2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Drinóczi Tímea: Alkotmányos párbeszéd-elméleteknosság esetén tehát lehetőség van arra, hogy a „kétAlkotmánybíróság” – az Alkotmány és az Alaptörvényalapján ítélkező – párbeszédet folytassonegymással.IV. ÖsszegzésAz alkotmányos párbeszéd teóriája sokrétű, komplexelmélet, amely ugyanakkor – vagy éppen ezért – alkalmasnaktűnik arra, hogy leírja a globalizálódóvilág alkotmányos demokráciái sokrétű és többszintűalkotmányosságát. A szerteágazó párbeszédelméletekrendszerbe foglalása nehéz, egyrészt mert a kutatóktöbbfajta megközelítést alkalmaznak, másrésztpedig azért, mert – figyelemmel a jogrendszerbelieltérésekre – nem ugyanarra a problémára reagálnak.Mégis, ha az alkotmányos párbeszédet az alkotmányosdemokrácia többszereplős és flexibilis modelljekéntfogjuk fel, akkor alapvetően két – egymástól azonbanszigorúan el nem választható – terület határolhatókörül. Ezek pedig – talán kissé leegyszerűsítve – azalkotmányértelmezés és a minőségi jogalkotás egyeselemei rendszerszintű vizsgálata, amely során alkalmazhatóa jogelméleti módszer, az alkotmánytani,alkotmányjogi vagy éppen a jogalkotástani megközelítés,és amely több szinten is megjelenhet. Aközéppontban azonban az áll, hogy a lehető legtöbbszereplő részvételével meg lehessen határozni azt azalkotmányi tartalmat, ami a legjobban illeszkedik ademokratikus alkotmányfejlődés és társadalmi elvárásokaktuális folyamába, és amiben a lehető legtöbbrésztvevő egyetért. Az alkotmányos párbeszéd itt bemutatottelmélete új szemléletmódot is jelent: a létezőfolyamatok alkotmányossági szempontú és speciálisösszefüggésrendszerbe helyezett vizsgálatára ad lehetőségetazzal a lehetséges kimenettel, hogy a végéna vizsgált állam demokratikus elkötelezettségét igazoltanértékelni lehessen (jellemzően a szabályozásiszinten), vagy a közös értékeket meg lehessen találnia bíráskodásban, vagy az elmaradását és annak okátki lehessen mutatni (bíróságok szintje).Jegyzetek1Mark Tushnet: Inevitable globalization of constitutionallaw. Virginai Journal of Internatonal Law Vol. 50. Issue 1.2Ádám Antal: A biztonság mint jogi érték. In: BaloghÁgnes – Hornyák Szabolcs (szerk.): Tanulmánykötet ErdősyEmilprofesszor 80. születésnapja tiszteletére. Pécs 2005., ÁdámAntal: A magyar Alkotmányból hiányzó alapértékekről. KözjogiSzemle 2009. 1. sz. 2. o.3Az értékekről és rétegeiről ld. Ádám Antal: A 20 évesmagyar Alkotmány értékeiről és fejlesztési lehetőségeiről. In:Kocsis Miklós – Zeller Judit (szerk.): A köztársasági Alkotmány20 éve. Pécs, PAMA 2010. 74. o.4Christine Bateup: The Dialogic Promise. Assessing thenormative potential of theories of constitutional dialogue. 71Brooklyn Law Review 2006. 1109. o.695Ld. http://laws-lois.justice.gc.ca/eng/charter/633. (1) Parliament or the legislature of a province mayexpressly declare in an Act of Parliament or of the legislature,as the case may be, that the Act or a provision thereof shalloperate notwithstanding a provision included in section 2 orsections 7 to 15 of this Charter.71. The Canadian Charter of Rights and Freedoms guaranteesthe rights and freedoms set out in it subject only to suchreasonable limits prescribed by law as can be demonstrablyjustified in a free and democratic society.87. Everyone has the right to life, liberty and security ofthe person and the right not to be deprived thereof except in accordancewith the principles of fundamental justice. 8. Everyonehas the right to be secure against unreasonable search orseizure. 9. Everyone has the right not to be arbitrarily detainedor imprisoned. 12. Everyone has the right not to be subjectedto any cruel and unusual treatment or punishment.915. (1) Every individual is equal before and under thelaw and has the right to the equal protection and equal benefitof the law without discrimination and, in particular, withoutdiscrimination based on race, national or ethnic origin, colour,religion, sex, age or mental or physical disability.10Peter W. Hogg – Allison A. Bushell: The CharterDialoguebetween courts and legislatures (Or Perhaps The Charterof Rights Isn’t Such a Bad Thing After All). 35 Osgoode HallLaw Journal 1997. 79., 82. o.11Bateup: i.m. 1109. o.12Bateup: i.m. 1110. o.13Bateup: i.m. 1109-1110. o.14Bateup: i.m. 1123. o.15Bateup: i.m. 1128. o.16Bateup: i.m. 1131. o.17Bateup: i.m. 1137. o.18Bateup: i.m. 1143. o.19Bateup: i.m. 1174. o. A párbeszédben történő (aktív éspasszív) bírói részvételre vonatkozó további elméletekről ld.Michael Heise: Preliminary Thoughts on the Virtues of PassiveDialogue. http://www.uakron.edu/law/lawreview/v34/docs/heise341.pdf. Kent Roach tanulmányában továbbikritikai elemzését nyújtja ezeknek az elméleteknek. KentRoach: Sharpening the Dialogue Debate: The Next Decadeof Scholarship. 45 Osgoode Hall Law Journal 2007. RosalindDixon elemzi a kanadai Alapjogi Charta-párbeszéd alakulását2005-ig, álláspontja szerint „a [párbeszéd] új felfogása aztmutatja, hogy az Alapjogi Charta szerint zajló dialógus eddigtényszerűbb volt, mint attól a szkeptikusok tartottak, ésbizonytalanabb, mint azt a párbeszéddel foglalkozó elméletiszakemberek várták”. Lásd Rosalind Dixon: The SupremeCourt of Canada, Charter Dialogue, and Deference. 47 OsgoodeHall Law Journal 2009. 241. o. Keményen bírálja a párbeszédelméleteketAndrew Petter, mivel szerinte igencsak kétségesa kanadai politikai intézmények demokratikus jellege. LásdAndrew Petter: Look Who’s Talking Now: Dialogue Theoryand the Return to Democracy. In Richard W. Bauman – TsviKahana (eds.): The Least Examined Branch: The Role of Legislaturesin the Constitutional State. Cambridge UniversityPress, Cambridge 2006. 524-526. o.20Bateup: i.m. 1180. o.21Lásd Christine Bateup: Reassessing the Dialogic Possibilitiesof Weak-Form Bills of Rights. 2008. augusztus. http://works.bepress.com/christine_bateup/1 Abstract22Luc B. Tremblay: The legitimacy of judicial review: Thelimits of dialogue between courts and legislatures. 3 InternationalJournal of Constitutional Law 2005. 617-648. o.23Joanne Scott – Susan Sturm: Courts as Catalysts: Rethinkingthe judicial role in new governance. 13 ColumbiaJournal of European Law 200724Matthew S.R. Palmer: The Language of ConstitutionalDialogue: Bargaining in the Shadow of the People. http://works.bepress.com/matthew_palmer/9 3., 4. o.JURA 2012/2.