2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bencsik András: A versenyjog szerepe a fogyasztói érdekek védelmében31Magyarország Zrt. ellen indított a versenyhatóság azún. HIPERNET szolgáltatással kapcsolatos reklámtevékenységmiatt. A tényállás szerint a cég öt naposvisszavételi garanciával hirdette a szolgáltatást, arrólazonban elfelejtette – azonos módon – tájékoztatnia fogyasztókat, hogy e jog gyakorlása esetén aszerződéskötéskor befizetett havidíjrészlet nem járvissza az előfizetőknek. A GVH álláspontja szerintezzel, az Fttv. 7. § (1) bekezdésébe ütköző magatartássala vállalkozás megsértette a törvény 3. § (1)bekezdésében rögzített tilalmat. 40 Az említett esetbőlis kitűnik, hogy a versenyjog más módon közelít atájékoztatás témaköréhez, hiszen nem a tájékoztatásténye, hanem annak valóságtartalma és teljes körűvolta bír relevanciával.1. A piacgazdaság kiépítése – rendszerváltása versenyjogbanAz 1989-90-ben bekövetkezett politikai, gazdaságiés társadalmi rendszerváltoztatás a gazdaságiversenyjog területén is éreztette hatását, hiszen kétolyan rendelkezés is bekerült a Magyar KöztársaságAlkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénybe, amelyekközvetlenül érintették az állam és a gazdaságközötti viszonyrendszert. Az Alkotmány 9. §-a rögzítetteegyrészt a köztulajdon és a magántulajdonegyenjogúságát, másrészt kifejezésre jutatta, hogy aMagyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozásjogát és a gazdasági verseny szabadságát. Ennekaz lett a következménye, hogy az új piacgazdaságiviszonyok között új jogi szabályozásra volt szükség,így megszületett a tisztességtelen piaci magatartástilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény.E norma több szempontból is korszakváltástjelentett a korábbi időszakokhoz képest. Már a törvénypreambuluma rögzítette, hogy „a gazdaságiversenyhez fűződő közérdek védelmére, a versenytársak,valamint a tisztességes piaci magatartáshozkapcsolódóan a fogyasztók érdekeinek védelméreirányul” a törvény célja. A megfogalmazásból kiolvasható,hogy a jogalkotó a tisztességes gazdaságiverseny fenntartásában látja azt a közérdeket, amelyállami védelemre szorul, csupán ehhez kapcsolódóantartja a szükségesnek a fogyasztók védelménekbiztosítását. Szintén e jogszabály hozta létre a GazdaságiVersenyhivatalt a versenyhatósági feladatokellátására. Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy ajogszabály egyrészt koraszülöttnek, másrészt hiánypótlójellegűnek tekinthető. Egyes szakirodalmi álláspontoka jogszabály kritikájaként róják fel azt, hogya piacgazdaság „születésének” pillanatában olyanversenyjogi szabályozás és olyan versenyhatóság jöttlétre, amely feltételezi a szabad versenyen és piaciviszonyokon alapuló gazdasági működés egy bizonyosszintet elérő állapotát. 41 Kiemelendő azonban azis, hogy a jogalkotó hiánypótlást is elvégzett, hiszena fogyasztóvédelmi törvény 1997. évi elfogadásáig aversennyel összefüggésben e hatóság biztosította afogyasztók állam általi védelmét a megtévesztő kereskedelmimagatartásokkal kapcsolatban.2. Úton az Európai Uniós csatlakozás felé:az 1996. évi LVII törvény elfogadásaA magyar versenyjog történetében a következő lényegesállomás 1994-ben következett be, amikorhazánk csatlakozott az Európai Megállapodáshozés kötelezte magát arra, hogy versenyjogi szabályaitharmonizálja az uniós versenyjogi rendelkezésekkel.Ennek hatására alkotta meg az Országgyűlésa hatályos 1996. évi LVII. törvényt a tisztességtelenpiaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról (atovábbiakban: Tpvt.), amely a gazdasági versenyjogmindkét területét normatív szabályozás tárgyávátette. 42A piacgazdasági kifejlődésével és hazánk európaiuniós csatlakozásának előtérbe kerülésévelegy korszerűbb, részletesebb, a gazdasági versenytöbb szegmensét szabályozó törvény megalkotásairánt vetődött fel jogos társadalmi és politikai igény.Tekintettel arra, hogy a tételes jogi szabályozást akésőbbiekben részletes vizsgálat tárgyává kívánomtenni, ehelyütt csak egy, a versenyjog és a fogyasztóvédelemkapcsolódási pontját képező jogintézménytérintő lényeges változásra hívom fel a figyelmet.A fogyasztók megtévesztésének versenyjogi tényállásalényegesen kiszélesedett a törvény 1997. évihatályba lépésével. A korábbi reguláció szerintcsupán az áru kelendőségének fokozása érdekébenvolt tilos a fogyasztók megtévesztése, 43 míg az újtörvény értelmében – célhatározó nélkül – általánostilalommá nőtt ez a tényállás. 44 E körülményből az akövetkeztetés vonható le, hogy a gazdasági versenyközepette szélesebb körben kívánja a jogalkotó a fogyasztókvédelmét megvalósítani. A továbbiakbane törvény logikáját követve mutatom be a gazdaságiközigazgatás rendszerének a tanulmány témájáhozkapcsolódó komponenseit.3. A Gazdasági Versenyhivatal jogállásaA Gazdasági Versenyhivatal autonóm jogállásúállamigazgatási szerv, ebből következően részétképezi a központi szervek rendszerének. Az autonómjogállás három komponensből rajzolódik ki: aszervezeti autonómiából, a pénzügyi autonómiából,valamint a működési autonómiából.Szervezeti vonatkozásban a Hivatal nem illeszkedikaz államigazgatás hierarchikus rendjébe, hiszenJURA 2012/2.