2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Andrássy György: Emberi jogok és elismert emberi jogokés negyedik generációs jogok elismeréséről folyikvita, nézetünk szerint azonban lehetséges, hogyéppenséggel az első generációs emberi jogok listáját/listáitkell majd kiegészíteni. Megjegyezzük, azemberi jogok listájának e nyitottsága végső soronabból fakad, hogy az emberi jogok doktrínája mellettielköteleződés magában foglalja, hogy a doktrínátelfogadó teoretikusok, valamint nemzeti és nemzetközijogalkotók a dolog természetéből adódóan nemcsupán néhány emberi jog elismerése és tiszteletbentartása mellett kötelezték el magukat, hanem valamennyiemberi jog elismerése és tiszteletben tartásamellett. Akkor is, ha például az Egyesült Nemzetekaz ENSZ Alapokmányában úgy kötelezték el magukataz emberi jogok tiszteletben tartása mellett,hogy az Alapokmányban egyetlen emberi jogot semneveztek meg; a későbbiekben ettől még állást kellettfoglalniuk e jogok számáról és mibenlétéről. (Eztmeg is tették, nem is egyszer, a jogok listája közöttmindazonáltal vannak eltérések.)Az emberi jogok listájával kapcsolatos problémákata fentiekkel még távolról sem merítettük ki;ezek további részletezése helyett azonban fontosabbnaklátszik, hogy rámutassunk: e problémáknakigen komoly gyakorlati kihatásaik is vannak,illetve lehetnek. Az a tény például, hogy az EmberiJogok Európai Egyezményében elismert emberi jogokszáma nem egyezik meg – a számos kiegészítésután sem – a Polgári és Politikai Jogok NemzetköziEgyezségokmányában elismert emberi jogok számával,azzal is járhat, hogy egy adott emberi jogi panaszkedvező elbírálásának sokkal jobbak a kilátásai azENSZ Emberi Jogi Bizottsága előtt, mint az EmberiJogok Európai Bírósága előtt. Előfordulhat perszeaz is, hogy valakinek a listák különbözősége miattszinte semmilyen reménye sincs egy emberi jogi panaszkedvező elbírálására. Példa erre a vélemény ésa kifejezés szabadságával összefüggésben a válaszjoga, ezt a jogot ugyanis nem ismeri el sem a Polgáriés Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,sem az Emberi Jogok Európai Egyezménye, elismeriviszont az Emberi Jogok Amerikai Egyezményének14. cikke. Ha tehát egy európai személy úgy érzi,a vélemény és a kifejezés szabadságával összefüggésbenemberi joga van a válaszhoz és ez a joga egyeurópai sajtóügyben sérült, a hazai jogorvoslatokkimerítése után nem fordulhat sem az ENSZ EmberiJogi Bizottságához, sem az Emberi Jogok EurópaiBíróságához. Megteheti persze, hogy például országakormányához fordul, kérve, hogy tegyen javaslatota Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányánaka válasz jogával történő kiegészítésére,minthogy a részes államoknak ehhez az Egyezségokmány51. cikke értelmében joga van. Az pedig,hogy a részes államoknak joga van ilyen javaslatok15benyújtásához, önmagában is jelzi, hogy maga azENSZ sem tekinti véglegesnek és lezártnak az emberijogoknak azt a listáját, amelyet az Egyezségokmányjelenleg tartalmaz.Jegyzetek1Ezt a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya,valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális JogokNemzetközi Egyezségokmánya szó szerint megismétlipreambulumában.2Vö. Hans Kelsen: Értékítéletek a jogtudományban. In:Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia. Budapest 1998. 185. o.3Rex Martin a következőket írta erről: „Kezdjük egyolyan ponttal, amely úgy tűnik, nem tárgya komoly vitáknak,mivel általános egyetértést találunk a filozófusok közöttabban, hogy az emberi jogok erkölcsi jogok. Mindazonáltalennek a jellemzésnek a vonzatai, implikációi nem teljesen világosak.”(Rex Martin: A System of Rights. Clarendon Press,Oxford 1993. 74. o.) Vö. még pl. Takács Péter: Emberi jogok.In: Szabó Miklós (szerk.): Jogbölcseleti előadások. Bíbor Kiadó,Miskolc 1998. 216. o.4Vö. Hans Kelsen: A jogi pozitivizmus és a természetjogdoktrínája. In: Varga Csaba (szerk.): i.m. 220. o.5Vö. Javier Hervada: Kritikai bevezetés a természetjogba.Szent István Társulat, Budapest 2004. 123. o.6Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila: Bevezetés – Alapfogalmak.In: Halmai Gábor – Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberijogok. Osiris Kiadó, Budapest 2003. 25. o.7Ekkor persze az elfogadott, illetőleg elismert emberijogok nem lehetnének leképezései a nem-létező emberi jogoknak,s immár az is magyarázatra szorulna, hogy ha nincsenekemberi jogok, miért olyan erős a késztetés egy idejeaz emberiség jelentős részében, hogy úgy gondolja: vannakilyen jogok.8Az emberi jogoknak ez az elsőbbsége az ember alkottajoghoz képest természetesen szintén részét képezte mára természetjogi hagyománynak is: annak a hagyománynak,amelyből maga az emberi jogi doktrína kifejlődött. Vö. pl.Malcolm N. Shaw: Nemzetközi jog. Osiris kiadó, Budapest2001. 182. o. Kelsen az „elsődleges funkciójának” nevezi, hogya természetjogi tanítás szerint a természetjog abszolút mércéülszolgál „a pozitív törvények igazságosságának vagy igazságtalanságánakmeghatározására”. Vö. Kelsen: i.m. 221. o.9Vö. John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igazieredetéről, hatásköréről és céljáról. Gondolat Kiadó, Budapest,1986. 47. o. Megjegyezzük, a tézist már Hobbes is megfogalmaztaa Leviatánban: „…ami nem ellenkezik a természettörvényével, azt a szuverén hatalom birtokosa nevébentörvényerőre lehet emelni…” (Vö. Thomas Hobbes: Leviatán.Magyar Helikon Kiadó, Budapest 1970. 244. o.)10Vö. Hugo Grotius: A háború és a béke jogáról. PallasStúdió – Attraktor Kft. Budapest 1999. 11-12. o.11Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződés. BibliothecaKönyvkiadó, 81-82. o.12Vö. Takács Péter: Emberi jogok. In: Szabó Miklós(szerk.): Jogbölcseleti előadások. Bíbor Kiadó, Miskolc 1998.216. o.13Vö. pl. Jack Donnelly: Universal Human Right sinTheory and Practice. Cornell University Press, Ithaca andLondon 2003. 10. és 13. o., valamint Halmai Gábor – TóthGábor Attila: i.m. 28. o.14Egyáltalán nem zárható ki ugyanis, hogy ez a lényeg,mint tartalommal kitölthető, megtölthető sajátos mozgástérgenetikailag, biológiailag egyszer megfoghatóvá, láthatóvá, érzékelhetővéválik, s egybevethető lesz egyfelől azzal, ahogyanezt a mozgásteret az ember eddig leképezte, másfelől pedigmindazzal, amit e mozgástérből az idők során már kitöltött.15Valahogy úgy, ahogy egykor a Bécsi Kör filozófusaitettek különbséget a „felfedezés” és az „igazolás” „kontex-JURA 2012/2.