2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

124 Király Lilla: A keresetjog elméletek érvényesülése a joggyakorlatbanaz állammal szemben érvényesíthető igény eltér afelperesnek az alperessel szemben érvényesíthetőigényétől. 102A konkrét keresetjog elmélet képviselői nagyhangsúlyt fektettek a jogvédelmi igény feltételeinekmeghatározására, amelyeket – Kondrad Hellwig hatására– elválasztottak a perelőfeltételektől, azonbana polgári eljárásjogi törvények nem tesznek különbségeta perelőfeltételek és a jogvédelmi előfeltételekközött, így a gyakorlatban – tételesjogi magyarázathiányában – ez használhatatlannak bizonyult és így azelmélet „legsebezhetőbb” pontjává vált. 103 A fogalmakidőtálló és pontos meghatározásán kívül a jogvédelmiigénnyel szemben felhozott legnyomatékosabb ellenérvaz is, hogy a feleknek nincs joguk a bírói hatalmatgyakorló állammal szemben a kedvező tartalmú ítéletre.Nem található ugyanis egyetlen olyan jogforrássem, amely az államnak vagy a bíróságoknak az errevonatkozó kötelességét kimondaná. 1042.3 A kettős keresetjog elméleteA Savigny –féle magánjogias szemléletet meghaladóan,a kereset közjogi jellegét mind az absztrakt,mind a konkrét elmélet képviselői elfogadták és azthasonlóan is indokolták (önsegélyről való lemondás105 , mindenkit megillető jogvédelmi igény 106 ) Aközjogi keresetjog elméletnek – a rövid időn belüli– két ágra szakadása azzal magyarázható, hogy jelentősnézetkülönbség alakult ki abban a kérdésben,hogy a keresetjog által elérhető jogvédelem kit 107 ,kivel szemben 108 , milyen mértékben 109 és milyenelőfeltételekkel 110 illet meg, mely álláspontokkal ajogvédelmi igényről szóló tanítás a XX. század elsőévtizedeiben a tudományos bírálatok középpontjábakerült. Bírálói mind gyakorlati jelentőségét, mindpedig teoretikus értékét vitatták, és mint „tudományosanterméketlent” elutasították. Képviselői tagadták,hogy a felperesnek a kereset benyújtása előttbármilyen joga lehetne a kedvező ítéletre, mivel azítéleti jogosultság csak a tárgyalás berekesztésekorkeletkezik, amikor a bíróságnak vagy a felperes vagyaz alperes javára kell eldöntenie az ügyet. 111 Az elutasításmellett azonban kísérlet történt az absztraktés a konkrét keresetjog- elmélet összeegyeztetéséreis, mellyel megszületett a magyar Magyary Gézaáltal képviselt “kettős-keresetjog elmélet” 112 , aki aztmondta, hogy annak, akinek magánjogát megsértettékvagy veszélyeztették kétségtelenül van keresetijoga, azonban akin sérelem nem esett, annak is van,miután a törvény ezt ugyanolyan bánásmódbanrészesíti. 113 Mindenkit megillet a perindítás joga,biztosíték nélkül, ugyanis, ha az biztosíték követeléséhezlenne kötve, nagymértékben megnehezítené afelperes helyzetét. Akár az is előfordulhatna, hogy afelperes nem részesül jogvédelemben. Ezért a jog inkábbeltűri az alaptalan perek indítását, mintsem egyvalóban sértett vagy veszélyeztetett jogtól a védelmetmegvonja. Magyary tehát úgy gondolja, mindenkinekvan keresetjoga, tehát mindenki indíthat pert, biztosítéknélkül. Minden felperes azonos bánásmódbanrészesül, attól függetlenül, hogy keresete mennyiremegalapozott. Mindez azt szolgálja, hogy ne szenvedjenjoghátrányt az, akinek jogát valóban sértettékvagy veszélyeztették. Mindemellett Magyary kiemeliaz igazmondás kötelességét, ami annyit tesz, hogy afelperes köteles a jogvédelmi tényeket a valóságnakmegfelelően előadni, továbbá megállapítja, hogy afelperes keresetével szemben áll az alperes védelmijoga, annak biztosítására, hogy az alperest jogtalanhátrány ne érje. 114Ezen elmélet gyakorlati jelentősége egyrészről abírósághoz fordulás alapjogának előrevetítése, másrészrőla perelőfeltételek és a jogvédelmi igény (a sikerreljáró kereset) előfeltételeinek kettéválasztása.Már Hellwig megállapította, hogy a perelőfeltételekés az anyagi jogi feltételek hiánya esetében azokjogkövetkezménye megegyezik: a bíróság az ügy érdemébenhatározatot nem hozhat, viszont az előbbiesetben a felperes keresetlevelét idézés kibocsátásanélkül, míg az utóbbi esetben a felperes keresetétítéletben utasítja el a bíróság, kimondva, hogy a„felperesnek ez idő szerint nincs joga az állam bíróságánáljogvédelmet kérni.” 1153. A modern keresetjog elméletekAz absztrakt és a konkrét keresetjog elméleteketrengeteg kritika érte, ezért sem az egyik, sem a másiknem vált elfogadhatóvá a perjogi dogmatikaszámára, azonban a modern keresetjog elméletekbenfelfedezhetjük mindkettő hatását. 116 Josef Kohlerszerint 117 a per kizárólag a felek közötti jogviszony,mert a perben csak a felek között keletkeznek jogokés kötelezettségek. A bíróság közjogi tényezőkéntműködik közre a perben, azonban ez nem teszi abíróságot a közjogi jogviszony részesévé, mert abíróságnak nincs jogi érdeke a perben. A perbőlegyébként sem származik jogosítvány a felek részérea bírósággal szemben, mivel az állam – az igazságszolgáltatásútján – csak a feladatát teljesíti a felekirányában. Kohler szerint az, hogy az emberekneknincs jogosítványuk jogvédelemre az állammalszemben elsősorban az bizonyítja, hogy a jogvédelmetsenki sem tekinti szerzett jognak. 118 JuliusWilhelm Plank álláspontja 119 ettől eltérő: a jogrenda jogviták eldöntését az államra ruházza és e célrakülön szervet hoz létre: a bíróságot és kényszeríti azállampolgárokat arra, hogy jogvitájukat a bíróságelőtt rendezzék. E szerint beszélhetünk egyrészt abíróság közjogi kötelezettségéről, másrészt a felekJURA 2012/2.