2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Chronowski Nóra: Az alkotmányozás a globális alkotmányosság kontextusában55és standardjaival. 44 Amennyiben az alkotmány nemnyújt semmiféle elfogadható garanciát a harmadik féláltali kikényszeríthetőségre, akkor aligha lesz képesérdemben meghatározni a kormányzás mechanizmusát,vagy alakítani a nemzet jólétét. 452. E funkciókból adódnak az alkotmányozó hatalomkorlátai is. 46—— Belső, de facto korlátnak tekinthető adottpolitikai közösség helyzete, fejlettsége, politikaikultúrájának színvonala, a társadalomértékvilága.—— Belső, materiális korlát, hogy az alkotmánybanalapkonszenzust kell kifejezésre juttatni,amely a társadalomban ténylegesen ható normákraés szokásokra épül.—— Külső jogi korlátot jelentenek az állam általkötött nemzetközi szerződések, az elfogadottnemzetközi és európai standardok (új államesetén ilyen külső korlát a nemzetközi közösségelismerése iránti igény).—— Külső, de facto korlát, hogy az új alkotmányoka posztmodern kor globális világában keletkeznek,ezért célszerű pozitív módon reflektálniukannak jelenségeire (például a globálisalkotmányosság sajátosságainak figyelembevételével).—— Eljárási korlátot jelent, hogy az alkotmányozásnem öncél, nem voluntarista döntésekhalmaza, az alkotmánynak nem kizárólagegyik vagy másik politikai irányzat, csoportértékdöntéseit kell tartalmaznia. 473. Az alkotmányozási eljárással szemben támaszthatókövetelmények a demokratizmus, a reprezentativitásés a pluralizmus, 48 amelyek az alapkonszenzuskialakításának előfeltételei, de ahhoz is elengedhetetlenek,hogy az alaptörvény később képes legyenbetölteni legitimáló funkcióját. Ezért az eljárásban areleváns társadalmi csoportoknak és a politikai pártoknakreprezentatív módon kell jelen lenniük, s a(többségi elvvel szemben) a konszenzus-elv alkalmazásahelyezendő előtérbe. A konszenzus elve annálhatékonyabb, minél inkább egyetértenek a résztvevőkaz alkotmány létrehozásának szükségességében, azazaz alkotmányozási szükséglet reális. Az előkészítés(szabályozási koncepció és szövegtervezet kidolgozása)azonban kisebb nyilvánosságot igényel, mintaz elfogadási szakasz, amelybe a társadalom széleskörét érdemes bevonni (pl. népszavazással történőmegerősítés útján, föderációkban pedig a tagállamitörvényhozások bevonásával). 49 Az alkotmányozásifolyamat az előbbihez képest tovább differenciálható,mert az előkészítésen belül megkülönböztethető azérdekmobilizáló-ötletgeneráló szakasz, a tervezés éskoncepciókészítés, majd az ezt követő konzultáció;az elfogadási procedúrában pedig a megtárgyalás(formalizált vita), a megszavazás és a megerősítésaktusa. Az előkészítő szakasz szereplői lehetnekkülönösen parlamenti bizottságok, tudományostestületek, NGO-k, külföldi tanácsadók, szakértők,konferenciák, elit kerekasztalok, érdekszervezetek,pártok, a végrehajtó és a bírói hatalom szervei stb. Azelfogadási szakasz főszereplője tipikusan képviseletiszerv (alkotmányozó gyűlés vagy a törvényhozás),de egyre növekvő trend a nép bevonása referendumútján. A szereplők egymással interaktív viszonybanállnak. A későbbi szakaszok szereplőinek feltételezettelvárásai determinálják a korai szakasz résztvevőinekdöntéseit, azaz ha a procedúra végén a nép általimegerősítés áll, az mérsékletre és konszenzuskeresésreszorítja a koncepció készítőit. Végül érdemesmegemlíteni, hogy az alkotmányozás időtartamaaz erre irányuló felmérések szerint átlagosan 16-22hónap, azzal természetesen, hogy lehet ennél sokkalrövidebb (néhány hetes), de sokkal hosszabb (többéves) is. Az alkotmányozásra fordított végletesenrövid, vagy végletesen sok idő azonban ritkán vezetdemokratikus eredményhez. 504. A megszülető alkotmány legitimáltságát tartalmiés formai jellemzők együttese biztosítja. Tartalmiértelemben (tipikusan hosszú távon, az alkotmányalkalmazása alapján) legitimáló tényező, ha az alkotmányfunkciói teljesülnek. Formai oldalról a legitimációbázisa az alkotmányozási eljárás demokratikusés plurális jellege, illetve szakmai megalapozottsága.E szempontból fontos, hogy a népszuverenitásbóllevezetett többségi elv önmagában nem elegendőa legitimáltsághoz 51 (sem az alkotmányozó fórum,sem a megerősítő népszavazás oldaláról), mivel azalaptörvény igazi legitimáltságát az adja, ha egyrészta kisebbséghez tartozók védelméről gondoskodik,másrészt a többségi döntések effektív alkotmányosságifelülvizsgálatának lehetőségét garantálja. 52III. A magyar alkotmányozásjellegzetességei és eredménye1. A legutóbbi, 2010-ben megkezdett magyar alkotmányozásformálisan lezárult 2011. április 25-én MagyarországAlaptörvényének kihirdetésével, amely2012. január 1-jén váltotta fel a Magyar KöztársaságAlkotmányát. Tágabb értelemben a folyamathoztartozik az alaptörvényt részletező sarkalatos törvények,illetve a hatálybalépéshez szükséges átmenetirendelkezések elfogadása 2011 második félévében,legtágabb értelemben pedig érdemes megemlíteni a2012-ben szükségessé vált első módosításokat is. Afolyamat részletes elemzésére és az eredmény átfogóértékelésére jelen írás keretei között nem vállalkozom,csupán néhány jellegzetességet és sajátosságotJURA 2012/2.