2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

68 Drinóczi Tímea: Alkotmányos párbeszéd-elméletekteszik azok jogalkalmazási gyakorlatát, mivel eza legjobb módja a felülbírálat, illetve annak az elkerülésére,hogy a hazai kormányzatnak pénzügyiszankciót kelljen fizetnie, vagy más módon kelljenmentegetőznie. Ebben az összefüggésben a konvergencia– amelynek szükségszerűen a párbeszéd azalapja – tehát kifejezetten nyilvánvaló. Megjegyzendőtovábbá, hogy az ilyen globalizáció nemcsak azalapjogok, hanem az intézményi struktúra tekintetébenis felmerülhet.Például a tisztességességre és a bírósági struktúráravonatkozó EJEB döntés bizonyos tekintetben hatássalvolt az Legfelső Bíróság kialakításában az EgyesültKirályságban. 84 Az alapjogok tekintetében friss hazaipélda az ügyésznek adott prerogatíva a kiemelt jelentőségűügyekben, amelyet az Alkotmánybíróság megsemmisített,és a határozatában utalt a releváns EJEBdöntésekre, 85 valamit a saját esetjogára 86 [hogy aztána szabály alkotmányi szinten 87 bukkanjon fel újra (ld.a III. 2.3. pontot)].4. A megjelenési formák – precedensekAz előzőekben bemutatott (alkotmányos) párbeszéd-típusokonkívül – a bíróságok részvételénekés kommunikációjának eszközeként 88 – a precedensekis a bíróságok közötti/„bíróságon belüli” egyfajtapárbeszédnek tekinthetők; ezt a párbeszédet az egyesprecedensek korlátozásának vagy felülbírálatánakindokairól zajló vita tartja fenn. 89 A precedensbíráskodás90 ugyanis stabilitást, kiszámíthatóságot ésa jog egységét biztosítja, és ezáltal az önkényes (azegyedi esetről egyedi esetre történő) döntéshozatallehetőségét csökkenti, mivel igazolási kötelezettségetró a bíróságra. 91 Az igazolási kötelezettség miatt abíróságnak számot kell vetnie a korábbi gyakorlatábankialakított szabályokkal, és meg kell indokolnia,ha nem, vagy eltérő módon alkalmazza azokat(horizontális hatás). 92 A precedens kötőerejéről valódöntés során számos, sok esetben egymással versengőmegfontolások között kell dönteni, és figyelembekell venni azokat az eltérő jogi és tényleges (de facto)körülményeket, amelyek az egyes esetek kontextusávalváltoznak. 93 A korábbi döntésektől tehát indokoltesetben, racionális érveléssel 94 – különleges igazolással,megfelelő mérlegeléssel 95 – el lehet térni, és így arégebbi alkotmányos tételek megújíthatók: i) a nyíltfelülbírálat esetén a bíróság kifejezésre juttatja, hogya precedensben megfogalmazott szabályt a döntésmeghozatalától vagy a jövőben, pro futuro hatállyalnem alkalmazza; ii) hallgatólagos felülbírálat esetébena korábbi szabályt direkt konfrontáció nélkülrontja le. 96 Ez a gyakorlat egyre finomabb különbségtételekhez,pontosabb értelmezési kritériumokhozvezet, és lépésről-lépésre tartalommal tölti meg azalkotmány elvont rendelkezéseit, illetve egyre jobbanszűkíti a bírói alkotmányértelmezés mozgásterét. 97Az eltérés okai jellemzően az amerikai szakirodalomalapján például a következők lehetnek: a konkrét ügyelbírálásakor olyan új történeti körülmény vagy tudásmerül fel, amely kétségeket ébreszt a korábbi szabályérvényességével szemben; olyan új gazdasági és politikaifeltételek állnak fenn, amelyek a szabály további,folyamatos alkalmazását lehetetlenné teszik; a tényekmegváltoztak a precedensszabály meghozatalától elteltidőszakban; a társadalmi bizalom megléte, azaz aprecedens miatti ésszerű társadalmi várakozás a döntésfenntartására. A döntésben további szempontok issegíthetnek, ilyen például a precedens elfogadásánaktöbbsége és a különvélemények száma, illetve a precedens„kora”, ami egyben a megerősítésének és a felülbírálatánakis indoka lehet. A precedenshez általábanragaszkodnak a szerződésekkel és a tulajdonhoz valójoggal összefüggő esetekben. Az amerikai abortuszügyben – bár lehetősége lett volna rá – azért nem vizsgáltákfelül a Roe ügyben (Roe v. Wade, 410 U.S. 113,1973) kimondottakat (abortusz megengedhetősége),mert az egyének a magánkapcsolataikban olyan döntésekethoztak, amelyekben bízhattak az abortuszelérhetőségében a fogamzásgátlás sikertelensége esetében.98A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában a részlegesfelülbírálat mellett indokként merült fel technológiaifejlődésre, illetve az időmúlásra és a tulajdoni rendszerátalakulására való hivatkozás; teljes felülbírálatot indokolhatottvolna a normatív előfeltevés felülvizsgálata(kisebbségi vélemény), illetve a tudományos felfogásváltozása (teljes ülés). A megkülönböztetés módszerétis alkalmazták arra utalással, hogy az elbírálandónorma (annak jogszabályi környezete) lényeges szempontbóleltér egy korábbi döntésben vizsgálttól, illetvehogy két csoport alkotmányos helyzetében lényegeskülönbségek vannak. 99A precedensek alkalmazásának (továbbélésének)kérdése különösen érdekes abban az esetben, amikoraz államban az alkotmánybíráskodás megszakítása nélkülúj alkotmányt fogadnak el. Bármely demokratikus jogállambanvélhetően etekintetben azt az álláspontotfogadnák el, amit a magyar Alkotmánybíróság 2012.május 8-i határozatában kifejezetten 100 rögzített:„Az előző Alkotmány és az Alaptörvény megfelelőszabályainak összevetését és gondos mérlegelést kíván.Ha az összevetésnek az az eredménye, hogy azalkotmányjogi szabályozás változatlan vagy jelentősmértékben hasonló, az átvételnek nincs akadálya.Másrészt az előző Alkotmány és az Alaptörvényegyes rendelkezései tartalmi egyezősége esetén éppennem a korábbi alkotmánybírósági döntésbenmegjelenő jogelvek átvételét, hanem azok figyelmenkívül hagyását kell indokolni”. 101 Szabályozási azo-JURA 2012/2.