2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

158 Papp Attila: Uzsorabíróságok Magyarországonbíróságok első fokú ítéletei ellen benyújtott fellebbezésekben.Bármely ügyben hozott jogerős határozat ellen, annak törvénysértő,vagy megalapozatlan volta miatt törvényességi óvássallehetett élni. Ezt a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróbólálló tanácsa bírálta el. Ha az óvás a Legfelsőbb Bíróság határozataellen irányult, úgy az Elnökségi Tanács járt el. A törvényességióvás rendkívüli perorvoslat volt. A Legfelsőbb Bíróságfeladata volt még a törvényesség és a jogalkalmazás egységeérdekében elvi irányítást gyakorolni. Ennek során irányelveiés elvi döntései valamennyi bíróság számára kötelezőek voltak(Dr. Ujkéry Csaba: i. m. 10. o.) „Főleg fellebbezési bíróságként járel a megyei bíróságoktól fellebbezett perekben. Igen fontos állandófunkciója az elvi döntések meghozatala vitás jogkérdésekben. Ezekbenáltalános irányelveket szögez le, amelyek alkalmazása a bíróságokra akötelező. De kollégiumi határozataival is, melyeknek kötelező erejüknincs, konkrét ügyektől függetlenül hatékonyan irányítja a bíróságokítélkezését.” (Dr. Bónis György – Dr. Degré Alajos – Dr. VargaEndre: i.m. 262. o.)46„A bírósági szervezeti törvény pontosan meghatározzanemcsak a népi ülnökök, de a hivatásos bírák választási módját és aválasztó szerveket is, ez azonban még nincs teljesen végrehajtva, a hivatásosbírák még kinevezés útján nyerik el a hivatalukat.” Dr. BónisGyörgy – Dr. Degré Alajos – Dr. Varga Endre: i.m. 262. o.47Visszaesőnek minősült e rendelkezés alkalmazásaszempontjából az, aki „hasonló bűncselekmény miatt már büntetvevolt, és büntetésének kiállása óta az újabb cselekményének elkövetéséigöt év még nem telt el” (1944. évi VI. tc. 3. § 1. pont).48Az 1944. évi VI. tc. 3. § 3. pontja szerint üzletszerűenaz követte el a cselekményt, aki „tudatosan arra törekedett, hogyilletéktelen nyereségből állandó keresetforrásra tegyen szert”.496730/1945. ME. számú rendelet 1. §50„…az orgazdaság bűntettének büntetése halál, ha az orgazda1. olyan lopott dolgot szerez meg, rejt el vagy olyan lopottdolog elidegenítésére működik közre, amelyről tudja, hogy a tolvajazt közforgalmú vaspálya vagy tömegszállításra rendelt egyéb géperejűközforgalmú közlekedési vállalat birtokából vagy birlalatából,szállítóeszközeiről, pályaudvaráról, üzeméhez tartozó helyiségbőlvagy területéről lopta el; 2. olyan dolgot szerez meg, rejt el vagyolyan dolognak elidegenítésére működik közre, amelyről tudja, hogyaz rablás bűntette következében jutott birtokosa vagy birlalója kezéhez.”(60/1946. ME. sz. rendelet 1. §)51Lásd a 8800/1946. ME. számú rendelet 1. § 1-5. pontjait.Amint azt láthatjuk, az 1920. évi XV. tc. 1. § (1) bekezdéseáltal felsorolt és a 6730/1945. ME. rendelet által akár halállalis sújtani rendelt cselekmények közül kimaradt a munkabéruzsora(3. pont), az árucsempészet (6. pont) és a közszükségleticikk eladásának megtagadása (7. pont), bekerült viszont egy újtényállás, az árdrágító csalárdság. Ezt a rendelet 1. § 5. pontjaértelmében az követi el, aki: „abból a célból, hogy a hatóságot azármegállapításnál lényeges körülmény tekintetében tévedésbe ejtsevagy tévedésben tartsa, tudva valótlan adatokat tár a hatóság elé”.528800/1946. ME. sz. rendelet 7. § 1-6. pont és 8. § 1-2.pont.53Ilyen elvonásnak minősült e készlet eltitkolása, elrejtése,elidegenítése, továbbá az átadásra vagy elszállításra vonatkozókötelezettség nem teljesítése is.54A közhivatalnok által az állami számvitelre vonatkozójogszabályok rendelkezéseinek megszegésével meg nem engedetthitelátruházást magában foglaló, illetve a költségvetésihitellel vagy a pénzügyminiszter által rendelkezésre bocsátotthitelösszeggel szemben túlkiadásként vagy előirányzatnélküli kiadásként jelentkező kiadás utalványozása, továbbáaz ilyen utalványozás során az állami számvitelre vonatkozójogszabályok szerint a közhivatalnokot terhelő kötelezettségegyébkénti szándékos megszegése (8800/1946. ME. számúrendelet 19. §); adócsalás; súlyos jövedéki kihágás; külföldivagy belföldi fizetési eszközzel elkövetett üzérkedés [1922.évi XXVI. tc. 1. § (1) bek.]; külföldi fizetési eszközök és követelésekbejelentésének elmulasztása vagy tudva valótlan adatbejelentése [1931. évi XXXII. tc. 1. § (1) bek. és 2. § (1) bek.];kollektív szerződésben megállapított munkabérek vagy egyébjuttatások túllépése (490/1946. ME. sz. rendelet 13. §); valamintőstermelési, ipari, kereskedelmi vagy közlekedési célraszolgáló kölcsön vagy előleg rendeltetésellenes felhasználása(8990/1945. ME. számú rendelet 3. §).55E rendelet kihirdetése és hatályba lépése 1947. június28. napján történt meg.56Kihirdetve 1947. december 23. napján575450/1948. Korm. rendelet 1. § (1) bek.58Az 5450/1948. kormányrendelet kihirdetésére és hatálybalépésére 1948. május 12. napján került sor.59Kihirdetésének és hatályba lépésének napja: 1948.július 27.60Kihirdetve 1948. december 15. napján61Dr. Bónis György – Dr. Degré Alajos – Dr. Varga Endre:i.m. 260. o.621946. március 23. napján hirdették ki az 1946. évi VII.törvényt „a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről”.A hatályába eső eseteket az ítélőtáblák székhelyénműködő népbíróságokon belül alakuló külön tanácsokhoz utalták.Ezek a tanácsok ötös beosztásokban ítélkeztek.631947. évi XXIII. törvény 1. § (1) ~ Ez azt is jelentette,hogy a 8800/1946. kormányrendelet 20. §-ában szabályozott,és bizonyos körülmények közt halállal büntetni rendelt pénzügyijellegű bűntettek nem tartoztak az uzsorabírósági különtanácsokhatáskörébe. Ezek tekintetében az eljárást továbbrais a ‘rendes’ uzsorabíróságoknak kellett lefolytatniuk.641947. évi XXIII. törvény 1. § (2)651947. évi XXIII. törvény 7. § ~ Más, későbbi jogszabályokis rendelkeztek meghatározott deliktumok miatti büntető eljárásoknakaz uzsorabírósági különtanácsok hatáskörébe valóutalásáról. Így például a 680/1948., a 3350/1948. és a 4940/1948.Korm. rendeletek, de a legfontosabb az ilyen egyéb jogszabályokközül a 2140/1948. Kormányrendelet volt, amely a háromévesgazdasági terv megvalósítását veszélyeztető (a 14.200/1947.Korm. rendelet által szabályozott) egyes bűncselekményeketutalta az uzsorabírósági különtanácsok elé.661947. évi XXIII. törvény 2. § (1)67Az 1947. évi XXIII. törvény 2. § (3) bekezdése rendelkezettarról, hogy a budapesti ítélőtábla kerületében működő,legalább kétezer munkavállalót foglalkoztató minden ipariés bányaüzem, továbbá a többi ítélőtábla kerületében működő,legalább ötszáz munkavállalót foglalkoztató minden ipari ésbányaüzem üzemi bizottsága elsőízben az e törvény hatálybalépésétőlszámított tizenöt nap alatt, azután pedig mindenév december havának 15. napjáig száz-száz munkavállalónkéntaz üzem alkalmazásában álló egy-egy testi munkávalfoglalkoztatott munkavállaló nevét és lakcímét magábanfoglaló jegyzéket volt köteles összeállítani és beküldeni aSzakszervezeti Tanácshoz. A Szakszervezeti Tanács a névjegyzékeketmegfelelő átvizsgálás után ítélőtáblai kerületenkéntösszesítette és az összesített jegyzékeket nyolc nap alatt azigazságügy-miniszterhez terjesztette fel. A (4) bekezdés pedigdeklarálta, hogy a jegyzékbe csak olyan munkavállalót lehetettfelvenni, aki magyar állampolgár volt és harmincadikéletévét már betöltötte. Nem volt felvehető a jegyzékbe az,aki szülői hatalom, gyámság, gondnokság vagy csőd alatt,szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt, hivatalvesztéstvagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztését kimondóítélet hatálya alatt állt, sem pedig az, aki hamis tanúzás, hamiseskü vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség,háborús, népellenes vagy a demokratikus államrend és köztársaságbüntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvénybenmeghatározott bűncselekmény, vagy az 1945. évi júliushó 1. napja után árdrágító visszaélés, a közellátás érdekétveszélyeztető bűncselekmény vagy közszükségleti cikk engedélynélküli kivitelének bűntette miatt büntetve már volt,úgyszintén az sem, akivel szemben az igazoló eljárás soránhátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot hoztak.Szintén nem volt felvehető a jegyzékbe olyan személy sem, akiJURA 2012/2.