2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bónis Péter: A pacta sunt servanda elvének kialakítása a középkorban205Bónis PéteradjunktusKRE ÁJKA pacta sunt servanda elvénekkialakítása a középkorbanAz általános jogi műveltség szintjén minden jogásztisztában van azzal, hogy az ókori római jog szerződésirendszere erősen formális volt. A puszta konszenzusnem eredményezett érvényes kötelmet méga jusztiniánuszi jogban sem. Minthogy nem vagyokrómai jogász, eltekintek a római jog vonatkozó szabályainakismertetésétől, 1 és csak annyit emelnék ki,hogy a konszenzuális szerződések szűk köréből islátszik, hogy a római jog szerződési rendszere erősenszéttagolt volt. A középkorban a római jog szerződésirendszere alapvetően átalakult. 2 Ezt leginkábba pacta sunt servanda elve teszi érthetővé, amelymanapság nemcsak a polgári jog, hanem számos másjogág, jogterület (pl. nemzetközi közjog) alapvetőelvévé vált. Ebben a tanulmányban ennek az elvneka középkori történetével foglalkozom. 31. A pactum nudum fogalmaa glosszátoroknálA jusztiniánuszi joggyűjteményekhez képest a Brachylogus,az Exceptiones Petri és a Summa Trecensisnem tartalmaz jelentős újítást. A megállapodások általánosankötelező erejéről elmélkedik a provenszálnyelvű Lo Codi (2.3.3) 4 , de elméleti állásfoglalásánakgyakorlati következményeit nem vonja le. A Lo Codiszerint„Fides quam unus promittitalii vult quod illus quod unuspromittit alii servetur, naturalisnamque racio requirit ut omneshomines huius mundi dicant sibiveritatem.”„Az ügylethűség, amelyet megígérvalaki a másiknak, aztkívánja, hogy amit megígértek,be is tartsák. A természetes észszerűségugyanis megköveteli,hogy minden evilági ember egymásnakigazat beszéljen.”A kötelmi jog későbbi történetében erre hivatkozássalismerik el majd a pacta sunt servanda elvét.A Lo Codi azonban ezt csak elméletileg fejtegeti, dea rómaiak szerződési rendszerét nem alakítja át ennekmegfelelően.A pactum nudum lényegéről először az angol-normannEpitome ‘Exactis regibus’ tartalmaz1150-1160 körül mélyebb elméleti fejtegetést. A műarra keresi a választ, hogy mi teszi a megállapodástpactum nudummá. Rendszerezése, állásfoglalásaazért olyan fontos, mert ennek hatása mutatkozikAzo híres vestimenta csoportosításában is. AzEpitome ‘Exactis regibus’ a pactum nudumnak ötdefinícióját sorolja fel. 5 Az első meghatározás szerintpactum nudum az a megállapodás, amely a jogminden külsőségét nélkülözi (pactum nudum diciturquod ab omnis sollempnitatibus iuris est destitutum).E meghatározás szerint a pactum nudum lényegea formátlanság, a jog által előírt külsőségek (előírtmondóka, írás, stb.) hiánya, eltérően például a stipulatióés a litterálszerződések esetétől.A második meghatározás szerint a pactum nudumlényege a causa hiánya. A harmadik meghatározásszerint a pactum nudum lényege a nevesítettséghiánya. Ha ugyanis a megállapodás olyan konszenzuálszerződés,amely egy nevesített contractus(emptio-venditio, locatio, depositum, commodatum)tényállása alá vonható, akkor peresíthetővé válik. Anegyedik meghatározás szerint a pactum nudum lényegea dolog átadásának hiánya. A reálszerződésekugyanis a dolog átadásával válnak peresíthetővé.Az ötödik meghatározás szerint a pactum nudumlényege az egyidejűség hiánya. A főszerződéshezjáruló mellékegyezmény (pacta adiecta) ugyanisperesíthető volt, ha a főszerződéssel egyidejűleg (incontinenti) és nem utólag jött létre. Az Epitome ‘Exactisregibus’ szerint tehát a puszta megállapodás mégnem joghatással bíró szerződés. Ehhez az Epitome‘Exactis regibus’ (7.3) szerint a következők valamelyikeszükséges: a) sollemnitas, b) causa, c) nomennegotii, d) rei interventus, e) continentia.Az Epitome ‘Exactis regibus’ szerzője egységesmeghatározást nem tudott alkotni. Ez az öt kritériumegyáltalán nem támaszkodik egységes alapokra, ésbizonyos kikényszeríthető megállapodások ki is maradtakebből a csoportosításból, és ezt a glosszátoroksokszor szóvá is tették. Az ultramontán glosszátorokmég azt is vitatták, hogy a D. 2.14.7.4 szerinti definicióhelyes lenne (nuda pactio obligationem nonparit). 6 Jacobus de Ravanis szerint nem a peresíthetetlenséga pactum nudum lényege, mert ha ígylenne, akkor a feltételhez kötött adásvételi szerződés(emptio-venditio) is pactum nudum lenne, hiszen haa feltétel sohasem teljesül, akkor az adásvételi szerződéssohasem válik peresíthetővé. 7 Mégcsak nem is aformátlanság a pactum nudum lényege, mert akkora konszenzuálszerződéseket is pactum nudumnakkellene tekinteni. A causa hiánya sem tekinthetőmegfelelő kritériumnak, mert az ókori római jogismerte a peresíthető causátlan ügyleteket is. Végsősoron tehát egyedül a törvény rendelkezése az, amelya puszta megállapodást kikényszeríthetővé teszi. Haez hiányzik, a megállapodás csak pactum nudum.JURA 2012/2.