2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

226 Kiss Mónika Dorota: A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés eljárásjogáróltán annyit rögzített, hogy a közvetlen demokráciajogintézményét fejleszteni kell, és erre – különösen azadóügyekkel kapcsolatos esetekben – modellértékűpéldaként a svájci minta szolgálhat. 5 A Törvényjavaslatindokolása ezzel ellentétben szigorúan elvetettemég annak a lehetőségét is, hogy a helyi adóügyekkérdése bármilyen tekintetben helyi népszavazásrabocsátható legyen. A helyi népi kezdeményezés a helyinépszavazáshoz képest kedvezőtlenebb megítélésalá esett, mert az indokolás szerint ez a jogintézménya jövőben megszűnik.3. A helyi népszavazás eljárásjogiszabályaiA helyi népszavazás eljárásjogi szabályait a Ve.XV. fejezetének 132. § – 146. §-ai tartalmazzák. Eza fejezet felöleli a népszavazás kezdeményezését,a népszavazás elrendelését és kitűzését, a választásiszerveket, a választási bizottságok hatáskörét, aszavazatok összesítését és a jogorvoslati rendet. Afejezet szabályai speciális szabályoknak tekintendők,ezért a törvény I-X. fejezeti rendelkezéseit – a külképviseletinévjegyzékkel és a külképviseleti szavazássalkapcsolatos rendelkezések kivételével –, valamint a118. § (2)-(5) bekezdése, a 119. §, a 121. §, a 122. § (1)bekezdése, a 123. §, a 126. és a 127. § rendelkezéseitaz e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 63.1 A népszavazás kezdeményezése3.1.1 A helyi népszavazási kérdésmegfogalmazásának jogosítottjaA helyi népszavazás kérdésének megfogalmazásaproblémakörét a kezdeményezők csoportjain belülérdemes megvizsgálni. Az Ötv. értelmében a helyinépszavazás kezdeményezői csoportja négy részreosztható: a települési képviselők egynegyedére, aképviselő-testület bizottságára, a helyi egyesületvezető testületére és az önkormányzati rendeletbenmeghatározott számú választópolgárra, ami nemlehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál,és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.7Sem az Ötv., sem a Ve. nem tartalmazza konkrétanazt a szabályt, hogy „a helyi népszavazás kérdéséta kezdeményezők határozzák meg,” azonban mégiskiolvasható a Ve.-ből, mert a törvény értelmében valamennyialáírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasoltkérdéssel kell kezdeni. 8 A Ve. a választópolgárokáltal kezdeményezett helyi népszavazás eljárásjogihatásköreit a helyi/területi választási iroda, a helyi/területiválasztási bizottság és a polgármester 9között osztja meg. A szabályozásból látható, hogy aVe. nem hatalmazta fel a képviselő-testületet, hogyönmaga vagy az eljárásban részt vevő más szervszámára hatáskört állapítson meg az önkormányzatirendeletben a helyi népszavazásra bocsátandó kérdésmegfogalmazására (a képviselő-testületet ez a jogakkor illeti meg, ha diszkrecionális jogkörben magadönt a helyi népszavazás kitűzéséről).A négy kezdeményezői kör közül különösena települési képviselők egynegyede és a képviselő-testületbizottsága a leginkább „veszélyeztetett”a képviselő-testület beavatkozásával, 10 mert ekkornincs a polgármester eljárást megelőző munkafázis,és a képviselő-testület hatáskörébe tartozik a törvényirendelkezések vizsgálata. A kezdeményezőnek akérdés meghatározására irányuló jogának kifejezetttörvénybe foglalásával elejét lehetne venni annak agyakorlatnak, hogy a képviselő-testület az önkormányzatirendeletben önmaga számára vindikálja ahelyi népszavazásra bocsátandó kérdés megfogalmazásábatörténő beavatkozás jogát. 11 A törvény negatívhatáskör-szabályozásán keresztül ugyan közvetettenjelenleg is megállapítható a kérdés megfogalmazójánaka jogosultsága, de álláspontom szerint – a helyinépszavazás kezdeményezése egyértelműségének azelősegítése érdekében – a törvénynek explicit módonki kellene mondania a kezdeményezőnek ezt a kizárólagosjogosultságát.A helyi népszavazással foglalkozó AB határozatokközött vannak olyanok, amelyek elvi jellegűmegállapítása mind a Ve. 1997. november 6-án történőhatályba lépését megelőzően, mind ezt követőenérvényesek, helytállóak. Az Alkotmánybíróságnakazonban vannak olyan határozatai, amelyek elvimegállapításai a Ve. hatályba lépését követően márérvényüket vesztették; tipikusan ide sorolhatóka kezdeményezett helyi népszavazás kérdésénekmegfogalmazásával, illetőleg az egyes eljárásjogihatáskörök megosztásával kapcsolatos alkotmánybíróságihatározatokAz 56/1992. (XI. 4.) AB határozat kifejtette, hogysemmiképpen nem törvénysértő az olyan önkormányzatirendeleti előírás, amely úgy rendelkezik,hogy a helyi népszavazásra feltett kérdés megfogalmazásábaa jogszabályszerű lebonyolításért felelősképviselő-testület tagjait, illetve a helyi választásibizottság és a kezdeményezők által választott bizottságtagjait is be kell vonni.Az Alkotmánybíróságnak ez a megállapításaönmagában véve nem problematikus, de a Ve. hatálybalépését követően már érvénytelennek tekintendő.Ezt a problémát azért is hangsúlyozom, mertaz önkormányzati rendszer magyarázatáról szóló,1999. évi kiadású kézikönyvben 12 (a továbbiakban:ÖRM) éppen erre az alkotmánybírósági határozatraJURA 2012/2.