2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Polyák Gábor: A pluralizmus mérése a médiajogi jogalkalmazói gyakorlatban és a jogalkotási folyamatokban169informatív jellegű médiatartalmak jelentőségemeghatározó. Abból pedig, hogy az érintett médiaszolgáltatásokközül kizárólag az RTL Klubnakvan hírműsora, arra a következtetésre jutott, hogy„a fúzió következtében egy szerkesztői felelősségalá kerülő médiaszolgáltatások esetén a véleménybefolyásolásiképesség nem változik”. Megint csaknem vitatva a hírműsorok kiemelt szerepét az adottmédium véleményformáló képességének meghatározásában,annak kifejtése, hogy az egyéb, példáulszórakoztató jellegű műsorszámok koncentrációjamiért nem releváns a sokszínűség szempontjából,bővebb kifejtést indokolt volna. Az állásfoglalás ezzelkapcsolatban annyit megállapít, hogy „a tervezettfúzió a meghatározott releváns piacok egyikén semokozna az eddigi piaci erőviszonyokban változást,ugyanis az M-RTL, az IKO Romania és az IKO Televisionsmédiaszolgáltatók egyik releváns piaconsem jelennek meg egyszerre”. Azt a hatóság nemvizsgálta, hogy a különböző tematikájú szolgáltatásokegy kézbe kerülése, ennek reklámpiaci hatásai,a műsorok beszerzésével és gyártásával kapcsolatoshatékonyságnövelő hatásai összességükben hogyanbefolyásolják a tartalomkínálat sokszínűségét. E hatékonyságielőnyöket a hatóság az Axel-Springer/Ringier-ügyben jóval szigorúbban ítélte meg.Végül a Médiatanács megállapította, hogy „asokszínű tájékozódás jogának érvényesülése szempontjábólaz is megfelelő garanciát jelent, hogy azazonosított releváns piacok esetében az egyes médiaszolgáltatásokjelentős számú versenytárssal osztoznak,valamint a közönségarány mértékét figyelembevéve sem tekinthetők ezek a médiaszolgáltatások azadott releváns piacon jelentős vagy káros hatássaljáró erőfölényben lévő vállalkozásoknak”.E szakhatósági állásfoglalással kapcsolatbanis fontos hangsúlyozni, hogy a kritika nem annakeredményére irányul, hanem az indoklás következetlenségeireés felszínességére. Az M-RTL/IKOhatározat mind piaci szempontból, mind a médiakoncentrációkorlátozásának alkotmányos céljaittekintve arányosabb megközelítést követ, de a piaciszereplők e határozatban sem kaptak a jövőre nézveirányadó szempontokat a fúziók médiajogi értékeléséhez.de az Axel-Springer/Ringier-ügyben hozottállásfoglalással nincs összhangban.3. A Médiapluralizmus MonitorAz Európai Bizottság megbízásából 2009-ben készültegy átfogó módszertan a sokszínűség mérésére. 47 Azún. Médiapluralizmus Monitor a szerzők szándékaszerint „diagnosztikai, nem pedig egy valamit előíróeszközként szolgál” 48 , és mint ilyen, alapvetőena jogalkotó, nem pedig a jogalkalmazó munkájátsegíti. Arra nem alkalmas, hogy egy-egy médiapiacitranzakciónak a sokszínűségre gyakorolt hatásárólinformációt adjon, viszont egy médiatörvény-előkészítéssorán rámutathat az adott médiarendszersokszínűségét veszélyeztető tényezőkre, és segíthetia megfelelő médiapolitikai eszközök kiválasztását.A Médiapluralizmus Monitor kidolgozása soránkifejezetten figyelembe vették a korábbi mérési kísérletekkudarcait, különösen a diverzitás-index- szelkapcsolatos problémákat. A Médiapluralizmus Monitorezért egyesíti a kvantitatív és a kvalitatív mutatókat,továbbá holisztikus megközelítést alkalmaz.Ez lehetővé teszi, hogy politikai sokszínűség melletta kulturális és a földrajzi sokszínűség is a vizsgálattárgya legyen, és tulajdonosi koncentráción kívülegyéb tényezők, a belső pluralizmus szempontjai isfigyelembe vehetők legyenek.Maga a Médiapluralizmus Monitor egy terjedelmestáblázat, 49 amelynek kitöltése nem egy egyetlenszámmal leírható mutatóhoz, hanem egy kockázatitérképhez vezet. A Monitor legfőbb haszna azonbana táblázat celláinak kitöltése, az ehhez szükséges információkösszegyűjtése.A Monitor holisztikus szemléletének megfelelőena vizsgálat kiterjed a kulturális, a politikai és a földrajzipluralizmusra, valamint a tulajdonosi sokszínűségreés a médiatípusok és médiaműfajok sokszínűségére.Ezt az öt ún. kockázati területet a Monitor azértékesítési lánc három szintjén, a kínálat, a terjesztésés a felhasználás szintjén vizsgálja, a vizsgálat pedigminden területen jogi, társadalmi-demográfiai, valamintgazdasági mutatók alapján történik.A médiatartalmak felhasználásnak figyelembevétele a Monitor legfontosabb eredménye. Ezzel aMonitor gyakorlatilag újradefiniálja a pluralizmust:önmagában a kínálati sokszínűség, illetve az elérhetővétett tartalmak széles választéka önmagábannem elegendő garanciája a szabályozás ténylegescélkitűzése elérésének. A pluralizmus, mint szabályozásicélkitűzés esetében ugyanis a tartalomkínálatsokfélesége nem öncél, hanem a közönség tájékozottságánakbiztosítéka. Tájékozott közönség pediga sokszínű tartalomkínálat mellett is csak akkor jönlétre, ha a közönség kellően nyitott és felkészült afelkínált tartalmak közötti választásra, az ütköző véleményekmegismerésére és összemérésére, illetvea manipulációs kísérletek felismerésére. A plurálisrendszer megteremtésének elengedhetetlen feltételeezért a tudatos médiahasználat előmozdítása. 50 AMonitor egyik mutatója „a médiajártasság (és különösena digitális műveltség) támogatására irányulópolitika és intézkedések a különböző társadalmicsoportokban”.JURA 2012/2.