2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

206 Bónis Péter: A pacta sunt servanda elvének kialakítása a középkorban2. A pactum vestitum fogalmaA pactum nudum meghatározási kísérleteivel együttalakult ki a pactum vestitum fogalma. Míg a pactumnudum szerepel a Corpus iuris civilisben, a pactumvestitum nem. Ezt a kifejezést a glosszátorokalkották meg. A pactum vestitum kifejezés előszörPlacentinusnál tűnik fel 1170 körül a Montpellierbenírt Codex-summájában (2.3). 8 Placentinus a „pactainduta” kifejezést használja, de jelentés szempontjábólsemmiféle különbség nincs a pacta vestita(felruházott pactum) és a pacta induta (felöltöztetettpactum) között. Placentinus szerint a pactum ötfélemódon ruházható fel a peresíthetőséggel. Ezeket amódokat vestimentumnak (ruházatnak) nevezi, ésa következőket sorolja fel: a) rebus, b) verbis, c) litteris,d) consensu, e) re sua tradenda. Placentinus alitterál-, reál-, verbál-, konszenzuálszerződéseket, ésaz innominát reálszerződéseket tekinti pacta indutának.A pacta adiecta és a pacta legitima kimarada felsorolásból. Bár Placentinus felsorolása tökéletlen,de annyiban tekinthető jelentősnek, hogy azangol-normann Epitome ‘Exactis regibus’ elméletétő közvetítette a bolognai glosszátorok felé.A vestimenta-elmélet angol-normann eredetétigazolja az is, hogy az ‘Ulpianus de edendo’ kezdetűordo iudiciárius is tartalmazza ezt a teóriát. Ebbenaz 1150 körül keletkezett műben hat vestimentumvan felsorolva.„Vestiuntur pacta sex modis:causa, verbis, scriptura, forma,continentia, confirmatione.Causa, quando ob causamaliquid promittitur; verbis, utstipulatione; scriptura, ut siscripserim me debere; forma,quando formatus est contractus, utemptio et venditio; confirmatione,quando lex confirmat pactum, utpactum donationis et de constitutapecunia; continentia, quandocontinue pactum praecedit velsequitur contractum.” 9„A pactumok hat módon ruházhatókfel: causával, szavakkal,írással, alakszerűséggel, egyidejűséggel,megerősítéssel. Causávalmint amikor causa miatt igérünkvalamit, szavakkal (pl. stipulációval),írásbeli kötelezvénnyel,mint amikor azt írom, hogytartozom, alakszerűséggel, mintamikor megkötik a szerződést (pl.adásvételt), megerősítéssel, mintamikor a törvény megerősíti apactumot (pl. az ajándékozástvagy a tartozáselismerést), egyidejűséggel,mint amikor a pactumfolyamatosan megelőzi vagyköveti a contractust.”Placentinushoz képest ez a munka kiemeli a törvényirendelkezést, a járulékos pactumokat (pactaadiecta) és a causát. Azo valószínűleg Placentinusmunkájából ismerhette ezt az angol-normann iskolábankialakult elméletet, bár elképzelhető, hogyPlacentinus summáján kívül más Alpokon túliglosszátori munkákhoz is hozzájutott. Ugyanakkortény, hogy az ‘Ulpianus de edendo’ és az Epitome‘Exactis regibus’ kizárólag Alpokon túli kéziratokbanmaradt fenn.Azo szintén hat ‘öltözéket’ (vestimentum) különböztetmeg:„Vestitur autem pactum sexmodis: re, verbis, consensu,litteris, contractus cohaerentia,rei interventu.” 10„A pactum hat módon ruházhatófel: dologgal, konszenzussal,írással, a contractusokhoz valókapcsolódással, és az előteljesítéssel.”Azo 1210 körül írt Summájában utal rá, hogy ezekenkívül léteznek még peresíthető pactumok, ezeketazonban nem tudja rendszerbe foglalni. Azo arra isutal, hogy a reál-, litterál-, verbál-, és konszenzuálszerződéseketnem lehet a szó szoros értelmébenpactum vestitumnak nevezni, mert ezek önmagukbanperesíthetők, nem valamely külső vestimentumhozzákapcsolódása folytán. Ennek ellenére ezeket apacta vestita közé sorolja, mert a pactumot a szerződésáltalános fogalmának tekinti, amelynek egyikalfajtája a contractus. Ennek azért van nagy jelentősége,mert ezáltal teremtődik meg a lehetőség, hogy aglosszátorok kidolgozzák a kötelmi jog általános részét,és ezekre az alapokra épülhetett a 19. századbana pandektista ügyleti tan. A pactum a glosszátorokszámára a szerződés általános megjelölése.Azo tehát a következő jognyilatkozatokat tekintiperesíthetőnek: 11 a) reálszerződések, b) verbálszerződések,c) litterálszerződések, d) konszenzuálszerződések,e) járulékos pactumok (pacta adiecta), f)innominát reálszerződések, g) donatio (ajándékozás),h) constituta pecunia, i) hozományigéret, j) promissionuda civitati facta, k) tengeri kölcsön, l) accessiofrumenti, m) usurae civitati promissae, n) ügyvédihonorárium.Accursius lényegében Azo elméletét veszi át ésbővíti ki. Accursius szerint a következő pactumok peresíthetők:a) reálszerződések, b) verbálszerződések,c) litterálszerződések, d) konszenzuálszerződések,e) járulékos pactumok (pacta adiecta), f) innominátreálszerződések, g) esküvel megerősített pactumok,h) legis auxilio (törvényi rendelkezés alapján) peresíthetőpactumok (pacta legitima). 12 Accursius tehátAzóhoz képest két további vestimentumot említ: azesküt és a törvény kifejezett rendelkezését.3. A pacta sunt servanda elvénekkialakításaAz egyházjog egészen más megfontolások alapjánalakította ki szerződésrendszerét. Az ígéretek beJURA 2012/2.