2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Polyák Gábor: A pluralizmus mérése a médiajogi jogalkalmazói gyakorlatban és a jogalkotási folyamatokban161vállalkozás piaci terjeszkedésének korlátját jelentik,illetve amelyek elérése esetén a vállalkozás a tartalomvagy a szervezeti struktúra átalakításával köteles erősítenia tartalomkínálat sokszínűségét. Minden ilyenszabályozási megoldás közvetlen összefüggést feltételeza médiavállalkozás piaci pozíciója és az egyesmédiaszolgáltatások véleményformáló ereje között,ráadásul kizárólag vagy elsősorban a televíziós piacrakoncentrál. Az ennél differenciáltabb szabályozáskialakítása viszont meglehetősen nehéz szabályozásifeladat, mivel „hiányzik a szilárd elméleti alap arravonatkozóan, hogy a különböző médiatartalmak fogyasztásahogyan hat a véleményformálásra”. 9Egyes országok médiatörvényei, mint például anémet, az angol, az osztrák, vagy éppen a magyarmédiatörvények a médiapiacon tevékenykedő vállalkozásokösszefonódását a versenyjogi értékelésentúl médiajogi engedélyezésnek is alávetik. Ebbenaz esetben jellemzően a médiahatóság bevonásávalannak vizsgálatára is sor kerül, hogy a fúzió hogyanbefolyásolja a médiakínálat sokszínűségét.Míg azonban a versenyjogi értékelés többé-kevésbéobjektív és kiforrott, gazdasági hatásokat vizsgálómódszertanon alapul, addig a médiajogi értékelésolyan alkotmányos elvek érvényesülését vizsgálja,amelyek elemzéséhez a fentiek szerint nem állnakrendelkezésre vitathatatlan módszerek.A tanulmány a következőkben a pluralizmusmérésnek jogalkalmazói tapasztalatait összegzi, ésbemutat egy olyan módszertant, amely elsősorbana jogalkalmazó részére nyújthat segítséget a plurálismédiarendszer kialakítását szolgáló eszközökkiválasztásában.2. A pluralizmus, mint a médiapiacifúziók értékelési szempontjaA médiakoncentráció szabályozásának alapvetőkiindulópontja, hogy a plurális médiarendszer kialakításaolyan esetekben is igazolhatja a piaci folyamatokbavaló állami beavatkozást, amikor egyébkénta beavatkozás általános gazdasági jogi, versenyjogifeltételei nem teljesülnek. Ennek egyik módja a médiatörvényekbenrögzített, mérlegelést nem tűrő, azengedélyek száma, az elért közönség vagy a piaciforgalom alapján meghatározott küszöbérték, amiáltalános érvénnyel korlátozza a médiavállalkozásokpiaci pozícióit; e szabályozással a tanulmány nemfoglalkozik. 10 Az utóbbi évek médiaszabályozásábanezen előírások mellett egyre elterjedtebb az a szabályozásimegoldás, ami a médiapiaci tranzakciókhozkapcsolja a sokszínűség érvényesülésének vizsgálatát,és a médiavállalkozások közötti fúziót a versenyjogiengedélyezés mellett médiajogi engedélyezéshezis köti. A médiajogi beavatkozás az általánosnál alacsonyabbbejelentési küszöböt írhat elő, és mindenesetben meghatároz egy, a versenyjogitól teljeseneltérő értékelési szempontot, nevezetesen a fúziónaka médiakínálat sokszínűségére gyakorolt hatását.Az ilyen eseti beavatkozásokat az Európai Uniófúziós rendelete sem zárja ki. A rendelet a tagállamokszámára lehetővé teszi ugyanis, hogy megfelelő tagállamiintézkedéseket hozzanak a rendeletben figyelembevetteken kívül más jogos érdekek védelmére,feltéve, hogy ezek az érdekek a közösségi jog általánoselveivel és egyéb rendelkezéseivel összhangbanállnak. 11 A jogos érdekek védelme érdekében atagállamok olyan – nem gazdasági – szempontokatérvényesíthetnek a koncentráció megítélésével kapcsolatban,amelyeket a Bizottság figyelmen kívülhagyott. A jogos érdekek védelmére hivatkozvaa tagállamok a Bizottság által jóváhagyott fúziótmegtilthatják, vagy annak engedélyezését feltételekés kötelezettségek teljesítéséhez köthetik. A rendeletkifejezetten a tagállami intézkedést megalapozójogos érdekként határozza meg a média pluralitását.A Bizottság kapcsolódó értelmezése szerint amédiapluralizmus védelme az információforrásoksokféleségének fenntartására irányul, annak érdekében,hogy érvényesüljön a vélemények és közléseksokszínűsége. 12 Ez az értelmezés a média sokszínűségétnem formális, önmagában a szereplők nagyszámával teljesíthető követelményként, hanem asokszínűség alkotmányos követelményével összhangbanírja le. A médiapluralizmusra, mint jogosérdekre történő hivatkozás tehát alkotmányossági,médiapolitikai szempontok bevonását teszi lehetővéa fúzió ellenőrzésébe. A médiapluralizmust garantálótagállami intézkedések lehetővé tétele egyúttalazt is megerősíti, hogy maga a fúziós rendelet és azannak alapján lefolytatott eljárás közvetlenül nemterjed ki a médiajogi megfontolásokra. 13Ausztriában a kartelltörvény tartalmaz külön rendelkezéseketa média-összefonódásokkal (Medienzusammenschluss)kapcsolatban. A média-összefonódásta versenyhatóság nem csak gazdasági erőfölény létrehozásáravagy megerősítésére hivatkozva tilthatjameg, hanem akkor is, ha megítélése szerint az összefonódáscsorbítja a média sokszínűségét [KartG 200513. § (1)]. A média sokszínűsége alatt a törvény azönálló médiavállalkozások sokféleségét érti [KartG2005 13. § (2)]. A vállalkozások önállóságának egyikfeltétele, hogy az adott vállalkozások között nemállhat fenn a törvény szerinti irányítási viszony. Atörvény azonban a gazdasági önállóság mellett egyalkotmányos mércét is meghatároz: az önállóságmásik feltétele, hogy a médiavállalkozások a véleményekkülönbözőségét figyelembe vevő tájékoztatástbiztosítsanak [KartG 2005 13. § (2)]. Ezzel a jogalkotóJURA 2012/2.