2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Papp Attila: Uzsorabíróságok Magyarországon155iktatására csak 2 év múltán, 1922-ben került sor. BonhardtAttila – Sárhidai Gyula – Winkler László: i. m. 11. o.9Bővebben lásd erről még: Papp Tibor – Farkas Márton– Józsa Antal – Liptai Ervin – Dombrády Lóránd – Tóth Sándor– Györkei Jenő – Gazsi József – Godó Ágnes – Kis András– Mucs Sándor – Kovács Jenő: Magyarország Hadtörténete II.Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest 198510Csizmadia – Kovács – Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet.Szerkesztette: Csizmadia Andor (1987) Átdolgozta:Horváth Pál és Stipta István (1995). Nemzeti TankönyvkiadóRt., Budapest 1998. 527. o.11A járásbíróságon általában egyesbíró járt el, innen atörvényszékhez lehetett fellebbezni. A megváltozott országterületmiatt a törvényszékek elhelyezkedése is megváltozott.Némely megyében több törvényszék is volt (Pest megyében,vagy Zala megyében például a zalaegerszegi és a nagykanizsai),viszont a kicsi megyékben (pl. Komárom – Esztergomvármegye) nem volt külön törvényszék. A következő lépcsőaz ítélőtábla volt, ami több törvényszék területét fogta át. Alegfelsőbb bírói fórum pedig a Kúria lett. Megjelent viszontaz igény a gyorsabb ítélkezésre, ezért csökkentették a bíróitanácsok létszámát és növelték az egyesbíró elé tartozó ügyekszámát, mind büntető, mind pedig polgári szakban. Egyes kisebbjelentőségű (értsd: súlyú vagy perértékű) törvényszékiügyek járásbírósági megtárgyalása 1930-tól vált lehetővé. AHorthy-korszak különbíróságainak jelentős része szintén adualizmusból eredt, néhány új különbírói fórum jelent csakmeg. Ilyen volt például a Kartellbíróság. Az 1929-es gazdaságivilágválság negatív hatásai, káros folyamatai kiküszöbölésevégett hozta meg a magyar országgyűlés a gazdasági versenyszabályozásáról szóló 1931. évi XX. törvénycikket, és ez hívtaéletre a kartellekkel szembeni eljárásokra hivatott Kartellbíróságot.A bíróság a kartellekkel szemben akár közvetlenkényszerintézkedéseket is alkalmazhatott. Szervezetileg akirályi Kúrián belül alakult meg, határozatait öttagú tanácsbanhozta. Elnöke a Kúria elnöke volt. A villamos energia törvényalapján felmerült vitás kérdések elbírálására szintén különbíróságot szerveztek a Kúrián, az 1931. évi XVI. tc. alapján.Ezt ld. Dr. Bónis György – Dr. Degré Alajos – Dr. Varga Endre:i.m. 223. o.12Például a 81/1945. (II. 5.) ME rendelet – a népbíróságokról– preambulumában is említést tesznek róla: „Az ideiglenesNemzetgyűlés által 1944. évi december hó 21. és 22. napjaina Debrecenben adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzetikormány attól a szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyarnépet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak,mielőbb elnyerjék büntetésüket, - az esküdtbíróságnak törvényhozásútján való visszaállításáig a népbíráskodás megvalósítása tárgyábana következőket rendeli.” De aztán az intézmény a szocialistaigazságszolgáltatási szervezettel nem volt összeegyeztethető.A népbíróságok működéséről bővebben lásd: Dr. LukácsTibor: A magyar népbírósági jog és a népbíróságok (1945-1950).Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – Zrínyi Kiadó, Budapest1979. illetve Papp Attila: „A magyar nép nevében!” A népügyészségekfelállításának 66. évfordulójára. Jogi Fórum, Publikációk,2011. július 11. (www.jogiforum.hu) valamint Papp Attila:Néptörvényszék, Népbíróság és népbírósági jog Magyarországon.E-tudomány 2011. 4. sz. (www.e-tudomany.hu)13A jogfolytonosság helyreállításával, 1920-tól ismétkirályi ügyészség néven működött a szervezet, de igazolási,fegyelmi és büntető eljárásokra is sor került az igazságügyiapparátusokban a forradalmi időszakban tanúsított magatartásokmiatt. A zavaros időkben megnövekedett bűnözésés a gyorsabb eljárás követelményének eredményeként egyszerűsödtekaz eljárási szabályok, és az addigi legalitási elvetmegtörve megjelent a magyar jogrendben az opportunitásnéhány eleme is. Az 1921. évi XXIX. tc. alapján a főügyészhozzájárulásával az ügyész megszüntethette a nyomozásta csekély jelentőségű, a közérdeket számba vehetően nemsértő cselekmények miatt, ha a terhelt egyéniségéből, életviszonyaiból,a sérelem jóvátételére irányuló törekvésébőlalaposan feltehető volt, hogy nem fog újabb bűncselekménytelkövetni. E törvény nyomozási tevékenységre is feljogosítottaaz ügyészséget, melynek ellenőrzése a bíróság vádtanácsánaka feladata lett. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930.évi XXXIV. tc. szerint pedig halmazat esetén az ügyészségmellőzhette a vádemelést az olyan bűncselekményért, amelya büntetés súlyát nem befolyásolta, sőt mellőzni kellett azoncselekmény miatt, amelynek felderítése jelentősen késleltettevolna az eljárást. Erről bővebben lásd: Dr. Nánási László: Azügyészség története. Megjelent a Legfőbb Ügyészség hivataloshonlapján:http://www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?lang=hu/14„Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről”– címet viselte, és 15 § alkotta. „Az állami és társadalmi rendfelforgatására vagy megsemmisítésére irányuló bűntettek és vétségek”,valamint „a magyar állam és a magyar nemzet megbecsüléseellen irányuló bűntettek és vétségek” fejezetekben tárgyalta az etörvénycikk szerint büntetendő magatartásokat. A Horthy-rezsim,tartva attól, hogy 1919 megismétlődhet, megpróbálta’bebetonozni’ az új rendet e jogszabállyal, amely kihirdetetettés életbe léptetett 1921. április 6. napján, halállal fenyegetveminden ez irányú (vagyis baloldali, állam – azaz Horthy – ellenes)szervezkedést. „Aki az állam és társadalom törvényesrendjének erőszakos felforgatására vagy valamely társadalmi osztálykizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommalvagy szervezkedéssel összefüggően bűntettet vagy vétséget követel, annak a büntetése halál.” (1921. évi III. tc. 2. §) Azaz, akármár az államellenes vétségekért (tehát bármilyen, az 1921. éviIII. törvénycikkbe ütköző cselekedetért) is halálbüntetés voltkiszabható. Aztán az elnyomás további, még hangsúlyosabbeszköze lett az 1939. évi II. tc. „A honvédelemről”. 235 § alkotta,és részletesen szabályozta a honvédelemmel, sorozással,leventékkel, munkaszolgálattal stb. összefüggő kérdéseket.Bartha Károly honvédelmi miniszter 1938. december 7. napjánterjesztette a Képviselőház elé a törvényjavaslatot, melynekindoklása leszögezte: „Elengedhetetlenül szükséges, hogy háborúvagy háborús veszély esetén az ország valamennyi polgára mindszemélyes szolgálatával, mind vagyonával kötelezően résztvegyena haza védelmében.” Erre az alapelvre támaszkodva kért és kapotta kormány szinte példátlan mértékű felhatalmazást a 141.§-ban, amely kimondta, hogy „háború idején vagy az országotközvetlenül fenyegető háborús veszély esetén” a kormány – kivételeshatalom alapján – „a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseketállapíthat meg.” De felhatalmazást adott a kormánynak ajogszabály statárium hirdetésére a „civil” büntetőbíráskodáskörében is. A honvédelmi törvény szerint a minisztériumrögtönbíráskodást rendelhet el bármely bűntettre, akár civilekfelett is, „ha az ország épségének vagy belső rendjének megóvásavégett elrettentő példaadás szükséges.” (1939. évi II. tc. 221. §) Azilyen politikai jellegű büntetőügyekben a Horthy-korszak alattaz öttagú tanácsok ítélkeztek. De e bírói fórumokból is kétfajtalétezett. A 4039/1919. M. E. sz. rendelettel a Tanácsköztársaságszervei, megbízottai és fegyveres erejének tagjai elleni büntetőperek tárgyalására minden törvényszéknél öttagú tanácsot alakítottak1919 őszén, mely gyorsított eljárással, vizsgálat és vádalá helyezés nélkül, a fellebbezés teljes kizárásával ítélkezett(Dr. Bónis György – Dr. Degré Alajos – Dr. Varga Endre: i. m.249. o.) Hasonló, politikai jellegű büntetőbíróságok voltak azítélőtáblák székhelyén működő törvényszékek öttagú külön tanácsai.E nagyobb törvényszékeken működő több bíró közül ugyaniskönnyebben lehetett olyat találni, aki a kormány által megkívántszellemben járt el. E rendelkezéssel tulajdonkeppenaz 1869:IV. tc.-nek azt az elvét törték át, hogy „senkit illetékesbírájától elvonni nem szabad”. Ilyen külön tanács elé utalta előszöraz 1915:XIX. tc. 16. §-a a hadiszállítások körül elkövetettvisszaéléseket, melyekben a 9550/1915. IM. sz. rendelettelszabályozott gyorsított eljárást kellett alkalmazni (Dr. BónisGyörgy – Dr. Degré Alajos – Dr. Varga Endre: i. m. 224. o.).Ezek az öttagú külön tanácsok ítéltek később aztán az állami ésJURA 2012/2.