2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bruhács János: Argentína és Uruguay vitája: a Nemzetközi Bíróság 2010. évi ítélete az Uruguay folyó menti papírgyár ügyben47súly megteremtése miben különbözik az ésszerű ésméltányos hasznosítás és részesedés nemzetközi jogielvétől? Nem kell-e a gazdasági fejlődés egyébkéntis bizonytalan jelentésű kifejezését kiegészíteni atársadalmi fejlődés mint harmadik pillér követelményével,összhangban a 2002. évi Johannesburgban elfogadottnyilatkozattal? 77 Melyek ezen új paradigmahatásai a környezetvédelemre, mennyiben jelenti ezutóbbi lefokozását?Az említett kérdéseken kívül azt is ki kell emelni,hogy továbbra sem tisztázott a fenntartható fejlődésjogi természete. Az ítélet célként (objectif) határozzameg (177. §), amiből az következik, hogy nem nemzetközijogokat és kötelezettségeket létrehozó nemzetközijogi elv, 78 nem működő szabály, amelynekalapján és más szabályok hiányában az állam magatartásánaklegalitásáról vagy illegalitásáról döntenilehetne, 79 azonban nem jogi jelentőség nélküli, merta szerződésértelmezés általános szabályai szerint(1969. évi bécsi egyezmény 31. cikk) a nemzetközijogszabályok tartalmának megállapításánál fontosfelhasználandó elem. Ezek rögzítésén kívül továbbrais nyitott – elméleti síkon – a fenntartható fejlődésvalódi jelentése: paradigma-e 80 vagy inkább mantra,azaz varázsszöveg? 81 Esetleg politika. 82Ennek eldöntése helyett sokkal fontosabbnaktűnik a fenntartható fejlődés elfogadásából adódógyakorlati következmények számbavétele. Feltételezvea gazdasági fejlődés, ebben az esetben a nemzetközifolyó hasznosításához fűződő érdek és a környezetvédelemegyenrangúságát, kizárt a cessatio ésaz integrum restitutio, mint a nemzetközi jogsértésmiatti felelősség következményének érvényesítése.Az ideiglenes intézkedések elrendelését megtagadó2007. évi végzés ugyan utalt a Nagy Belt ügyre(Finnország c. Dánia), amelyben bennrejlik, hogyelvileg nem zárható ki a létesítmény leszerelése(70. §), mégis a tevékenység felfüggesztésének,szükségtelennek ítélése szinte prejudikált az érdemiítéletre. 83 A cessatio és az in integrum restitutiolehetőségének gyakorlati kizárása – a kompromiszszumosdöntésre törekvésen kívül – mozgatórugójalehet a fenntartható fejlődés koncepciója is, amelya Bős-Nagymaros ügy egyik tanulsága is lehet. ABíróság ezen utóbbi döntése egyben azt is tükrözi,hogy – szemben a nemzetközi folyó adott hasznosításánakrealitásával – nehéz megítélni annaktávoli, szükségképpen bizonytalan környezeti követelményeit.b) A prevenció elveEllentétben a fenntartható fejlődés koncepciójánakbizonytalan nemzetközi jogi természetével és tartalmával,a Bíróság – az előzményekre 84 támaszkodva– nemcsak egyértelművé tette azt, hogy a prevencióelve a nemzetközi jog általános szabályainak egyike (101.§), és egyébként is bennrejlik a fenntartható fejlődéskoncepciójában (174., 177. és 185. §§), hanem pontosítottaés elmélyítette tartalmát: az elvárható gondosság(due diligence) követelményét tartalmazó magatartásikötelezettségnek minősítette (187., 197., 223. és 265. §§).Az ítélet ezen megállapításának értelmezése soránszámos kérdés tehető fel mind az elvárható gondosság,mind a magatartási kötelezettség minőségvonatkozásában.Az elvárható gondosság ugyanis kétféle módonhatározható meg: jelentheti az államoktól általábanelvárható magatartást 85 vagy csak az adott államlehetőségei, eszközei szerinti gondosságot (diligentiaquam in suis). 86 A papírgyár ügyben hozottítéletben a Bíróság inkább ez utóbbit fogadta el, bára termelésben a legfejlettebb technika alkalmazásánakvizsgálata inkább az előbbire utal (223-225.§§). További adalék ehhez6 a nemzetközi technikaiszervezetek irányelveinek és ajánlásainak emlegetése(202. §).A prevenció elvének magatartási kötelezettséggéminősítése is ellentmondást keletkeztet. E megközelítésújraélesztheti a nemzetközi kötelezettségeklehetséges osztályozásának problémáját, amelyet R.Ago indított el és vázolt a nemzetközi jogsértés miattifelelősség kodifikációjában. 87 A magatartási- és eredménykötelezettségek,illetve az esemény-megelőzésikötelezettségek 88 meghatározásával, illetve megszegésükmódozataival kapcsolatos vita 89 összegzésemellőzhető, tekintettel arra, hogy a nemzetközi felelősség2001. évi szabályai 90 e kategóriákból csak azesemény-megelőzési kötelezettség megszegését és azösszetett magatartásból álló kötelezettségszegést tartottákmeg pusztán a kötelezettségszegés időpontjaés tartalma szempontjából (delicta tempus commissii)(14. cikk 3. pont és 15. cikk).Így elégségesnek tűnik néhány sommás megjegyzésreszorítkozni. Bár a Bíróság a prevenció elvét– mint említettük – egyértelműen magatartásikötelezettségnek tekinti, e minősítés ellen szól az,hogy a prevenció per definitionem valamilyen eseménybekövetkeztét kívánja kizárni, amit R. Ago speciáliseredménykötelezettségnek tart: az államnak olyaneseményeket kell megelőzni, amelyek tevékenységénkívüli tényezőknek köszönhetők, 91 ami helytálló, hiszenaz eseményt nem állami közhatalmi tevékenységokozza, hanem magánszemély magatartása.Természetesen közvetett kapcsolat, közvetett okozatiösszefüggés fennáll az esemény és az eset során tanúsítottállami magatartás között. 92Ugyanakkor az eredménykötelezettség minőségellen szól az, hogy az eredmény az állam nem tudjafeltétlenül megakadályozni, csak az általában alkalmasintézkedések foganatosítására kötelezett. 93JURA 2012/2.