2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Király Lilla: A keresetjog elméletek érvényesülése a joggyakorlatbanálláspontot képviselt a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának1993. évi határozata 175 , amely szerintalkotmányellenes a bíróságnak a keresetleveletidézés kibocsátása nélkül történő elutasítsa, ha afelperes követelése “nyilvánvalóan alaptalan” vagy“lehetetlen szolgáltatásra (megállapításra) irányult.Az Alkotmánybíróság döntésének indokolásábanrámutatott arra, hogy a bírósághoz fordulás joganem jelenthet korlátozhatatlan alanyi jogot a perindításra,de az egyébként szükségszerű perelőfeltételekvizsgálata nem érinthetik, és nem korlátozhatják azalapvető jog lényeges tartalmát. 176A mai – jelentősen megváltozott – hatályos szabályozásfigyelembevételével a bíróságok nagyonnehéz helyzetbe kerültek az alaptalanul indított perek„kiszűrése” kapcsán. A polgári perrendtartás ugyanelőírja a felperes számára azt, hogy „a keresetlevélbenfeltüntesse az érvényesíteni kívánt jogot, az annakalapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainakelőadásával” 177 , azonban ennek „orvoslására” a bíróságnakhiánypótlási végzés kibocsátása áll rendelkezésre,nem a keresetlevél idézés kibocsátása nélkülielutasítása. 178 Erre a hiánypótlásra az eljárás soránakár többször is sor kerülhet, hiszen a bírói gyakorlatszerint a keresetlevél elutasítására csak akkor kerülhetsor, ha a hiányosságok miatt a keresetlevél elbírálásalehetetlen. A nem ilyen hiányokat az eljárás során pótolnikell. 179 Erre általában nem az anyagi jog kérdésekkapcsán kerül sor, hanem eljárásjogi jellegű hiányosságokmiatt 180 A bíróságnak a tárgyalási elv alapján nincshivatalbóli bizonyítási lehetősége, kizárólag a felekáltal elé tart bizonyítékok alapján dönthet, melyekelőterjesztésére a feleknek gyakorlatilag az első fokúhatározat (ítélet) meghozataláig lehetősége van.(b) A a felperes joga a bíróság kedvező ítéletre azalperessel szemben a felek perbeli legitimációjához(kereshetőségi jog, igényérvényesítési jogosultság)kapcsolódik, ami a perindítási jog és a felek perbelijogképességének fogalmán kívül eső, alapvetőenanyagi jogi kérdés: a fél és a per tárgya közötti anyagijogi kapcsolatra, a félnek a vitában való anyagi jogiérdekeltségére vonatkozik, vagyis azt jelenti, hogya felperest megilleti-e a keresettel érvényesített jogaz alperessel szemben. Ennek hatályos szabályozásaa joggyakorlatban azért problematikus, mert akeresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításánakesetei 181 lényegében csak – szűk körben – akkoralkalmazhatóak, ha a per megindítására jogosult(felperesi) és a perelhető (alperesi) személyi köregyértelműen – jogszabályilag – nevesítve van 182 , különbenaz a szabály érvényesül, mely szerint „annakelbírálása, hogy a felperes igényérvényesítési jogosultsága”(kereshetőségi joga) az általa megnevezettalperesekkel szemben fennáll-e, az ügy érdeméretartozó olyan anyagi jogi kérdés, amely tárgyában a129bíróságnak ítélettel kell határoznia. Ez esetben nemkerülhet sor sem a keresetlevél idézés kibocsátásanélküli elutasítására, sem a per megszüntetésére.” 183A perbeli legitimáció hiánya esetében így a keresetítélettel való elutasításának van helye, amely nem jelentkedvező határozatot a felperesre nézve, de amígezt érdemi döntésében (ítéletben) a bíróság kimondhatja,addig hosszas bizonyítást kell lefolytatnia aperbeli legitimáció tisztázása érdekében, vagyis ahatározathozatal szempontjából feleslegesnek bizonyulótárgyalások sorozata nem mellőzhető.(c) A polgári per célja és társadalmi megítélésetárgyában le kell szögeznünk, hogy a peres eljárásszabályait tartalmazó Polgári perrendtartással –ahogy egyébként az összes jogszabállyal – szembenalapvetően azt a követelményt támasztjuk, hogy ajogbiztonságot, az alapjogok és az alapelvek érvényesülését,érvényesíthetőségét biztosítsák. 184 Az 1989-espolitikai rendszerváltást követő Polgári perrendtartásmódosítás 185 – a jogvita igazságos eldöntésehelyébe 186 – a kor követelményeinek megfelelően –egy új percélt fogalmazott meg: a tisztességes eljáráskövetelményét, amely az Emberi Jogok és AlapvetőSzabadságjogok védelméről szóló Egyezmény 6.cikkében foglaltak szerint – a jogviták pártatlan eldöntésétkívánja biztosítani a felek számára. 187A bíró több oldalról is szorult helyzetben van: a felekgyors és igazságos ítéletet várnak tőle, amelynek– a felek álláspontja szerinti – elmaradása az eljáróbíró elleni kártérítési per egyik leggyakoribb oka, dea jogszabályi felhatalmazása az igazság kiderítésére(hivatalbóli bizonyítás) egyértelműen hiányzik. Azésszerű időn belüli elbírálás vonatkozásában a felekrészére „a kifogás az eljárás elhúzódása miatt”jogorvoslat rendelkezésre áll 188 , amely – az EmberiJogok és Alapvető Szabadságjogok védelméről szólóEgyezmény 6. cikkében szereplő – ésszerű időnbelül való eljárás elvéhez kapcsolódik, de ennek előterjesztésénekokai – a bíróság számára törvénybenmegállapított határidő elmulasztása és a mulasztóvalszembeni intézkedés indokolatlan mellőzése és abíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt ésszerűidőtartam, amely alatt a bíróság az eljárási cselekménytelvégezhette volna 189 – gyakorlatilag az eljáróbíróval szembeni védelmet biztosítja a felek számára,amely azért problematikus, mert a három hivatkozásiokból csak egy konkretizálható.A probléma lényege az „igazság” eltűnése a polgáriperből. Mivel a bíróság nem folytat le hivatalbólibizonyítást 190 , nyilvánvaló, hogy nem garantálható azigazság kiderítése, a bíróságnak csupán az a feladata,hogy biztosítsa azt, hogy „a felek a jogviták elbírálásához,a perek tisztességes lefolytatásához és az ésszerűidőn belüli befejezéséhez való jogát érvényesíthessék.”191 „Ezzel a különbségtétellel hangsúlyozottáJURA 2012/2.