2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Hadi Nikolett: A fogyatékossággal élő személyek védelme az alkotmányi értékek között109azon jellemzőjével is összefüggésbe hozható, amelya nemzeti egység elsődleges értékké nyilvánításáraés érvényesítésére törekszik. 79V. Összegzés„Az alkotmányban foglalt értékek alaptörvényi szintűés erejű normatív jogi objektivációk, olyan értékkategóriák,amelyek alkotmányi értékminőségüketaz alkotmányozó hatalomtól nyerik.” 80 Ennek következtébenállami, társadalmi, egyéni elismerésük éstiszteletük kötelességét egyenesen az alkotmányozóírja elő. A fogyatékossággal élő személyek védelmételőirányzó rendelkezések Alaptörvénybe illesztéseis azért jelent kiemelkedő előrelépést, mert az Alaptörvénybenmeghatározott értékek a jogi normatívértékek élén helyezkednek el, ezáltal pedig kötelezettségetfakasztanak a törvényhozói és a végrehajtóihatalom irányában, illetve hatással vannak a joggyakorlatrais. Ebből fakadóan az új elemek rendeltetése,hogy közvetítsék a fogyatékossággal élő személyekirányába megvalósuló elfogadó és befogadó magatartást,és különleges felhatalmazást adjanak az államszámára a fogyatékossággal élő emberek társadalmirészvételét gátló akadályok lebontására, az őket érintőhátrányos megkülönböztetés, illetve jogsérelmeikmegszüntetésére.A rendelkezések szándékolt hatását azonbangyengítheti, hogy az Alaptörvényben megjelenőalapjogvédelmi rendszer vonatkozásában összességébenaz eddigi alkotmányi szabályozáshoz képestvisszalépés látszik. Az új Alaptörvény rendelkezéseitöbb esetben értelmezési nehézségekhez vezethetnek,nem képviselnek koherens mögöttes politikaifilozófiát. Emellett jelentős szerepe van annak is,hogy szűkül az Alkotmánybíróság mozgástere,emellett átalakul az ombudsmani intézmény is. 81 Ajelzett nehézségek ellenére mégis megállapítható,hogy a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozórendelkezések nagymértékben előmozdíthatjákés felgyorsíthatják a fogyatékossággal élő emberektársadalmi inklúzióját. Ennek következtében pedigfokozatosan lehetővé válhat, hogy a fogyatékossággalélő emberek a társadalom többi tagjával egyenlőalapjogaikat ténylegesen gyakorolni is tudják.Jóllehet ennek a célkitűzésnek az eléréséhez az isszükséges, hogy a fogyatékossággal élő személyekvédelmét célzó alkotmányi értékeket ne csak kötelezőtisztelet övezze, hanem a társadalom valamennyitagjának elfogadása, egyetértése és felelőssége vegyekörül. Ennek érdekében az államnak – elősegítveígy az internálódás, az interiorizálódás folyamatát 82– a hatékony társadalmi tudatosság formálására,a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatossztereotípiák és ártalmas gyakorlatok lebontására istörekednie kell.Jegyzetek1Ádám Antal, Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás.(Osiris Kiadó, Budapest 1998), 25.2Ádám Antal, A középmérték és az értékpluralitás elméleténekíve, Közjogi Szemle (2010) No. 2, 3.3Könczei György: Honnan ered a fogyatékossággal élőemberrel szembeni előítélet? 176-232. In: Hegedüs Lajos – FicsornéKurunczi Margit – Szepessyné Judik Dorottya – PajorEmese – Könczei György, A fogyatékosságügy hazai és nemzetközitörténete. (Eötvös Loránd Tudományegyetem BárcziGusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest 2009), 1784„Az érték tehát az értékelt tárgynak az értékelő alany(ember, közösség, szerv, szervezet, intézmény) által tulajdonítottlényeges minősége (esszenciális imputált kvalitása).„Lásd Ádám Antal, vj., 1., 30.5Magyar Közlöny 2011. évi 43. szám6A fogyatékossággal élő személyek irányában gyakranjelentkező előítélet gyökereit keresve elgondolkodtató a KőszeghyMiklós és Parragh Szabolcs tanulmányában szereplőmegállapítás, amely szerint a történelmi források hiánya aztmutatja, hogy „nem voltak fogyatékosok a történelemben.”Ez az első hallásra zavart kiváltó kijelentés a következő mondatokbannyer megvilágítást: „A történelem önmagában egyfogalmi, nyelvi konstrukció, amelyet vizsgálva csak annyitláthatunk, hogy a fogyatékosok társadalmi kérdéseinek kezeléséreegészen a közelmúltig nem voltak intézmények, nemvoltak stratégiák, nem volt nyelv, amelyen magát a problémátartikulálták. Ilyen emberek éltek ugyan, éltek beteg,sérült, fogyatékos individuumok, férfiak és nők – ha tetszik–, metafizikai létezők, de ők nem voltak szereplői a történelemnek(történetírásnak), ami viszont elsősorban nyelvi tér, sígy kizárja magából a nyelven túlit. Ha azonban most mégisszereplőkké akarjuk tenni őket – vagy észrevesszük, hogyigenis szereplői történelmünknek –, a történelmi múlt akkor ishallgatni fog.„ Lásd Kőszeghy Miklós – Parragh Szabolcs, „…nem voltak fogyatékosok a történelemben…”A fogyatékosságjelensége a történettudományban. (Budapest 2003), 14. Forrás:http://parszab.hu/letoltes/nvft.pdf (2012.05.06.)7Könczei György, Fogyatékosságtörténeti Vándorkiállítás,(Szerk. Hernádi Ilona, Valeur Kft., Dunaszerdahely2009), 4. Forrás: http://carissimi.designet.sk/files/fuzet_magyar%281%29.pdf(2012.05.12.)8Kálmán Zsófia – Könczei György, A Taigetosztól azesélyegyenlőségig. (Osiris Kiadó, Budapest 2002), 40.9„A gyarlók gyermekeit és a kiválók nyomoréknak születettgyermekeit pedig, ahogy illik, eltüntetik valami hozzáférhetetlentitkos zugban.” Lásd Platón, Az állam. (Gondolat,Budapest 1988), 126.10„Az újszülöttek kitevéséről vagy fölneveléséről pedigúgy intézkedjék a törvény, hogy semmiféle korcsszülöttet nemszabad fölnevelni (...)” Lásd Arisztotelész, Politika. (Gondolat,Budapest 1969), 114.11„Nézzétek meg a testét: haragjukban hozták létre azistenek.” Lásd Seneca, Játék az isteni Claudius haláláról: Apocolocyntosis.(Magyar Helikon, Budapest 1963), 10.12Kálmán Zsófia – Könczei György, vj., 8., 55.13Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea – Petrétei József –Tilk Péter – Zeller Judit, Magyar alkotmányjog III. Alapvetőjogok. (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2006), 56.14Könczei György, vj., 7., 5.15Pajor Emese, A vak és a látássérült emberek mozgalmánakmagyarországi története, 67-134. In: Hegedüs Lajos – FicsornéKurunczi Margit – Szepessyné Judik Dorottya – PajorEmese – Könczei György, A fogyatékosságügy hazai és nemzetközitörténete. (Eötvös Loránd Tudományegyetem BárcziGusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest 2009), 73JURA 2012/2.