2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

52 Chronowski Nóra: Az alkotmányozás a globális alkotmányosság kontextusábantúl könnyű felhívni az alkotmánynak a változó viszonyokhozvaló igazítása érdekében. Az még nemegyértelmű, hogy milyen alkotmányozási eljárássalérhető el az intézményrendszer legjobb konfigurációja,és hogy mi is a legjobb konfiguráció. A problémátárnyalja, hogy a chartális alkotmány mögöttazonosítható az ún. metaalkotmány is, vagyis olyanírott vagy íratlan, bírói gyakorlaton vagy szokásonalapuló normaösszesség, amely egyrészt a chartálisalkotmány érvényesülését (értelmezését, alkalmazását)meghatározza, másrészt körvonalazza, hogyténylegesen mely szervnek milyen hatalma van,mik annak feltételei és valóságos korlátai. 8 A hazaialkotmányjog-tudomány e kettősséget a formálisés materiális alkotmányjog megkülönböztetésévelérzékelteti a tárgyi jog síkján maradva. 9 A magyaralkotmányos gyakorlatban a metaalkotmány egyikösszetevője (és létezésének bizonyítéka) a „láthatatlanalkotmány” koncepciója. 10 A chartális és ametaalkotmány szerencsés esetben konvergál, illetvekonstruktív módon kiegészíti egymást, de az iselőfordulhat, hogy a két normaösszesség (bizonyospontokon) elválik egymástól, és ennek következtébenellentmondás keletkezik: ilyenkor alkotmányosságideficit alakul ki. 11Visszatérve a „konfigurációhoz”, az alkotmányoktartalma tekintetében annyi mindenesetre megállapítható,hogy a (nemzeti) alkotmányjogi fejlődés amúlt század közepe óta a demokratikus államokbanhárom vonatkozásban is konvergál. Megfigyelhető—— a törvényhozás szupremáciájának elutasításaés a bírói felülvizsgálat (alkotmánybíráskodás)terjedése, 12—— elkötelezettség az alapvető emberi jogok védelmemellett explicit (néha implicit) arányosságielvű korlátozási klauzulák rögzítésével,—— kötelezettségvállalás a jogállami garanciáktiszteletben tartására. 13A (globalizálódó) alkotmányjogi dogmatikábanáltalában konszenzusos az, hogy milyen jelenségekés jellemzők tartoznak az említett intézményekhez.Az alkotmányos és a politikai gyakorlatban azonbanaz említett területekhez kapcsolódó konkrét megoldások,és az elfogadott értékek jelentéstartalma nagyvariabilitást mutat, illetve divergál. 142. Az alkotmányjog és az alkotmányosság globalizálódásáttöbb tényező inspirálja, amelyek fokozatosanelőmozdíthatják az említett variációk és divergenciákcsökkenését.Az egyik ilyen tényező a transznacionális bírói párbeszéd,amely az alkotmányossági ügyekben döntésthozó bírák formalizált személyes kapcsolattartásánalapul. Ennek eredményeként az (alkotmány)bíróigyakorlat külföldi és nemzetközi joganyagokathasznál az alkotmányjogi kérdések eldöntéséhez.Emellett megemlíthető a transznacionális NGO-k hatása,amelyek beavatkoznak a belső alkotmányjogikonfliktusokba, előtérbe helyezve az emberi jogokuniverzalista értelmezését. Szerepük esetenkéntcsupán információs jellegű, néha viszont a nemzetibíróságok befolyásolására törekszenek. 15 Az is kimutathatóvégül, hogy a nemzetközi és transznacionálisügyekben, különösen az üzleti kapcsolatokbanegyüttműködő jogászok esetében nem pusztán előnyösa partnerek (más államok) jogrendszerének, és azonbelül alkotmányjogának ismerete, hanem ez az ismereta kapcsolatokat alakító tényező. A jogászokpedig az olyan kapcsolatokat és együttműködéséketpreferálják, amelyek nagymértékben hasonló jogi (ésalkotmányjogi) kereteken belül valósulnak meg. 16Más megközelítésben az alkotmányossági konvergenciaelméleti alapjai az alkotmányos tanulás,az alkotmányossági verseny és az alkotmányos konformitás.Az egymástól való tanulás folyamatábanaz államok hajlamosak a bevált alkotmányos megoldásokutánzására. A tőkéért és a képzett munkaerőértfolyó verseny arra ösztönzi az államokat, hogyegymáséhoz hasonló alkotmányos garanciarendszertépítsenek ki. A konformitás pedig azt jelenti, hogy azállamok – a hazai és a nemzetközi elismerés érdekében– engednek az univerzális alkotmányos normáknyomásának. 17A közös jogi standardok (univerzálissá váló alapelvek)hálózat-effektust 18 eredményeznek, azaz aközös jogi rezsim alkalmazói élvezik az összeadódott„jogi tőke” előnyeit, ami az alkotmányjog területénis megfigyelhető. A széles körben elterjedt és jól működőalkotmányos megoldások alkalmazása egyrészthozzáférést jelent a gazdag, közös alkotmányos (bírói)gyakorlathoz, másrészt – ezen túlmenően – azalkotmányos hálózat bővülése a globális békéhez ésprosperitáshoz járul hozzá. 19 Az alapelvek univerzalizálódása(közös alkotmányos standarddá válása)korlátozza a partikuláris megoldások eltéréseit. 20Mindezek eredményeként – globalizációs tünetként– megfigyelhető (hosszabb távon pedig mérhető)az egyre intenzívebbé váló alkotmányjogi kölcsönzés,migráció vagy diffúzió, 21 nemzeti és nemzetek felettiszinten egyaránt. Az említett elnevezésekkel megjelöltfolyamatban arról van szó, hogy az egyik országválasztása megváltoztatja más országok választásilehetőségeinek típusait és számát. Az alkotmányozás(tervezet-kidolgozás) időszakában – amely rendszerintintézményi bizonytalanság vagy nemzeti válsághelyzetesetén zajlik – különösen jellemző az ilyenkülső hatásokra való nyitottság. A politikai döntéshozók– idő és információ hiányában – hajlamosaka máshol már működő, híressé vált megoldásokatválasztani. 22 Az alkotmányos kölcsönzés / migrációaz alkotmányértelmezés tekintetében is jelentkezik,JURA 2012/2.