2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

168 Polyák Gábor: A pluralizmus mérése a médiajogi jogalkalmazói gyakorlatban és a jogalkotási folyamatokbanhatóság figyelmen kívül hagyja a fúzió elmaradásánakvárható következményeit, akkor valójában afúzió végrehajtásának következményeit sem mérifel teljeskörűen. A tartalomkínálat sokszínűségénekfeltételezett alakulásáról csak így formálható megalapozottfeltétezés.Annak a vizsgálata, hogy a fúzió a reklámpiaconlétrehoz-e erőfölényes helyzetet, nem a szakhatósági,hanem a versenyhatósági vizsgálat tárgya, akkor is,ha a reklámpiaci pozíciók visszahatnak az érintetttermékek minőségére és ezzel közvetve a véleménybefolyásolóképességre is. A vizsgált szakhatóságiállásfoglalás egyik lényeges hibája éppen az, hogynem teszi világossá a versenyjogi és médiajogi elemzésközötti határokat.A szakhatósági állásfoglalás összességében nemad értékelhető információt az érintett médiumokvéleménybefolyásoló képességéről, és nem ad iránymutatástarra nézve sem, hogy a jövőbeli médiapiacifúziók milyen feltételek teljesülése esetén kaphatjákmeg a Médiatanács jóváhagyását. Ugyanakkor aztis hozzá kell tenni ehhez, hogy a külföldi szabályozásikísérletek kudarcai arra is rámutatnak, hogy ajogbiztonság próbáját kiálló módszertan kidolgozásaszinte lehetetlen.2.3.3 A Médiatanács újabb gyakorlataAz Axel-Springer/Ringier fúziót követően a Médiatanácsegy ügyben, az M-RTL Zrt. és az IKO vállaltcsoportközötti összefonódással kapcsolatban adottki szakhatósági állásfoglalást 46 . Az ügyben az M-RTL100 %-os közvetlen részesedést kívánt szerezni a CoolTV, a Sorozat+, a Reflektor TV, a Prizma TV, a Film+és a Film+2 csatornák médiaszolgáltatójában, az IKORomaniában, valamint a Muzsika TV médiaszolgáltatójában,az IKO Televisions-ben. A Médiatanács azösszefonódást jóváhagyta.A szakhatósági állásfoglalásban mindenekelőtttisztázni kellett a joghatóság kérdését, mivel az IKORománia és IKO Televisions Romániában bejegyezettés tevékenykedő vállalkozások. A joghatóságegyértelmű megállapítása különösen fontos kérdésa magyar médiapiacon, amelynek meghatározójellemzője a külföldi joghatóság alatt működő televíziókkiugróan nagy aránya. A Gazdasági Versenyhivataleljárását a tisztességtelen piaci magatartás ésa versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.törvény (Tpvt.) megalapozza, mivel a törvény hatályakiterjed, a vállalkozás külföldön tanúsított piacimagatartása is, ha annak hatása Magyarország területénérvényesülhet (1. §). A Médiatanács a Tpvt.-revaló hivatkozás mellett további, lényegében a Tpvt.területi hatályra vonatkozó rendelkezésének alkalmazhatóságátigazoló érvként rögzítette, hogy „afelsorolt csatornák magyar nyelven, magyar tartalomfogyasztókszámára készülnek és Magyarországterületén elérhetőek, illetőleg miután a médiatartalom-szolgáltatásérintett, releváns piaca a sokszínűtájékozódás jogának érvényesülése szempontjábóla Magyar Köztársaság területére terjed ki, valamintmiután a fúzió engedélyezése esetén – amennyibenközvetlenül az M-RTL válna az érintett médiatartalmakmédiaszolgáltatójává – valamennyi médiaszolgáltatásta Magyar Köztársaságban letelepedettmédiatartalom-szolgáltató nyújtaná”.A szakhatósági állásfoglalásban a Médiatanácsa szolgáltatási piac meghatározásánál az általánostematikájú televíziókat nem azonosította önállópiacként, hanem azokat a különböző tematikusmédiaszolgáltatási piacokhoz sorolta. Ez a piacmeghatározásellentmond annak a ténynek, hogyaz általános tematikájú televíziós médiaszolgáltatásolyan egységes – a közönség felé is egységesenmegjelenő – szolgáltatás, amelynek egyes elemeiszorosan kapcsolónak egymáshoz, és egymást erősítikvagy éppen gyengítik a nézettségi versenyben.Ugyanakkor korántsem biztos, hogy a kereskedelmitelevíziók egyes műsorszámai a tematikus csatornákműsorszámaival valóban helyettesíthetők: a kereskedelmitelevíziók híradói nem ugyanazt a tájékoztatásifunkciót töltik be, mint a hírtelevíziók műsorai, dea kereskedelmi televíziók zenés show-műsorai semfeltétlenül helyettesítik a zenecsatornák kínálatát. Ekérdéseket a szakhatósági állásfoglalás egyáltalánnem vizsgálta. A Médiatanács az RTL Klub médiaszolgáltatástvégül a hír- és közszolgálati tematikájútelevíziós médiaszolgáltatások országos piacánakszereplőjeként azonosította, nem sorolta be ugyanakkoraz általános szórakoztató tematikájú televíziósmédiaszolgáltatások országos piacához.A fúziónak a médiavállalkozások véleménybefolyásolásiképességére gyakorolt hatását azállásfoglalás az érintett médiaszolgáltatásokkal elértközönségarány változása alapján ítélte meg. AMédiatanács szerint ugyanis „általánosan elfogadotttény, hogy a médiajogi szempontú vizsgálat körébena közönségarány adhatja meg a legmegfelelőbb viszonyításialapot a sokszínűség és véleménybefolyásolásmérése körében, tekintettel arra a tényre, hogya vélemények piaca, az ott vizsgálandó sokszínűségelsősorban attól függ, hogy hány emberhez jut el azadott médiaszolgáltatás”. Nem vitatva a közönségarányjelentőségét, további vizsgálati szempontokraezzel kapcsolatban is szükség lett volna. Nem mindegyugyanis például az, hogy az adott tájékoztatásmely társadalmi csoportokhoz jut el, és milyen mélységűinformációkat biztosít.A Médiatanács megállapította, a véleménybefolyásolásiképesség szempontjából a belföldi,külföldi, gazdasági, politikai, pénzügyi hír és egyébJURA 2012/2.