi a még elégségesszolgáltatások kapcsán az Sztv. 4. § (2) bekezdése,de a jellegénél fogva mindenképpen odasorolható.Az Sztv. 3. § (3) bekezdése azt tartalmazza, hogytilos a sztrájk, ha az életet, a testi épséget vagy azegészséget veszélyeztetné. Ebből következően tehátaz egészségügyi dolgozók sztrájkja esetén a még elégségesszolgáltatás mértékének az élet, az egészség ésa testi épség védelmének kell megfelelnie. A sztrájknem járhat azzal, hogy emiatt bárki élete, testi épségevagy egészsége károsodjon vagy ezek súlyos veszélyeztetésneklegyenek kitéve. Ez azt jelenti, hogy azélet, testi épség és egészség megóvásához, károsodásánakmegelőzéséhez szükséges beavatkozásokatmunkabeszüntetés esetén is halaszthatatlanul el kellvégezni.5. A még elégséges szolgáltatásrólmint a sztrájkjog gyakorlásánakkorlátozásáról5.1 A törvényi szabályozás a következőket rögzíti. A sztrájkideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnaka vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodnia személy- és vagyonvédelemről. Annál a munkáltatónál,amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységetvégez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés ésa távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyébenergia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolhatóa sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatásteljesítését ne gátolja. [Sztv. 4. § (1)-(2) bek.].Az első bekezdésben említetteket nem nevezhetjükszűk értelemben még elégséges szolgáltatásnak,hiszen a tárgyalási kötelezettség az együttműködéshez[Sztv. 1. § (3) bek.] és egyeztetéshez kapcsolható.A második bekezdésben leírtak már inkább illenek amég elégséges szolgáltatás körébe, ez összefügg azalapjogok korlátozásának az Alkotmánybíróság általmegfogalmazott arányossági elváráshoz. Szűk értelembenez alapozza meg a még elégséges szolgáltatáskötelezettségét. A továbbiakban erről lesz szó.A még elégséges szolgáltatás alanyi szempontú,szektorális korlátozás, mert nem minden sztrájkra terjedki, csupán a lakosságot alapvetően érintő tevé-JURA 2012/2.