2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

126 Király Lilla: A keresetjog elméletek érvényesülése a joggyakorlatbanezen elmélet árnyaltabb megítélése lépett. Mivel ajogvédelmi igény nemcsak a kedvező ítéletre valójogot, hanem a feleknek egy tágabb értelembe vettigényét is jelenti az állammal szembeni jogvédelmicselekmények teljesítésére, ez utóbbi összeegyeztethetőnekbizonyult az államnak az általános jogvédelemteljesítésére irányuló kötelezettségével. Ennek afelismerése lehetővé tette a mindkét felet megillető,az általános értelembe vett jogvédelem teljesítéséreirányuló és az állammal szemben érvényesíthető joggondolatának az elfogadását. Ez azt jelenti, hogy abíróság, mint az állam jogalkalmazó szerve köteles aperben az anyagi jogot alkalmazni és a jogvitát –ennekmegfelelően –a felperes vagy az alperes javáraeldönteni. 135Az igazságszolgáltatási igény elméletének (Justizanspruch)képviselői (James Golschmidt 136 , KarlHeinz Schwab 137 , Walter Habscheid 138 , Leo Rosenberg 139 )szerint a feleknek ez az állammal szembeni igényeaz igazságszolgáltatási(jogszolgáltatási) tevékenységkifejtésére, amely nem lehetőség, hanem alanyiközjog, amely alkotmányos alapokon nyugszik. 140 Eza keresetlevél benyújtásával egyidejűleg keletkezikaz állammal (bírósággal) szembeni igényként, eztmegelőzően az absztrakt keresetjog által nevesítettegy mindenki számára nyitva álló lehetőségről beszélünk,mely szerint – az anyagi jogi megsértésétőlvagy veszélyeztetésétől függetlenül – a fél a bírósághozfordulhat. A jogvédelem teljesítése tehát nem abíróság szabad mérlegelésétől függ és nem egyfajtakegy a felek számára, de ebből nem a kedvező ítéletrekeletkezik igény – ahogyan azt a konkrét keresetjogképviselői állították – hanem a jogvédelmi kérdésvizsgálatára és eldöntésére .1413.3 A modern keresetjog elméletek harmadikalakzata: a keresetjog összekapcsolása abírósághoz fordulás jogávalA bírósághoz fordulás joga a keresetjog egyik modernkifejeződésének tekinthető. Szűkebb az igazságszolgáltatásiigénynél, mivel csak a bíróság általnyújtott jogvédelemre vonatkozik 142 , de magábanfoglalja a keresetindításhoz való jogot és a bíróságérdemi döntésére való igényt. Tartalma alapján egyrészrőltöbb mint az absztrakt keresetjog elméletbenmegfogalmazott keresetindítási lehetőség, másfelőlkevesebb, mint a konkrét keresetjog elméletben feltételezettjog a bíróság általi kedvező ítéletre .143Az ENSZ közgyűlése által elfogadott 1948. éviEmberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 10. cikke144 az igazságszolgáltatással kapcsolatos emberijogokkal foglalkozik. Az Emberi Jogok EgyetemesNyilatkozatában deklarált elvek alapján az ENSZKözgyűlése 1966-ban két egyezségokmányt fogadottel. Ezek közül az igazságszolgáltatással kapcsolatoslegfontosabb jogokat a Polgári és Politikai JogokEgyezségokmánya tartalmazza. 145 A bírósághozfordulás joga szempontjából fontos dokumentumAz Emberi Jogok 1969. évi Amerikai Egyezménye,melynek 8. cikke „a kifogástalan tárgyaláshoz valójog” címszó alatt foglalkozik a bírósághoz fordulásjogával. 146Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmérőlszóló 1950. november 4. napján kihirdetettRómai Egyezmény 6. cikke kimondja, hogy mindenkinekjoga van arra, hogy ügyét a törvény általlétrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen,nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja,és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségeitárgyában […]. A Római Egyezmény tehátbiztosítja a tisztességes eljáráshoz, így a bíróságieljáráshoz való hozzájutás jogát is. A Delcourt v.Belgium ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságamegállapította, hogy a Római Egyezmény értelmébenvett demokratikus társadalomban a méltányosigazságszolgáltatáshoz való jog kitüntetett helyetfoglal el, ezért a 6. cikk (1) bekezdésének megszorítóértelmezése nem lehetséges. 147 Ebből pedig az következik,hogy a polgári ügyekre is vonatkozó 6. cikk(1) bekezdése tartalmilag a jogegyenlőség garanciájánakegyik aspektusát rögzíti, amely szerint senkisem zárható el a bírósághoz való hozzáférés, vagyis ajogérvényesítés lehetőségétől. A Római Egyezménytvalamennyi uniós tagállam ratifikálta, ezért a tisztességeseljáráshoz való jog közös európai érték. AzEurópai Unió Alapjogi Chartája továbbfejlesztette aRómai Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit.148 A Charta 47. cikk (3) bekezdése szerintmindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvényáltal megelőzően létrehozott független és pártatlanbíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időnbelül tárgyalja; továbbá mindenkinek biztosítanikell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviseletigénybevételéhez. Azoknak, akik nem rendelkeznekelégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kellbiztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékonyigénybevételéhez erre szükség van. 149 Ez a rendelkezésmár igazságszolgáltatáshoz való hatékonyhozzáférés feltételeit garantálja.Mind az öt nemzetközi dokumentum szövegetartalmazza azt, hogy a bíróságnak igazságos vagyméltányos és nyilvános eljárás keretében kell a polgárokjogairól és kötelezettségeiről dönteni. A nyilvánosság– a nagy francia forradalom óta – a büntető ésa polgári eljárás legfontosabb alapelvei közé tartozik.Az igazságosság, illetve a méltányosság követelményeugyanakkor természetjogias színezetű, amelydeklarációként (vagy elérendő cél megjelöléseként )elfogadható és helyeselhető, de a gyakorlati megvalósítása– a polgári per jellegéből következően – ne-JURA 2012/2.