2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Király Lilla: A keresetjog elméletek érvényesülése a joggyakorlatbanSchott írja – „ahogyan az állam polgára mindenkorköteles az állam védelmére kelni, ugyanúgy az államnakis kötelessége állampolgárait jogvédelembenrészesíteni mások támadásával szemben […]”. 9 Ajogérvényesítés fogalma ezért a polgári per jogvédelmiszerepéhez kapcsolódik. A polgári per jogvédelmicéljának kidomborítása a XX. század első felénekjogirodalmában „dívott”, 10 amely szerint a bíróságelőtti polgári jogérvényesítés legfőbb eszköze a per,melyet XX. századi magyar perjogászok „jogvédelmieljárásnak” is neveztek. 11A polgári jogvédelmi eljárás a keresettel 12 indul,jogvédelem bírói eszköze pedig az ítélet. 13 A pertaz indíthatja meg, aki a vitában érdekelt és/vagy afelperesi pozícióba kerül a kereset benyújtásával. 14Iuventius Celsus 15 megfogalmazása szerint: ”Nihilaliud est actio, quam ius quod sibi debeatur, iudiciopersequendi” („a kereset nem más, mint jog arra,hogy perrel érvényesíthessük azt, ami jár nekünk”). 16A kereset (indokolt) kérelem a bírósághoz jogsegély,az állam bírói hatalmának gyakorlása iránt.A kérelem indokolása azon magánjogi jogviszonymegjelöléséből áll, melyre vonatkozólag a felperesa felek cselekvésének meghatározását kéri, 17 vagyisaz anyagi jogszabályoknak szükség esetén az államihatalom: a bíróság (útóbb végrehatás) útján való kikényszerítésétjelenti. 18 Ez alapján a kereset a polgáriper útján érvényesíthető alanyi jog védelmének elsődlegeseszköze 19 . E szerint a bíróság a polgári pereseljárás szabályai szerint nyújt jogvédelmet abban azesetben, ha az igény formájában kifejezésre juttatottalanyi jogot megsértik, vitatják vagy veszélyeztetik.A kereset nem függ a perbe vitt alanyi jog ténylegeslétezésétől, elég azt állítani, vagyis nem csak a létezőanyagi jogot lehet igény (alanyi jog) formájábanérvényesíteni. A kereset definíciója ezért két okbólsem pontos: egyrészről az anyagi jogi igény a valóságbanfennálló követelést jelenti, a perjogi igényennek csak az állítását, amely csak bizonyítottságesetében egyezik meg az anyagi jogi igénnyel éseredményezi az annak megfelelő ítéleti döntést.Másrészről vannak esetek, amikor a felek között mégnem jön létre jogviszony, azt csak a bíróság ítéletethozhatja létre 20 , ezért – jogviszony hiányában – akereset benyújtásakor még nem beszélhetünk alanyijogról, illetőleg annak védelméről csupán arról,hogy a tárgyi jog rendelkezéseinek a bíróság érvénytszerezzen. Ezekben az esetekben a keresetet nem azalanyi jog védelme, hanem a tárgyi jog érvényesítéseeszközének kell tekintenünk 21Az igény nem kifejezetten jogi fogalom: a véltvagy meglévő jog vagy jogos szükséglet alapjántámasztott követelés, óhaj, kívánalom. 22 A jogirodalombana felperes igényének, mint jogi fogalomnakkülönböző meghatározásait találhatjuk 23 , amelyeket119két fő csoportra oszthatunk: anyagi jogi és eljárásjogiigényekre. Az anyagi jogi (magánjogi) igény maga ajogvita tárgya, melyet a jogcímmel azonosítunk. Azeljárásjogi igények három csoportra bonthatók 24 :(1) a „jogvédelmi igény” (Rechtsschutzanspruch),melyet Adolf Wach vezetett be a polgári eljárásjogirodalmába 25 ;(2) az igénynek az a felfogása (prozessualeAnspruch), amely szerint a felperes a bíróságtólkedvező ítélet hozatala útján való jogvédelmet kér 26 ; (3)az anyagi jogi igénytől elhatárolt eljárásjogi igény(prozessuale Anspruch) a perbeli jogállítással azonosított(Rechtsbehauptung) igény, ami a jogvédelmikérelem (Rechtsschutsgesuch) alapja,amely már aperben érvényesített anyagi jogi igényt jelenti 27 .Ajogvédelmi igény tehát – a jogirodalomban évtizedeksorán kikristályosodott felfogás szerint – a feleknekaz állammal szembeni igénye a jogi helyzetüknekmegfelelő, kedvező jogvédelemre, éspedig ítéletiigény marasztalási, megállapítási vagy jogalakítóítéletre;végrehajtási igény az anyagi jogi igényneka bírósági végrehajtás útján történő érvényesítésérevagy biztosítási igény a követelések kielégítéséneka biztosítására zárlat vagy ideiglenes intézkedés elrendeléserévén. 28 Ma már egyértelműen elhatároljukaz igény fennállását (alanyi jog) annak esedékességétől(bíróság előtti érvényesíthetősége) 29 . A XIX–XX.században a jogvédelmi igényről folytatott polémiaeredményeként tisztázódott az is, hogy a jogvédelem– azaz a jogérvényesítés lehetősége – nemcsak azáltalvalósul meg, ha a bíróság a felperes keresetének helytad, hanem akkor is, ha a felperes alaptalan keresetételutasítja, hiszen ilyenkor az alperes jogai részesülnekvédelemben.A jogérvényesítés körében a jogalkotó széleskörű lehetőséget biztosít az érdekeltek számára,hogy jogszolgáltatási intézményeket (bíróság, közjegyző,közvetítő stb.) vegyenek igénybe jogi konfliktusaikrendezésére, vagyis biztosítja a bírósághoz(egyéb hatósághoz) fordulás lehetőségét a jogkeresőszámára. Az igazságszolgáltatási igény pedig lényegébena feleknek az állammal szembeni igénye azigazságszolgáltatási (jogszolgáltatási) tevékenységkifejtésére, amely alkotmányos alapokon nyugvóalanyi közjogi jogosítvány a felek számára. Így kapcsolódika jogérvényesítés fogalmához a joghoz valóhozzáférés, vagyis a joghoz jutás vizsgálatának kérdése.„Mit is jelent a joghoz jutás?” – teszi fel a kérdéstBlankenburg, majd folytatja: „Azt, hogy a jogot mindenkiszámára hozzáférhetővé, az anyagi, eljárásjogiismereteket mindenki számára elérhetővé kell tenni.”30 Mauro Cappelletti és Bryant Garth az 1970-esévekben útjára indított „Access to Justice”-kutatásegyik alaptéziseként fektette le, hogy bármely anyagivagy eljárásjogi jogosultság léte, így a perindításis értelmetlen annak hatékony érvényesíthetőségeJURA 2012/2.