2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bencsik András: A versenyjog szerepe a fogyasztói érdekek védelmében37tegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokoltformában nyilvánosságra hozza. 74 Ezáltal nem csupána jogsértéssel okozott hátrány jut el a fogyasztókszéles köréhez, hanem a piaci szereplők (fogyasztók,versenytársak) ugyancsak széles körben szerezhetnektudomást a megállapított jogsértésről, ami agenerális prevenció által segítheti elő a fogyasztóijogok érvényesülését a gyakorlatban. Garanciálisjelleggel rögzíti továbbá a törvény azt is, hogy GazdaságiVersenyhivatal általi igényérvényesítés nemérinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővelszemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóanérvényesítse.IV. Záró gondolatokés következtetésekFentiekben bemutattam a gazdasági versenyjog ésa fogyasztók védelmének összefüggéseit egyes európaiállamok szabályozása és a magyar regulációalapján, valamint foglalkoztam a felvetődő alapvetőkérdésekkel, problémákkal. Az alábbiakban azokata koncepcionális változtatásokat (is) igénylő fejlesztésilehetőségeket kívánom érinteni, amelyek által ahazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer hatékonyabbátehető.1) Kiemelendő ebben a tekintetben a GazdaságiVersenyhivatal jogállásának sajátossága,közelebbről a Kormánnyal hierarchikus viszonybannem álló szervezeti struktúra, amelynagyobb szervezeti és működési önállóságotbiztosít a fogyasztók érdekeinek védelme számáraa piaci verseny keretei között. Fentebbérintettem azt a jelenséget is, miszerint a jogszabályikereteket a vizsgált szervek ún. softlaw normák – közelebbről közlemények ésállásfoglalások – kibocsátása által igyekeznektartalommal megtölteni működésük során,amely aktusok kibocsátása tekintetében előnyösebbhelyzetet eredményez az autonómjogállás. 752) A versenyjog és a fogyasztóvédelem németszabályozásából kiolvasható, hogy alapvetőenpolgári jogi szankciórendszer által látjaa jogalkotó biztosítottnak a versenytársak és afogyasztók (közvetett) védelmét a tisztességtelenpiaci magatartással szemben. Kétségtelenelőnye a regulációnak, hogy – kereskedelmijogias szemléletéből fakadóan – magánjogieszközöket biztosít a károsultak számára, apolgári bírósági eljárások keretében pedigmegfelelőnek látszó garanciákat épített ki agyors és hatékony jogérvényesítés realizálásaérdekében. A magyar szabályozás ezzelszemben már kevésbé következetes, hiszenbizonyos jogellenes magatartások tekintetébena polgári bíróságok, míg más cselekményekvonatkozásában a versenyhatóság számáraad eljárási lehetőséget és kötelezettséget. Továbbárnyalja a képet a versenyhatóság általindítható per jogintézménye. Tekintettel arra,hogy a törvény rögzíti, hogy eme eljárás nemérinti a fogyasztó azon jogát, hogy igényéta polgári jog szabályai szerint érvényesítse,indokolt lenne kettéválasztani a versenyjogikérdésekben lefolytatandó bírósági eljárásokat.Álláspontom szerint a GVH által indíthatóperek és a versenyhatóság döntésének bíróságifelülvizsgálatát a jövőben kialakítandóközigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébelenne célszerű utalni, míg a bíróságihatáskörbe tartozó versenyjogi eljárások megmaradhatnánaka rendes (polgári-gazdasági)bírói fórumok oldalán annak érdekében, hogya közjogi jellegű rendelkezések betartása felettne polgári bírói fórumok mondjanak ítéletet.További megoldandó kérdés a fogyasztóiigények bírósági érvényesítése tekintetében ahatékonyság és a gyorsaság garantálása speciáliseljárási jogintézmények kiépítésével.3) Alapvetően nem jogi, hanem jogpolitikai kérdés,hogy a törvényhozók jussanak egyezségreannak megítélésében, hogy mely minisztériumlegyen a fogyasztóvédelem ágazatifőhatósága. Erre azért van szükség – ahogyerről fentebb már volt szó –, hogy kerüljönkijelölésre a fogyasztóvédelem kiindulópontjaés megközelítése a konkrét jogalkotói lépésekorientálása érdekében. Mivel fentebb érintettemezt a tárgykört, e helyütt csupán ismételtenkiemelem, miszerint az igazságügyért (is)felelős miniszter lehetne az ágazat gazdája.4) Érezhető továbbá – a „hatósági szerződés”intézményében – a hatósági szemlélet háttérbeszorulása is. Egyrészt utalni kívánok azelnevezésbeli különbségek (hatósági szerződés,kötelezettség-vállalás) közötti összhangmegteremtésének indokoltságára, amely végetvethetne a jogalkalmazási gyakorlatbanérezhető bizonytalanságnak. 76 A tartózkodógyakorlat mögött az a felfogás is meghúzódik,hogy a hatóság „emberei” nem akarjákelveszteni látszólagos fölérendeltségüket ésnem akarnak a vállalkozások számára „nyertespozíciót” biztosítani. 77Jegyzetek1Vö. W. W. Rostow: Politics and Stages of EconomicGrowth. Cambridge 1971. 16. o.JURA 2012/2.