2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

202 Bertaldó András: A sztrájkszabályozás és a gyakorlat újabb hazai tendenciáiben történik, az a jogellenességet vonja maga után.A gazdasági és szociális érdek fogalma ugyanakkortágan értelmezendő, nemcsak a munkaviszonybólszármazó igények vonhatók ebbe a körbe, hanemminden olyan körülmény, amely a munkavállalókgazdasági-szociális élethelyzetére kiterjed. Ugyanígyjogellenes a munkabeszüntetés, ha az joggal valóvisszaélésnek, rendeltetésellenes joggyakorlásnakminősül vagy az együttműködési kötelezettség sérelmetszenved.Az együttműködési kötelezettség megszegése ésa 4. § (2) bekezdésébe ütközőség összefügg, előbbi – asztrájk kezdeményezését megelőző kötelező egyeztetésieljáráson túl – jellegzetesen utóbbi kapcsánnyer értelmet.Legnagyobb horderejű változásként a még elégségesszolgáltatás elmaradása mint új jogellenességi okemlíthető. Ez némiképp a sztrájkjog korlátozásakéntis értékelhető, hiszen ezentúl ennek hiányában nemlehet jogszerűen beszüntetni a munkát a 4. § (2) bekezdéshatálya alá tartozó ágazatokban. A sztrájkultima ratio-jellegét erősíti, hogy azt egy hétnaposkötelező egyeztető eljárásnak kell megelőznie. Haez a sztrájkot kezdeményező félnek felróható okbólelmarad vagy lerövidül, továbbá, ha létrejött megállapodásellenére sor kerül a sztrájkra, akkor ezjogellenessé teszi a munkabeszüntetést.A Legfelsőbb Bíróság akként foglalt állást, hogy asztrájkot megelőző egyeztetés során a felek a megegyezésérdekében megváltoztathatják az álláspontjukat, így korábbikövetelésükről lemondhatnak, újakat előhozhatnak,s emiatt nem lehet a sztrájk jogellenességét megállapítani(EBH.2001.475.). Egyes szakirodalmi álláspontok szerintez az értelmezés az egyeztetési szabályok kiüresedését vonjamaga után, annak ugyanis az a célja, hogy a sztrájkramint a nyomásgyakorlás végső eszközére csak akkor kerüljönsor, ha a felek a követelés tekintetében megegyezninem tudtak. 2Ad b) A munkavállalók gazdasági és szociálisérdeke nem ütközhet alaptörvényi célba. Az Alaptörvénya nemzeti jogban a legfelsőbb értékekettestesíti meg, így azzal jogszerű törekvés sem mehetszembe.Ad c) Többször utaltam arra, hogy a sztrájk csakvégső megoldásként jöhet szóba. Ebből vezethető leaz, hogy nem is lehet jogszerűen a munkabeszüntetéseszközével élni akkor, ha a munkáltató egyedi intézkedésevagy mulasztása elleni bírósági fellépéslehetséges, azaz a kérdés bírósági hatáskörbe tartozik.A békekötelem munkajogi főszabálya mellett amunkaharc csak ultima ratio-ként jelenhet meg.Ad d) Ha a felek megállapodtak abban, hogymeghatározott időre a jogviszonyukat kollektívmegállapodásban rendezik, akkor annak fennállásaés hatálya alatt annak megváltoztatása iránt sztrájkjogszerűen nem tartható. Két konjunktív, együttesfeltétel szükséges tehát a jogellenesség megállapításához:Egyrészt, hogy a sztrájk időpontjában kollektívszerződés legyen hatályban, másrészt, hogy asztrájk tárgyát képező követelést a kollektív szerződésszabályozza. Mindez azt is jelenti, hogy nem leheta jövőbeni kollektív szerződés érdekében sem sztrájkolni,csak a hatály lejártát követően (Legfelsőbb Bíróság, Mfv.II.10.408/1999.).Ha viszont a munkáltatóra tágabb hatályú kollektívszerződés hatályos, attól még a munkavállalói oldal jogosultszűkebb hatályú megkötése érdekében sztrájkot kezdeményezni.3 A szűkebb hatályú kollektív szerződésjellemzője ugyanis, hogy a munkavállalóra kedvezőbbirányba eltérhet a tágabb hatályútól.Megjegyzem, hogy a bírói gyakorlat tágan értelmezia „kollektív szerződés” fordulatot, ugyanis idesorolja az olyan egyéb munkavállalói-munkáltatóimegállapodásokat is, mint például a munkavállalókfoglalkoztatásáról és bérezéséről szóló együttműködési,a munkáltatói és munkavállalói érdekek összehangolásárólszóló, a foglalkoztatáspolitikai célkitűzésekvégrehajtásának eljárási szabályairól kötöttmegállapodásokat, amelyekben a felek rögzítették,hogy egyezségüket kollektív erejűnek tekintik. 4A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság 1.Mpk.50.036/2006/4.számú végzésében kimondta, hogy e pont alapján nem jogellenesa sztrájk a határozatlan idejű kollektív szerződéshatályának fennállta alatt, ha a kollektív erejű megállapodásugyan szabályozza a bérfejlesztés kérdését, de csak a2005. évre vonatkozóan, a szakszervezet pedig a 2006. évibértárgyalások erősítése érdekében folyamodik a munkabeszüntetéseszközéhez. A „nemrendelkezést” abban az esetbennem lehetett akként értelmezni, hogy a felek kizárólag2005-re vonatkozóan kívántak béremelést foganatosítani,2006-tól kezdődően pedig ez quasi tilalmat jelent.Ahogy azt a bírói gyakorlat a jogszabály nyelvtani-logikaiértelmezését követően kimondta, asztrájk kizárólag ezekben az esetekben jogellenes, afelsorolás taxatív (BH.1991.255.). Jogszerű a sztrájk,ha a több követelés közül van legalább egy, amelytörvénybe nem ütköző cél elérésére törekszik(BH.2011.76.).6.2 Milyen következményekkel jár általában asztrájk? A munkáltató egyrészt járhat el úgy, hogyidőlegesen újabb munkavállalókat vesz fel, akik révéna sztrájkkal érintett munkáltató oldalán bér- ésjárulékfizetési kötelezettség keletkezik. Ennek kifizetésea munkáltatót terheli. Másrészt a munkáltatónakpolgári jogi szerződéses kapcsolatai, üzletfeleivannak, akik a teljesítést várják el a munkáltatótól.Elképzelhető, hogy a munkabeszüntetés miatt amunkáltató mint kötelezett – vagy mint jogosult –késedelembe esik, illetve a szolgáltatás lehetetlenül.Ennek költségeit is a munkáltató viseli.JURA 2012/2.