2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Kiss Mónika Dorota: A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés eljárásjogáról227hivatkoznak a rendeleti szabályozás elvégzése érdekében,13 holott ekkor már közel másfél éve hatálybanvolt a Ve. Maga az Alkotmánybíróság hívta fel2002-ben a figyelmet arra, 14 hogy az e határozatábafoglalt, a helyi népszavazásra feltenni szándékolt kérdésmegfogalmazásával kapcsolatos álláspontja az1992. évben hatályos anyagi és eljárásjogi szabályokfigyelembevétele mellett volt érvényes, és ugyanezáll az ilyen tartalmú önkormányzati rendeletekreis. A hivatkozott megállapítás a Ve. hatályba lépésétkövetően elavulttá vált, mivel ez a jogszabály akorábbiakhoz képest merőben új alapokra helyeztea helyi népszavazás eljárásjogi aspektusait, garanciálisszabályait. Ezzel a képviselő-testületnek a helyinépszavazással kapcsolatos jogalkotási mozgástere islényegesen szűkebb lett. A jelenlegi zűrzavaros gyakorlatnakés az ebből fakadó önkormányzati rendeletiszabályozásnak azonban minden bizonnyal az iselőzménye lehet, hogy az ÖRM-ben meghivatkozásrakerült az 56/1992. (XI. 4.) AB határozat, amelynek avonatkozó megállapítása – megítélésem szerint – már1999-ben sem volt érvényes. Álláspontom szerintezért nem helytálló e szabályozási módszer ajánlásaaz ÖRM-ben.E témakörhöz kapcsolódóan megemlítem az1094/H/996. AB határozatot is, amely kimondja,hogy a képviselő-testület a választópolgárok általkezdeményezett helyi népszavazás elrendelésekornem minden további feltétel vizsgálata nélkül köteleskitűzni a helyi népszavazást; a helyi jogalkotó ugyaniscsak akkor rendelheti el a helyi népszavazást, ha akezdeményezett ügyben törvényesen helye van helyinépszavazásnak. 15 Ez a megállapítás a Ve. hatálybalépése óta ugyancsak érvénytelennek tekintendő,mivel a helyi népszavazás eljárásjogi hatásköreit aVe. osztja meg az eljáró szervek között, és e körbena képviselő-testületet csak a választópolgárok általkezdeményezett helyi népszavazás elrendelésérőlszóló döntésre és ezzel egyidejűleg a helyi népszavazásidőpontjának a törvényben előírt időpontonbelüli kitűzésére hatalmazta fel (e kontextusban azÖtv. a kötelező elrendelésre utasítja a helyi jogalkotót).A képviselő-testületek diszkrecionális jogköreaz önkormányzati rendeletben meghatározott számúválasztópolgár által kezdeményezett helyi népszavazáselrendelésekor nem gyakorolható, így nemvizsgálható a helyi népszavazás kérdése sem. 16Konklúzióként megfogalmazható, hogy a helyinépszavazást szabályozó anyagi jogi normákat tartalmazóÖtv. és az eljárásjogi szabályok tartalmazóVe. külön, önmagában nem, csak együttesen értelmezhetőés értelmezendő. A jogintézmény gyakorlatimegvalósulásában a Ve. 1997-ben történőmegalkotása és hatályba lépése jelentős vízválasztóévnek minősül, ezért ezt az időpontot megelőzőenhozott alkotmánybírósági határozatok szolgai követése– álláspontom szerint – fenntartással kezelendő,megfontolandó. Az alkotmánybírósági határozatokatminden esetben össze kell vetni a hatályos joganyaggal,és csak ez alapján lehet eldönteni, hogy az adotthatározatra történő hivatkozással elvégezhető-e arendeleti szabályozás.3.1.2 A helyi népszavazási kérdésmegfogalmazásának folyamataElképzeléseim szerint a választópolgárok általkezdeményezett helyi népszavazás kérdésének amegfogalmazásához – a kezdeményezők kérelmealapján – segítségnyújtási kötelezettséget kellenemegállapítani, és ezt a helyi/területi választási irodavezetőjének a hatáskörébe kellene utalni. E szabálylényege az lenne, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítésétne kelljen – helyesebben ne lehessen – abból azokból kifolyólag megtagadni, hogy az aláírásgyűjtőíven szereplő kérdés nem tartozik a képviselő-testületfeladat- és hatáskörébe. 17 A helyi népszavazása választópolgárok demokratikus jogi eszköze, akikazonban többnyire laikus minőségben vesznek részta helyhatósági munkában, ezért a helyi népszavazáskérdésének a szakszerű megfogalmazása, a kérdésegyértelműségi szempontból történő eldöntése nehézségetokozhat a számukra. Szűk körben ugyan,de léteznek olyan tárgykörök, amelyeknek az államivagy a helyi önkormányzati szférába való tartozásapusztán a kérdés megfogalmazásán múlik. Ide sorolhatóka területszervezési ügyek, 18 amelyekben atörvény erejénél fogva kötelező helyi népszavazástkitűzni. 19A területszervezési ügyek alapvetően háromproblémát okozhatnak a helyi népszavazás elrendeléséttekintve. Az első probléma az, hogy a gyakorlatbanelterjedt az a véleményem szerint vitatható felfogás,miszerint az ezekben az ügyekben megtartotthelyi népszavazás – tekintettel arra, hogy a bennükvaló döntés nem a képviselő-testület, hanem a köztársaságielnök vagy az Országgyűlés hatáskörébetartozik – véleménynyilvánító, 20 az Ötv. azon rendelkezéseellenére is, miszerint a helyi népszavazáseredménye kötelező a képviselő-testületre. 21 Mintkorábban kifejtettem, 22 az Ötv. a területszervezésselkapcsolatos ügyekben nem az ügy érdemében, hanema kezdeményezésben adta meg a lehetőségeta helyi népszavazás kitűzésére, a kezdeményezésbenvaló döntés pedig képviselő-testületi hatáskör,következésképpen az elrendelt helyi népszavazás– igazodva az Ötv. kötelező eredményt kimondószabályához 23 – ügydöntő lesz. Nem véletlen, hogy aterületszervezési ügyeket szabályozó törvényi szabályban24 megtalálható a „kezdeményezés” kifejezése, míg alakott területrész átadása, átvétele, cseréje tárgyában ki-JURA 2012/2.