2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

148 Papp Attila: Uzsorabíróságok MagyarországonPapp AttilajogászUzsorabíróságokMagyarországonAz uzsorabíróság, mint különös bíróság, a magyarigazságszolgáltatás rendszerében még a Horthy-korszak(1920-1944) elején jelent meg. 1 A másodikvilágháború után sem volt ez másként, ugyanisszintén különbíróságként funkcionált tovább a népidemokrácia hajnalán is. Az uzsorabíróságon kívülkülön bíróságként működött még a második világháborúutáni, új korszakban, mint olyan, a VálasztásiBíróság is, e bírói fórum, mint különbíróság, 1945és 1950 között létezett. De különbíróságok voltak anépbíróságok, a hadbíróságok és a rögtönítélkező bíróságok,illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányamegalkotásának évéig működött, mint különbíróifórum az előbb említetteken kívül még a Hatásköri-,valamint a Közigazgatási Bíróság is. 2 Halálos ítéletekmeghozatalára azonban kizárólag a had-, az uzsora-, anép-, és a rögtönítélő bíróságok (mint különbíróságok)voltak jogosultak. 3Új különbírói intézményként állította fel még az1954. évi bírósági szervezeti törvény a közlekedésikülönbíróságokat. Hat ilyen bíróság alakult, és hatáskörükbetartoztak a közlekedés, szállítás és hírközléssérelmére elkövetett bűncselekmények. Ítéletük ellena Legfelsőbb Bírósághoz volt helye fellebbezésnek.Működésüket az 1957. évi XXXIV. törvény 4 szüntettemeg, és e bűncselekmények elbírálását Budapesten aKözponti Kerületi Bíróság, vidéken pedig a megyei bíróságszékhelyén működő járásbíróság hatáskörébe utalta.Külön ügyészségek is működtek az említett különbíróságokmellett. A népbíróság mellett népügyészség,a közlekedési bíróság mellett 1953 és 1957 között pedigközlekedési ügyészség funkcionált, továbbá működtekkatonai ügyészségek a katonai bíróságok mellett, valamintlétezett a határőrségnek is külön katonai ügyészsége.Azonban ezek is az országos ügyészi szervezetbe tartozvaműködtek a legfőbb ügyésznek alárendelve. 5Az uzsorabíróságok – amelyek kizárólag árdrágítássalkapcsolatos és valutáris bűncselekményekbenjártak el – mellett pedig valutaügyészségek 6 működtek.1. A bírósági szervezetrendszerfelépítése a Horthy-rendszerbenAz 1919. augusztus 1-jéig fennálló Tanácsköztársaságután a szegedi, majd siófoki központtal megalakuló,Horthy vezette Nemzeti Hadsereg különítményeseinekfehérterrorja következett, majd 1920. március1-jétől datálódik a király nélküli Magyar Királyságismételt megalakulása, Horthy Miklós kormányzóságával.7 A nemzetgyűlés 1921-ben, a királypuccsokután kimondta a Habsburg-ház uralkodói jogánakmegszűnését. Magyarország király nélküli királyságkéntműködött, a hivatalokat továbbra is magyar királyinaknevezték, a bíróságok a Szent Korona nevébenítélkeztek. 8 A Szent Korona birtoktan egyszersmind arevíziós törekvéseket támasztotta alá. Az 1920 februárjábanösszeülő egykamarás nemzetgyűlés az államiszuverenitás törvényes képviselőjének nyilvánítottamagát. Mandátuma 1922-ig szólt. Az országgyűlés1927 és 1944 között kétkamarás törvényhozó szervkéntműködött. 9Törvényhatóságok a vármegyék és a törvényhatóságijogú városok voltak, amelyek között különállóhelyet kapott Budapest, az ország „székesfővárosa”.A vármegyék területében a trianoni békeszerződéskövetkeztében jelentős változás állt be, ugyanis a63 vármegyéből a békeszerződés mindössze 33 vármegyéthagyott meg és ezek közül is csupán 10 maradt„területében érintetlen állapotban”, míg 23 ún.„csonka vármegye” keletkezett. Az 1923. évi XXV.törvénycikk egyesített több csonka vármegyét, úgy,hogy 25 vármegyei törvényhatóság lett, régebbi elnevezésüketazonban mint k. e. (közigazgatásilagegyelőre) „egyesített” megyék megőrizték. 10A két világháború között jórészt visszatértek adualista kori bírósági szervezethez 11 , némely változásokcsak a különbírói (például a hadbírói) fórumokatérintették, illetve az esküdtbíróságok működésétmár a korszak elején felfüggesztette a 6898/1919.ME rendelet. Ezután az esküdtszékeket többé márnem is állították vissza, holott ez a későbbiek sorántöbbször is tervbe lett véve. 12 De nem csak a bíróságiszervezetrendszer, hanem az ügyészségek is mindszervezeti felépítésükben, mind pedig működésükbenhasonlítottak a dualista-kori rendszerhez, és ezaz ügyészi szervezet egészen a népi demokratikuskorszakig fennmaradt. 13 Alapvető fontosságú volt aHorthy-korszak igazságszolgáltatása szempontjábólmég az 1921. évi III. törvénycikk is. 142. Az uzsorabíróság helyea jogszolgáltatás rendszerébenHorthy alattAz uzsorabíróságokat az árdrágító visszaélésekről szóló1920. évi XV. törvénycikk (ez egyben hatályon kívülhelyezte az árdrágító visszaélésekről addig rendelkező1916:IX. törvénycikket) végrehajtására kiadott5.950/1920. M. E. sz. rendelettel állították fel, kizárólagaz e bűncselekmények elkövetői feletti ítélkezésJURA 2012/2.