2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Papp Attila: Uzsorabíróságok Magyarországoncéljából. 15 Majd a későbbiekben már a valutabűncselekményekés némely más gazdasági bűncselekményekesetén is eljártak. E különleges bíróságoknak 16 eredetilegnem volt joguk arra, hogy halálos ítéleteketszabjanak ki, azt csak – mint majd látni fogjuk – a II.világháború után megalkotott, új jogszabályok tettékszámukra lehetővé.Az uzsorabíróságok a Horthy-korszakban a királyitörvényszékek vagy a nagyobb járásbíróságok kereténbelül, azonban azoktól különálló, háromfős uzsorabíróitanácsokban működtek, melyek elnöke és egyiktagja mindig hivatásos bíró (szakbíró), másik tagjapedig, mint laikus ülnök, az őstermelés, az ipar és akereskedelem egyik képviselője (szakférfiúja) volt. 17A bíróság eljárására a gyorsaság volt a jellemző,amely eljárás az elejétől a végéig az együttülő bíróságelőtt – a lehetőségekhez képest – félbeszakításnélkül folyt le. Ez a bírósági szervezet egy ideigmég 1945 után is megmaradt, és az uzsorabírósághatáskörébe utalt büntető eljárásokat ilyen összetételű(tehát többségükben hivatásos bírákból álló)tanácsok bírálták el.Az árdrágító visszaélésekről szóló törvény büntetőrendelkezéseita katonai büntetőbíráskodás alá tartozóegyénekkel szemben is megfelelően alkalmazni kellett.18 Az eljárásra a katonai büntetőeljárás szabályaiszerint a katonai büntetőbíróságok voltak hivatottak,tehát nem az uzsorabíróságok! Vagyoni elégtételalkalmazását azonban katonai büntetőbíráskodásalá tartozó egyénekkel szemben is csak a polgáribüntetőbíróság rendelhette el. Amennyiben a katonaibüntetőbíróság vagyoni elégtétel alkalmazását tartottaszükségesnek, az iratokat ítéletének jogerőreemelkedése után megfelelő indítványtétel végett azilletékes ügyészséghez tette át. 19 Az uzsorabíróságok– tulajdonképpen a most ismertetett formában– 1950-ig álltak fenn.2.1 Az árdrágító visszaélésekAz árdrágító visszaélés vétségét az követte el:—— aki közszükségleti cikkért a törvény értelmébenerre jogosult hatóság részéről megszabottvagy megengedett legmagasabb árnál magasabbárat követelt, kötött ki vagy fogadott el,vagy aki közszükségleti cikket – nyereségetcélzó tovább eladás végett – a legmagasabbárnál magasabb áron vásárolt (ártúllépés);—— aki olyan közszükségleti cikkért, amelyneklegmagasabb árát a hatóság nem szabta meg,olyan árat vagy egyéb ellenszolgáltatást követelt,kötött ki vagy fogadott el, amely – tekintettelaz előállítási vagy termelési, illetőlega beszerzési és egyéb költségekre, valamintaz összes egyéb körülményekre, különösen149a gazdasági élet viszonyaira is – a méltányoshasznot meghaladó nyereséget foglalt magában(áruuzsora);—— aki közszükséglet tárgyául szolgáló munkateljesítésrevonatkozó szerződésnél, akár mintmunkaadó, akár mint munkavállaló a másikfél szorult helyzetének kihasználásával olyanellenszolgáltatást követelt, kötött ki vagyfogadott el, amely – tekintettel az összes körülményekre,különösen a gazdasági életviszonyaira is – a saját szolgáltatásának értékétszembetűnően aránytalanul meghaladta(munkabéruzsora);—— aki közszükségleti cikkel árdrágításra alkalmasmódon üzérkedett, különösen ily célból aközszükségleti cikk árát az árunak a fogyasztóhozjuttatása végett nem szükséges közbensőkereskedéssel (láncolatos kereskedés)drágította vagy közszükségleti cikk forgalombahozatalának közvetítésénél aránytalandíjazásért járt el (árdrágító üzérkedés);—— aki forgalomba hozatal céljára rendelt közszükségleticikk készletét a cikk árának drágításavagy magas árának fenntartása végettnyerészkedési célzattal elrejtette, eltitkolta,megsemmisítette, használhatatlanná tette, aforgalomba hozataltól visszatartotta, termelését(előállítását) vagy a vele való kereskedéstkorlátozta vagy a készletet a közellátástólárdrágításra alkalmas bármely más módonjogosulatlanul elvonta (áruelvonás);—— aki oly közszükségleti cikket, amelynek forgalmáta minisztérium rendelkezései korlátozták,e korlátozások megszegésével vagykijátszásával nyerészkedés végett beszerzettvagy a minisztérium tilalma ellenére külföldrevagy az ország megszállott területére kivitt(árucsempészet);—— valamint, aki forgalomba hozatal céljára rendeltközszükségleti cikk eladását valakivelszemben csak azért tagadta meg, mert az aszemély vagy e személynek a hozzátartozójaőt vagy mást az előbbiekben említett cselekményekmiatt a hatóságnál feljelentette (közszükségleticikk eladásának megtagadása). 20Azonban aki oly közszükségleti cikkért, amelyrenézve a törvény értelmében erre feljogosított hatóságtájékoztató árat állapított meg, olyan árat vagy egyébellenszolgáltatást követelt, kötött ki vagy fogadottel, amely a tájékoztató árat meg nem haladta, nemvolt büntethető. 21Az árdrágító visszaélés bűntettét követte el, és ötévig terjedő börtönnel, valamint ötszázezer koronáigterjedő pénzbüntetéssel volt büntetendő az árdrágítástelkövető közvetítő. Árdrágító visszaélés bűntettétJURA 2012/2.