2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Polyák Gábor: A pluralizmus mérése a médiajogi jogalkalmazói gyakorlatban és a jogalkotási folyamatokban173is több azonban a legnagyobb országos napilapokelérésénél. A Népszabadságot a közönség 3,1%-a, aMagyar Nemzetet 2,6%-a, a Magyar Hírlapot pedig1,2%-a említette hírforrásként.Ennél is kisebb a hetilapok elérése. A HVG-t említettea megkérdezettek 3,6%-a, a 168 órát a megkérdezettek1,%-a, a Heti Válasz (0,9%), az Élet és Irodalom(0,8%), a Figyelő (0,6%), a Demokrata (0,5%),a Magyar Narancs (0,5%), a Barikád (0,4%) azonban1% alatti eredményt ért el. A hetilapoknál még a hírtematikájú helyi rádiók is nagyobb közönséget érnekel, annak ellenére, hogy ezek vételkörzete legfeljebbnéhány városra, az InfoRádió esetében pedig Budapestrekorlátozódik. A kutatásban felsorolt hírrádiókközül a Klubrádiót említették a legtöbben (3%), azInfoRádió 1,9%-ot, a Lánchíd Rádió 1,2%-ot ért el.A kutatás egyik hiányossága volt, hogy nemkérdezett rá bulvár napilapokra, és az internetes hírfogyasztástsem tudta a megnevezett hírportálokkalteljes egészében lefedni. A válaszadók 7,8%-a jelöltmeg hírforrásként „egyéb” médiumokat, ennek öszszetételérőla kutatás nem adott információt. Külföldisajtóterméket a válaszadók 1,2%-a említett.Természetesen az elért közönség nagysága önmagábannem ad átfogó képet a tájékozódás sokszínűségéről,illetve az egyes médiumok véleményformálóképességéről. A fenti eredmények nem számolnaktöbbek között azzal, hogy az egyes médium-típusok,illetve az egyes médiumok az üzeneteket eltérő mélységben,eltérő módon jelenítik meg. Ennek jelentőségeaz, hogy a felszínes tájékozódás alapvetően anapirenden lévő közéleti kérdések nyomon követésétbiztosítja, a tudatos egyéni véleményalkotás elmélyültebbhírfogyasztást feltételez. A kereskedelmitelevíziók híradásaiban a valóban közéleti jellegűhírek is röviden, a kontextus feltárása nélkül, ráadásulkönnyű, bulvár jellegű hírek között jelennekmeg. A legelmélyültebb tájékozódást továbbra is anyomtatott sajtótermékek biztosítják, a megyei lapokazonban országos közéleti eseményekkel csak kismértékben foglalkoznak. Az internetes hírfogyasztáslehet felszínes, a nyitóoldal címeinek átolvasásárakorlátozódó, de a hozzáférhető anyagok lehetővéteszik az elmélyült tájékozódást is. A rádiós hírfogyasztásszinte minden esetben háttértevékenység,ugyanakkor az üzenetek rádiós feldolgozása lehetővéteszi egy-egy téma alapos körüljárását is. Eztermészetesen nem a rövid hírblokkokat sugárzóországos kereskedelmi rádiókra jellemző, hanem ahír tematikájú rádiócsatornákra.A kutatás e kérdéseket nem vizsgálta, az egyesmédiumok véleményformáló képességéről azonbantovábbi információkkal mégis szolgált. A kutatásalapján egyrészt azonosíthatók a jellemző fogyasztóicsoportok, másrészt bemutathatók az egyes médiumokkeresztfogyasztási jellemzői.A válaszadók a fogyasztási szokások alapjánnégy csoportba sorolhatók. Az első csoportba azokkerültek, akik a lehető legtöbb forrásból szerzik beaz információikat, ők igen kevesen vannak (4,4%).A második (14,8%) és a harmadik csoport (15,6%)aránya majdnem azonos. A második csoportban találjukazokat, akik különféle tévéket néznek, a KossuthRádiót hallgatják, és olvassák a megyei lapokat,valamint az ingyenes országos terjesztésű lapokat.E csoport tehát a legnagyobb elérésű médiumokbólszéles körben tájékozódik, de speciális tájékozódásiigényei nincsenek, a tájékozódás érdekében különerőfeszítést nem tesz. A harmadik csoport azokbóláll, akik elsősorban az internet, az RTL Klub és amegyei lapok alapján tájékozódnak; e csoport azinternetezők csoportja. A negyedik csoport a legnépesebb,a válaszadók kétharmada (65,2%) tartozikide. Ők főleg az RTL Klub és a TV2 híradásaiból, aKossuth Rádió műsoraiból és a megyei lapokból tájékozódnak;e csoport tájékozódási szokásai tűnneka legkevésbé tudatosnak.E klaszterek alapján is feltűnő az országos televíziókés a megyei lapok jelentősége, hiszen e médiumokminden fogyasztói csoport számára relevánsak.Ez azt is jelenti, hogy az e médiumokban megjelenőüzenetek a társadalom meglehetősen nagy részételérik, gyakorlatilag függetlenül az egyes csoportoktársadalmi és gazdasági jellemzőitől. Figyelemre méltótovábbá, hogy a megyei lapokon túli nyomtatottsajtó kizárólag a 4,4%-nyi, kiemelkedő társadalmi ésgazdasági státusszal rendelkező, mindent fogyasztókmédiafogyasztásában releváns. Ez egyúttal aztis igazolja, hogy az alacsony elérés korántsem jelentszükségszerűen csekély véleményformáló képességet:a magas társadalmi és gazdasági státuszúközönséget elérő források akkor is jelentős tényezőilehetnek a politikai és gazdasági döntéseknek, ha eforrások más társadalmi csoportokat közvetlenülnem érnek el. A magas társadalmi státusz együtt járegyfajta véleményvezér funkcióval, ami részben apolitikai és gazdasági döntések közvetlen befolyásolásával,részben az üzeneteknek – az ún. kétlépcsősinformációáramlás elméletnek megfelelően 54 – a mástársadalmi csoportok részére történő közvetítésévelvalósul meg. Az internetes hírfogyasztás esetébentovábbi fontos sajátosság a korosztályi kötődés. Igazugyan, hogy ma még az elsődlegesen az internetrőltájékozódók aránya nem kiugróan magas, mivelazonban e fogyasztók többségükben fiatalok, hoszszabbtávon az internet véleményformáló jelentőségeegyértelműen nőni fog.Az egyes klaszterek fogyasztóinak társadalmi-gazdaságijellemzői viszonylag jól azonosíthatók.JURA 2012/2.