2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Bónis Péter: A pacta sunt servanda elvének kialakítása a középkorban207nem tartását hazugságnak tartották, a hazugságpedig bűn, és ezt a jogrendszer nem ösztönözheti.A kánonjogban ezek a kérdések az 1180-as évekbenmerültek fel feltehetően a civilisták véleménykülönbségeinekhatására. Az első kánonista, akinél apactum nudum említést nyer Huguccio, aki szinténcivilista glosszátorok tanítványa volt Bolognában.Ő a Decretumhoz írt summájában 1188 körül azt azálláspontot képviselte, hogy az ígéretet tevő„… licet stipulatio nonintervenerit obligatur enimnuda promissione saltemet si non civiliter undetenetur ad promissumpersolvendum. …peccaret enim quis nisinudum pactum observarethonestum tamen, licetn u l l a s o l l e m p n i t a sintervenerit.” 13„... stipulatio hiányában iskötelezetté válik legalább apuszta ígéret okán méghanem is a civiljog szerint,ezért köteles az igéretet teljesíteni…vétkezne ugyanis az, aki atisztességes nudum pactumotnem tartaná be, nohaaz formátlan volt.”Hasonlóképpen foglalt állást Bernardus Papiensis,a Compilatio prima szerkesztője. Ő 1185-benkészült dekretális-gyűjteményébe felvette a 348-banmegrendezett első karthágói zsinat egyik határozatát,amely a következő tényállást tartalmazza. Kétészak-afrikai püspök írásban megegyezett egyházmegyéjükhatárairól. Optantius püspök nem tartottabe a megállapodást, ezért Antigonus püspöka karthágói zsinathoz fordult, amely úgy döntött,hogy a megállapodást be kell tartani. 14 A határozata következő frázissal zárul: Pax servetur, pacta custodiantur(A békét tartsák meg, a pactumokat pedigtartsák be). 15 Ez a határozat 1234-ben a Liber Extrábais bekerült, ahol a következő címet kapta Raymundusde Pennafortétől, a gyűjtemény szerkesztőjétől:„Pacta quantumcunque nudaservanda sunt.” 16Még a pactum nudumot is bekell tartani.Innen származik a híres jogelv: Pacta sunt servanda,amely az egyházjog hatására már a középkorbanis gyakorlati elismerést nyert, mert az egyházi bíróságokelőtt érvényesíthetővé vált. Különböző helyijogszabályok tételesjogilag is kimondták a megállapodásokkötelező erejét, és a pactum nudumperesíthetőségét. Kiemelendő például az 1348-bankiadott Ordenamiento de Alcalá, amely a formátlanmegállapodások és ígéretek kötelező erejéről rendelkezett.E jogszabály külön is említi, hogy az ilyenformátlan megállapodások ellen nem lehet felhozniazt a kifogást, hogy a stipulatio külsőségeit nemtartották be, vagy hogy a felek személyesen nemvoltak jelen. 17Bernardus Papiensis nemcsak joggyűjteménytszerkesztett, hanem gyűjteményéhez Summát is írt1190 körül. Ebben így foglalt állást:„Effectus pactorum est, utserventur nisi sint contra legesvel contra bonos mores.” 18„A pactumok joghatása az,hogy be kell azokat tartani,hacsak nincsenek a törvényekvagy a jó erkölcsök ellen.”A jogtörténeti szakirodalomban Dilcher vitattaHuguccio és Bernardus Papiensis kijelentéseinek jelentőségét.19 Szerinte a „nudum pactum” kifejezéstHuguccio summájába később interpolálták, BernardusPapiensis pedig a pactum szó mellett nemhasználja a „nudum” jelzőt, így kijelentése csak apactum vestitumra vonatkozik. Érvelése azonbanfeltételezéseken alapul. A kéziratok többsége neminterpolált, és a kontextusból is kitűnik, hogy Huguccionemcsak a nuda promissióra, hanem a nudumpactumra is gondolt.A Decretum egyik legfontosabb glossza-apparátusánakszerzője, Johannes Teutonicus már mintmegszilárdult tantételt adja elő a pacta sunt servandaelvét, ami szintén azt mutatja, hogy Hugucciohatására ez már meggyökeresedett a kánonjogban.Johannes Teutonicus a C.22 qu. 5 c.12-hez írt gloszszájábanígy ír:„A pactum nudumbólkereset származik.”„Ex nudo pacto oritur actio.”20A vitatott kérdések közé tartozott, hogy milyenkeresettel lehet a pactum nudumot érvényesíteni. JohannesTeutonicus szerint a pactum nudum perlésérea condictio ex canone áll rendelkezésre. 21 SinibaldusFliscus tagadta ennek lehetőségét, és csak a denuntiatioevangelica igénybevételének lehetőségét ismerteel. 22 A denuntiatio evangelica nem a szó szoros érelmébenvett kereset (actio) volt, hanem egy szubszidiáriusanigénybevehető jogeszköz a naturalisobligatiók érvényesítésére. Lényegében azt jelentette,hogy ha a jogosultnak nem állt más kereset a rendelkezésére,az egyházi bírósághoz fordulhatott, amelynemteljesítés esetén kiközösítette az adóst. Későbbmind a condictio ex canone, mind a denuntiatio evangelicaelismerést nyert a pactum nudum perlésére,bár a condictio ex canone csak a klerikusok vagy azegyházi állam vagy egyházi hűbérségek (fejedelemségek)területén lakó laikusok ellen volt indítható,minden más esetben csak a denuntiatio evangelicaállt rendelkezésre.Az egyházi bíróságok számára tehát mindeneszköz rendelkezésre állt ahhoz, hogy a pactum nudumotkikényszerítsék. Az egyház mellett azonbanJURA 2012/2.