2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

108 Hadi Nikolett: A fogyatékossággal élő személyek védelme az alkotmányi értékek közöttmár az alkotmányi szabályozás előtt, illetve attólfüggetlenül létező, az általános emberi megítélésszerint szükséges, hasznos vagy előnyös értékekettalálunk. (...)” 66 A fogyatékossággal összefüggésbene réteg vonatkozásában példaként említhetjük különösenaz emberi életet és méltóságot, az egészséget,a szociális biztonságot. Ezek az értékek a későbbialkotmányi szabályozás következtében szerezték alkotmányiértékminőségüket. „Az alkotmányi értékeksokszínű, nagy csoportját és egyben második rétegétaz alkotmányozó hatalom által meghatározott, illetvelétesített célok, feladatok, alapelvek, alapkövetelmények,alapjogok, alapkötelességek, lényeges tilalmak,minőségek, felelősségek, közhatalmi és egyébszervezetek, szervek, intézmények alkotják. (...)” 67Véleményem szerint ide sorolhatók az alkotmányozóhatalom által megállapított fogyatékosság miattihátrányban részesítés tilalma, valamint a fogyatékossággalösszefüggésbe hozható államcélok. „Azalkotmányi értékek harmadik rétegének tekintjük azalaptörvénynek az előbbi két réteg értékeire vonatkozórendelkezéseit. Az alapvető rendelkezéseket és arájuk épülő egyéb jogszabályokat minősítette LosonczyIstván pécsi professzor az értékekről 1948-ban írt,kiváló művében jogi eszközértékeknek.” 68Ezzel összefüggésben az Európai Unió tagállamaibanlévő szabályozásokat illetően megfigyelhető,hogy a fogyatékossághoz fűződő alkotmányi rendelkezésekközött a fogyatékosságot külön nevesítődiszkriminációs tilalmak 69 mellett léteznek a fogyatékossággalélő emberek társadalmi részvételét ösztönző,70 az állammal szemben széles cselekvési kötelezettségettámasztó megfogalmazások is. 71 Továbbájelenleg még elszórtan találhatók meg a jelnyelvhezfűződő alkotmányi szabályozások. 72 Magyarországonelőrelépést jelent, hogy az új Alaptörvénybenkifejezetten a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozórendelkezések kerültek rögzítésre: a fogyatékosságkategóriája ugyanis az eddigi alkotmányiszabályozáshoz képest már szerepel a diszkriminációsokok között, emellett a fogyatékossággal élőszemélyek, valamint a jelnyelv védelme is egyarántállamcélként került benne megfogalmazásra.1. A fogyatékosság rögzítésea diszkriminációs okok közöttA fogyatékosság miatti hátrányban részesítés tilalmánakalaptörvényi szinten való megfogalmazása márközvetíti annak belátását, hogy a fogyatékossággalélő személyekkel szembeni diszkrimináció egyrészta fogyatékossággal élő emberekkel szembeniviselkedésmódokból és előítéletekből, másrészt azadott akadályokkal teli környezetből származik. 73Az Alaptörvény XV. cikkének (2) bekezdése alapjánígy „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinekbármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín,nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy másvélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni,születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtételnélkül biztosítja.” A fogyatékosság rögzítésea diszkriminációs okok között előrehaladást jelent azeddigi alkotmányi szabályozáshoz képest. Immár ajogrendszer csúcsán álló Alaptörvény 74 nyomatékosítja,hogy az alapvető jogok biztosítása során nemvalósulhat meg fogyatékosság miatt diszkrimináció.Szintén alkotmányi értéket jelenthetett volnaazonban, ha az Európai Unió Alapjogi Chartája 21.cikkének (1) bekezdéséhez 75 illeszkedve a genetikaitulajdonság is bekerült volna az Alaptörvény diszkriminációsokai közé. A fogyatékosság ugyanis genetikairendellenesség következménye is lehet, ezáltalbioetikai kérdések is kapcsolódhatnak hozzá.2. Államcélok: a fogyatékossággal élőszemélyek és a jelnyelv védelmeA fogyatékossággal élő személyek védelme államcélkéntjelenik meg az új Alaptörvényben: XV. cikkének(5) bekezdése értelmében ugyanis „Magyarországkülön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket,az időseket és a fogyatékkal élőket.” A rendelkezés azállam szerepvállalásának szükségességét közvetíti, afogyatékossággal élő emberek részére azonban mégsemhoz létre konkrét alanyi jogosultságot, azonban„(...) legitim indokot adhat egyébként formálisandiszkriminatívnak tűnő intézkedések megtételéreaz esélyegyenlőség érdekében.” 76 Az alkotmánybanszereplő államcélok ugyanis széles mozgásteret biztosítanaka jogalkotó és a végrehajtó szervek számáramegvalósításuk tekintetében. 77 Szükséges azonbanhangsúlyozni, hogy az államcélokban szereplő államifeladatok, illetve azoknak teljesítési módjai nincsenekrészletesen meghatározva, így a célkitűzések eredményeiis nehezen kérhetők számon.A jelnyelv beemelése az Alaptörvénybe szinténkiemelkedő lépésnek számít. A H) cikk (3) bekezdésébenszerepel, hogy „Magyarország védi amagyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.” Ajelnyelvhez fűződő rendelkezés a magyar nyelvrevonatkozó szabályozást követően – azzal egy cikkenbelül – szerepel az Alaptörvényben. Úgy vélem ezközvetíti, hogy az állam a magyar jelnyelvet önálló,természetes nyelvnek ismeri el, amelynek kulturális,közösségformáló ereje van. A hivatkozott cikkneklétezhet emellett olyan értelmezése is, amely azegységes nemzethez való tartozás megnyilvánulásakénttekint arra, hogy a magyar jelnyelv a magyarnyelvvel azonos védelemben részesül. 78 Véleményemszerint ez az interpretáció a posztdemokráciaJURA 2012/2.