2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Király Lilla: A keresetjog elméletek érvényesülése a joggyakorlatbanoldala a felperesnek az állammal szembeni „ítéletivárománya”, amely nem a kedvező, hanem csaka „törvénynek megfelelő” ítéletre szól. 82 Degenkolbegy későbbi tanulmányában 83 – a konkrét keresetjogképviselőivel vitatkozva –a per előtti absztrakt keresetjogot,mint perre való jogot (Recht auf Prozess)megkülönbözteti a “tiszta eljárásjogi keresetjogtól”(Recht auf rechtliches Gehör). Ez a szemlélet márelőrevetítette a keresetjog dualisztikus felfogását,a keresetindítási és a kereseti jog elválasztását. 84 ADegenkolb és Bülow közötti tudományos vita soránBülow változtatott korábbi álláspontján, miközbenéles kritikával illette Degenkolbot. Bülow elméleténeklényege az, hogy a felek minden perbeli cselekményecsak joggyakorlás és nem kötelességteljesítés:az alperesnek a perben joga van ellentmondani (Abwehrprincip),de senki sem kényszeríti erre, tehátnem kötelessége. A per a jog kiderítésére (Rechtsvergewisserungs-operation)irányul, a nélkül, hogy azállam átvállalná a jog védelmét a fél helyett. 85Az absztrakt keresetjog elmélet azzal mozdítottaelő a perjogi dogmatika fejlődését, hogy a keresetjogotfüggetlenítette a perbe vitt anyagi jogtól, azonbana keresetindítási jogosultság jellegére és az alperesneka felperessel szembeni perbebocsátkozási kötelezettségére86 nem adott kielégítő magyarázatot. 87Ennek az elméletnek a napjaink bírói joggyakorlatábatörténő átültetése azt jelenti, hogy ha akeresetlevél a jogszabályi követelményeknek megfelel,a bíróság köteles lesz az ügyben eljárni, akárvan érvényesíthető anyagi joga a felperesnek, akárnincs, vagyis nemcsak a valós, de a vélt jogsérelmekreis kiterjesztették az állammal szembeni jogvédelmiigényt. Abban az esetben, ha a felperesnek nincs valósjogsérelme az alperessel szemben, akkor a bírósága felperes keresetét – ítéletben – elutasítja, amely resiudicata-t 88 eredményez a jogvita szempontjából. Afelperes keresete vagy az alperes viszontkeresete afelperessel szemben – negatív megállapítási (viszont)kereset előterjesztése útján – kifejezetten arra irányulhat,hogy a bíróság ítéletben mondja ki, mely szerintközte és az alperes között nincs jogviszony.2.2 A konkrét keresetjog elmélet és/azaz ajogvédelmi igényEgy évtizeddel az absztrakt keresetjog elmélet után,az ezzel szemben megnyilvánuló vitában egy újabbelmélet született: a konkrét keresetjog elmélet. Azabsztrakt és a konkrét keresetjog elméletet a jogtörténetszívesen állítja szembe egymással, pedighelyesebb lenne egymás kiegészítéséről beszélni. 89A jogvédelmi igényről szóló elmélet keletkezésétőlfogva két táborra szakította a processzualistákat.A többség tagadja, vagy legalábbis vitatja a létezését,mert nem ismeri el azt, hogy a felperes és az alperes123az állammal, illetve a bírósággal szemben jogot formálhatnaa kedvező döntésre. A kisebbség – AdolfWach tanítását 90 továbbfejlesztve – mind a mai napigújabb és újabb érvekkel próbálja igazolni a kedvezőítéletre való igény fennállását. 91A konkrét keresetjog elmélet képviselői egyetértettekazzal az absztrakt keresetjogban kikristályosodottállásponttal, hogy a keresetjog azt ismegilleti, akinek sem alanyi magánjoga, sem ehhezkapcsolódó jogvédelmi érdeke nincs az állammalszemben, de az ilyen keresetindítást csupán lehetőségnektekintették, nem pedig jogosultságnak. Akonkrét keresetjog elmélet képviselői (Adolf Wach 92 ,Paul Langheineken 93 , Konrad Hellwig 94 , Bacsó Jenő 95 )szerint a keresetjog azt illeti meg, akinek valóságos,azaz konkrét anyagi jogosultsága van, mely szerinta felperes az állammal(bírósággal) szemben a kereseténekmegfelelő, kedvező tartalmú ítéletre tarthatigényt. 96 A keresetjog e szerint a jogvédelmi igényegyik alfajának, az ítéleti igénynek felel meg, amelya feleknek a kedvező ítéletre való jogát jelenti. A jogvédelmiigény fogalma ezért tágabb a keresetjognál,mivel a kielégítésére a peren, illetőleg a bírói ítéletenkívül más állami jogvédelmi eszközök is szolgálnak(pl. végrehajtás, ideiglenes intézkedés). 97 Vanettől eltérő álláspont is, például az ítéleti igény ésa keresetjog fogalma szinonimaként szerepelt PaulLangheineken könyvében 98Wach későbbi munkájában 99 kifejtett álláspontjaszerint a felperest megillető közjogi jogosítvány ajogvédelemre nemcsak az állam, hanem az ellenfél– az alperes – ellen is irányul: az ellenfelet közjogikötelezettség terheli, amelynél fogva az ellenfél a jogvédelmicselekményt elviselni, eltűrni tartozik. 100A konkrét keresetjog elmélet képviselői elismertékaz alperes jogvédelmi igényét, ami azt jelentette,hogy ha a keresetindítást a felperes jogának tekintjük,akkor – Kondrad Hellwig szerint – el kell ismernünkaz alperes jogát arra, hogy alaptalan kereset esetén,annak elutasítását kérje (Freisprechungsanspruch),azonban mindkét fél igénye a bíróság kedvező ítéletreirányul. A magyar Bacsó Jenő „megállapításiigénynek” nevezi az alperes igényét: „Míg a felperesa jogvédelmet a kereseti kérelemhez képest vagy marasztaló,vagy megállapító, vagy jogállapot-változtatóítélet alakjában nyeri, addig az alperes, mint ilyen,a perben csak megállapító ítélet által való védelembenrészesül, amiből következik, hogy az alperesnek,mint ilyennek, jogvédelmi igénye nem más, mint ajog megállapító ítélet által való védelemre.” 101Wach a per tárgyára tekintettel, úgy gondolta,hogy azt a perbe vitt anyagi jogviszony és a felperesés alperes jogvédelmi igénye egyaránt képezi. KondradHellwig, Friderich Stein és James Goldschmidt ishelytelennek gondolta ezt a megállapítást, ugyanisJURA 2012/2.