2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Király Lilla: A keresetjog elméletek érvényesülése a joggyakorlatban40Vö. Farkas József: Bizonyítás a polgári perben. Budapest1956. 12-22. o., Kengyel Miklós: i.m. 1986. 550. o.41Kengyel Miklós: i.m. 1986. 550. o.42A kereset szó mai értelemben többféle jelentéssel bír, pl.:peres úton való jogérvényesítés iránti igény, felperesi kérelemstb.…Az actio fogalmát a római jogban nehéz meghatározni,mert több jelentéssel bírt: (a)Az actio mint agere „űzni, hajtani,tenni, csinálni” ige származéka eredetileg cselekedetet, cselekvést,a magistratus előtt végzett cselekvést jelentett. A feleknekez az ünnepélyes eljárása, amely a törvények előírása szerintzajlott tehát a per in iure szakaszát, de magát a pert is jelentette.(b)Az actio szó másik jelentése a felperes perkezdő cselekménye.(c) Perindítási engedély(d)Keresetjog(e)Az actio szóval ezenfelül gyakran egy meghatározott perfajtát jelöltek (actio civilis-,actio honoraria,actio in ius,actio in factum,actio in rem,actio inpersonam,actio certa,actio incerta,condictio, vindicatio,petitio,querela, stb.; a pretor peren ívüli jogsegélyei: interdictum, inintegrum restituio, praetori stipulatio, kereset kiadásának megtagadása,exceptio, replicatio, missio in possessionem) (f)Azactio szó egy elvontabb jelentése: magasabb kategóriát jelentőkeresettípus, mellyel a perek egy-egy meghatározott csoportjátjelölték (pl. az actio ex stipulato in personam actio).43A római jog actio (kereset) fogalma: a felperes perindítócselekménye, elsősorban tisztán alaki cselekmény, mely nemfüggött az anyagi jogtól. Az actio anyagi értelemben az alanyimagánjogot jelentette, abban a létszakában, melyben a jogosultazt már peres úton érvényesíthette. Ezt igénynek (keresettelérvényesíthető alanyi jog) nevezzük. A modern jogrendszerekbenaz alanyi jog természetéből következik, hogy a keresettelérvényesíthető, ezzel szemben a római jogban az alanyi jogcsak akkor létezett, ha a praetor keresetet adott. A modernjogokban csak egyféle kereset van, amely valamennyi alanyijog érvényesítésére szolgál. Ezzel szemben a római jog szerintannyi féle alanyi jog volt, ahány kereset létezett mivel általábana keresetfajták megalkotása teremtette meg az egyes alanyi jogokat.Keresetjogi gondolkodás, azt jelentette, hogy nem úgygondolkodtak, hogy „valamire jogom van”, hanem úgy hogya praetor keresetet ad valamire. A modern magánjog önállóanyagi jogszabályok rendszere, ezzel szemben a római jogbanaz anyagi jogi szabályok perjogi, keresetjogi megfogalmazásbanjelentek meg. A praetori actiókkal az igényt közvetlenülérvényesítették, anélkül, hogy a praetor előzetesen egy annakmegfelelő alanyi jogot megfogalmazott volna.44Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Tízedik átdolgozottkiadás, Osiris, Budapest 2010. 221. o.45A rómaiaknál a magánjogban sértett félnek jogosítványavolt a praetor – mint az állam szerve – ellen jogsegélyre,de ennek előfeltételét képezte, hogy a félnek sértett magánjogalegyen. In Paulovics Anita: A jogerő kérdése a perjogtudománybanés a közigazgatásban.http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/201001/6_Paulovicsanita.pdf(2011.05.10) Vö. Muther Theodor: Zur Lehre vonder Römischen Actio, dem heutigen Klagerecht, der Litiscontestationund der singularsuccession in obligationen. Andreas Deichert,Erlangen 1857. 45. o.46Paulovics Anita: i.m. 201147von Savigny Carl Friderich: System des heutigen römischenRechts, Berlin 1841-1856, V. kötet, 4-6. o., vö. KengyelMiklós: i.m. 1986. 550. o.48Kengyel Miklós: i.m. 1986. 550. o.49Plósz Sándor: i.m. 1927. 5-6. o.50Kengyel Miklós: A keresettől a bírósághoz fordulás jogáig.Tanulmányok Szamel Lajos tiszteletére, In: Ádám Antal(szerk.): Studia Juridica, Janus Pannonius Tudományegyetem,Pécs 1989. 1. o.51Kengyel Miklós: i.m. 1986. 551. o.52Vö. Plósz Sándor: i.m. 192753Még Windscheid előtt állapította meg Jakob Friedrich Fries(1773-1843) „Politic” c. posztumusz munkájában: „Törvények,melyek az emberek értelmes és akaratlagos tevékenységét133előírják a társas életben, az alávetettekkel szemben megkötöttséget,kötelezettségeket állapítanak meg, melyeket másokmagatartására nézve írnak elő. Ez a másikkal szembeni jogosultságés az én jogom az igény, amit részemre az ilyen törvénybiztosít ”. In Gysin Arnold: Rechtsphilosophie und Grundlagendes Privatrechts, Frankfurt am Main 1969. 230. o. Dernburgnál azigény, kereseti jog és kereset fogalmak összefolytak, ugyanisszerinte az igények az alanyi értelemben vett keresetből fejlődtekki, mely jelenti egyrészt a követelés érvényesítésére valójogot, másrészt a teljesítésre való kötelezés iránti kérelmet.Dernburg, Heinrich: Pandekten I. Bd. 6. Berlin 1900. 86. o., vö.Hámori Vilmos: i.m. 1978. 611. o.54Windscheid Bernhard: Die Actio des römischen Zivilrechtsvom Standpunkte des heutigen Rechts. Düsseldorf 1856.222-223.o., vö. Kengyel Miklós: i.m. 1986.551. o.55Cristoph Martin: Vorlesungen über die Theorie des deutschengemeinen bürgerlichen Processes. Brockhaus, Leipzig 1855.14. o., vö. Paulovics Anita: i.m. 201156Windscheid úgy határozza meg az actio fogalmát,mint „jogosultság akaratunkat bírói úton érvényesíteni”. Arómaiaknál az actio a jog helyett volt (obligationalis jog), azin rem actióknál pedig a kötelmi természetű igény helyett. Otta polgár azt nyerte, amit a bíróság (Gericht) megadott és nemazt, amire a jog igényt adott. A magisztrátus által adott actiovolt tehát a fontos, aki a jog felett állva, segélyét megadta vagymegtagadta. Windscheid, Bernhard: i.m. 1856. 222-223. o. Vö.Kengyel Miklós: i.m. 1986. 550. o57Plósz Sándor: i.m. 1927. 14.-15. o.58Plósz Sándor: i.m. 1927. 16.-17. o.59Plósz Sándor: i.m. 1927. 17. o.60Bekker, Ernst Immanuel: Die Aktionen des römischesPrivatrechts. Band I. Berlin, Vahlen 1871-1873 Bd. 1 Ius civileBd. 2 : Prätorisches richterliches kaiserliches Recht61Bekker, Ernst Immanuel: i.m. 1871-1873. 15. o.62Plósz Sándor: i.m. 1927. 19-21. o.63Kengyel Miklós: i.m. 2008. 139. o.64Erre a példa a negatív megállapítási kereset, melybena felek közötti jogviszony fennállásának ítéletben történő kimondásátkéri a felperes a bíróságtól.65Kengyel Miklós: i.m. 2008. 138.o.66A Polgári perrendtartásról szóló 1911.évi I. törvénycikk,1952.évi III. törvény67Például: az ügyész által indított perben az anyagi jogosultis félként részt vesz Pp.64.§ (3) bek.68A felperes és az alperes elhatárolása a beavatkozótól,szakértőtől, tanútól.69von Gerber, Carl Friedrich.: Über öffentliche Rechte,Lauppsche Buchhandlung, Tübingen 185270Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Tízedik, átdolgozottkiadás, Osiris, Budapest 2010. 221. o.71Bülow Oskar: Civilprocessualische Fictionen and Wahrheiten.Activ für civilische Praxis LXII. 1879. 1-96. o., ld. még BülowOskar: Die Lehre von prozesseinreden und Prozessvorasusetzungen.Emil Roth, Giessen 1868. Vö. Paulovics Anita: i.m. 201172Kengyel Miklós: i.m. 2010. 222. o.73Paulovics Anita: i.m. 201174A felek és az állam alárendeltségi viszonya abból isegyértelmű, amely joghátrányokat az állam(bíró) fűz bizonyosjogcselekmények elmulasztásához: pl. alperes a felperes keresetérenem nyilatkozik, akkor a keresetben felhozott tényeketvalónak fogadja el a bíróság és ekként határoz a kereset tárgyában;Magyary Géza: i.m. 1898. 6-7. o.75Plósz Sándor: i.m. 1927. 30-33. o.76Kengyel Miklós: i.m. 2008. 222. o.77Plósz Sándor: i.m. 1927. 31-32. o.78Kengyel Miklós: i.m. 1986. 551. o.79Vö. Plósz Sándor: A kereseti jogról. Magyar Igazságügy5. sz. 1876. 232-243. o.80Magyary Géza véleménye szerint Plósz Sándor elméleténeklegnagyobb hibája, hogy a pert egységes, de mégisJURA 2012/2.