2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bérces Viktor: A védőügyvédi hivatás gyakorlását meghatározó eljárási alapelvekről195belátható időn belül orvosolni kellene – márcsaka terhelt „tisztességes tárgyaláshoz való jogának”nemzetközi követelményéből fakadóan is. Ugyanishiába teszi a Be. az ügyész kötelezettségévé a mentő,illetőleg enyhítő körülmények figyelembevételét /28.§ (1) bek./, ezzel még nem valósul meg maradéktalanula „fair” eljárás elve. Az ügyészi „figyelembevétel”és a nyomatékos, minden részletre kiterjedővédői hivatkozás között komoly minőségi eltéréseklehetnek, az említett differencia pedig leginkább aperbeszédekben mutatkozik meg.b) A védő eljárási jogainak vonatkozásábanugyancsak szólnék a tanúkihallgatásokra vonatkozószabályozással kapcsolatos aggályaimról. Úgyvélem, hogy a védőnek feltétlen meg kellene adniazt a jogot, hogy ne csak az általa, hanem az eljáróhatóságok által indítványozott tanúk kihallgatásán isjelen lehessen, és utóbbiakhoz is közvetlenül kérdésekettehessen fel. A védelemhez való jog magábanfoglalja a hatékony védekezéshez való jogot is, smint ilyet, azt nem lehet alárendelni az eljáró hatóságokbűnüldözési érdekeinek. Más kérdés, hogya tanúvédelemre vonatkozó szabályok arányos ésEurópa-szerte ismert instrumentumait képezik abüntetőeljárásnak. Emiatt még a közvetlenség elvéreépülő bírósági szakban is indokoltnak tartom azt,hogy az ügyvéd legfeljebb írásban teheti fel kérdéseita védettséget élvező eljárási szereplőknek. Az pedigmár az általános ügyvitel kérdéskörébe tartozik,hogy valóban élnek-e a védők az írásbeli kontaktusfelvételére irányuló lehetőséggel. 49c) A védő eljárási jogaival kapcsolatos következőprobléma a szakértői bizonyításhoz kapcsolódik.Mindenekelőtt rendkívül aggályosnak tartom a „faireljáráshoz” fűződő követelmények szempontjából,hogy a védő által indítványozott szakértők kirendelésecsak eshetőleges, míg a nyomozó hatóság, illetőlegaz ügyészség által – a bírósági eljárást megelőzően– saját hatáskörben beszerzett szakvélemények feltétlenüla „bíró asztalára” kerülnek, a peranyag immanensrészét képezik, és szakértői véleménykéntkerülnek értékelésre. Úgy vélem, hogy a nyomozati,illetőleg vádszakban elő kellene írni, hogy „amennyibena nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész számáramár rendelkezésre áll az üggyel kapcsolatos szakértőivélemény és az eljárásban a terhelt, vagy a védő isindítványozza szakértő kirendelését, akkor a nyomozóhatóság, illetőleg az ügyész {kötelező jelleggel}helyt ad a szakértő kirendelésére vonatkozó védőiindítványnak.” Jóllehet, ezt az előírást a bíróság vonatkozásábanmár nem tartalmazhatná a törvény,mivel az súlyosan sértené a döntéshozó mérlegelésiszabadságát. Ugyanakkor csak ezzel a módszerrellehetne megteremteni annak lehetőségét, hogy az„ítélkező aktája” mind a vád, mind a védelem általbevont szakértők álláspontját tartalmazza, mire azadott ügy bírói szakba kerül.III. Végezetül: úgy vélem, hogy a védő és a terheltközötti „fegyverek egyenlőségének” is alapelvi szintűfőszabályként kellene érvényesülnie, ugyanakkora rendkívüli perorvoslatok esetében sajnos szinténnémi hiányosságot tapasztalhatunk az eljárási törvényben.Ami a perújítási, illetőleg felülvizsgálatieljárásban tapasztalható szabályozási problémákatilleti, a védő indítványozási jogának gyakorlásaezen processzusok esetében tudvalevőleg terheltiakarat-elhatározás függvénye. Ezt mindkét esetbentéves jogalkotói döntésnek vélem, hiszen az eljárásmegindítására alapot adó okok 1. olyan jellegűek,amelyek felismerésére szinte csakis jogban jártasszemély lehet képes 2. fennállásuk olyan visszáshelyzetekre utal, amelyek orvoslása elé nem lenneszabad potenciális akadályként „gördíteni” a terhelttiltó nyilatkozatát.Jóllehet, a terhelt „önrendelkezési jogának” tiszteletbentartása alapelvi jelentőségű és indokolt lehetbizonyos esetekben (pl. az ügy közvetítői eljárásrautalásánál; a „beismerés – tagadás” kérdésében, stb.).Ugyanakkor az említett törvényi okok nem tartoznakebbe a halmazba, hiszen a komplett jogszolgáltatásifolyamat korrektségét kérdőjelezik meg, s ezt a védőneknem szabad szó nélkül hagynia. Ne feledjük, végtéreaz ügyvédnek is úgy kell tekintenie önmagára,mint aki részese a jogszolgáltatásnak! Ennek alapjántehát szabályozási javaslatom az, hogy a perújítási,illetőleg felülvizsgálati eljárásban a védőnek a fellebbezésszabályaival azonos eljárás-kezdeményezésijogosultsága legyen.Jegyzetek1Reiman, Jeffrey H.: The rich get richer and the poor getprison: ideology, class and criminal justice. New York {etc.}, Wiley,1979. 1.2Mindezt természetesen a védelem irányában való elfogultságlehetősége és igénye nélkül állítom.3A Be. 1 §-11. §-a sorolja fel azokat az alapelveket,amelyeket a jogalkalmazó szerveknek a büntetőeljárás teljesmenetében szem előtt kell tartaniuk, mitöbb, azok érvényrejuttatása számukra kötelező.4„Akkor lesz alkotmányellenes a védői jog korlátozása,ha nincs kiemelt ok, magasabb rendű érdek, ami megengedné{…} a védői jogok arányos és alkalmas csorbítását.” FenyvesiCsaba: A védőügyvéd. A védő büntetőeljárási szerepéről és jogállásáról.PhD értekezés tézisei, Pécs 2001. 8.5Angyal Pál: Az egyéni jogok biztosításának elve. In: BüntetőEljárásjogi Olvasókönyv (Szerk. Tóth Mihály), Osiris Kiadó,Budapest 2003. 44.6Ld. Fenyvesi: A védőügyvéd. A védő büntetőeljárási szerepérőlés jogállásáról. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs2002. 27.7„Az ártatlanság vélelme jogviszonyokat meghatározónorma, amely az eljárásban résztvevő személyek egymáshozvaló viszonyát határozza meg. Az ártatlanság vélelme a jogidogmatika szerint nem nevezhető vélelemnek, hiányzikugyanis a vélelmező tény (nincs szükség ártatlanságra mutatótényre ahhoz, hogy az ártatlanság vélelme fennálljon), emiattJURA 2012/2.