2012. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem

Kiss Mónika Dorota: A helyi népszavazás és a helyi népi kezdeményezés eljárásjogáról235sának analógiájára – tagadja meg az aláírásgyűjtő ívhitelesítését, ha egy éven belül (vagy bármilyen másidőponton belül) – akár helyi népi kezdeményezésáltal, akár saját hatáskörben – ugyanazt a kérdést mármegtárgyalta a képviselő-testület. Ha ezt az önkormányzatirendelet megtehetné, akkor ezzel a Ve.-neka helyi népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtőív hitelesítésének taxatív módon meghatározó eseteitbővítené. A törvényhozó ugyanis nem véletlenülmellőzte a megtagadás ezen esetét a helyi népi kezdeményezésnél.Véleményem szerint a moratóriumkikötése abban az esetben is törvénysértő, ha a helyinépi kezdeményezést azért utasítja el a polgármester,mert nem gyűlt össze a helyi népi kezdeményezéshezszükséges választópolgári aláírások önkormányzatirendeletben meghatározott száma. Ez a tény ugyanismegítélésem szerint csupán arra alkalmas, hogy apolgármester elutasítsa a kezdeményezést, de arramár nem alkalmas – sőt törvénysértő –, hogy ez alapjána jegyző a választópolgároknak ugyanannak azügynek a megtárgyalására irányuló, meghatározottidőn belüli következő kezdeményezésére irányulóaláírásgyűjtő ív hitelesítését – az önkormányzatirendeletben kikötött moratóriumi szabály alapján– megtagadja.Hasonlóan a helyi népszavazásnál leírtakra, ittis érvényes az a megállapítás, miszerint a képviselő-testületaz önkormányzati rendeletben meghatározottszámú választópolgár által kezdeményezettügyet köteles megtárgyalni. Amennyiben a kérdésnem tartozik a képviselő-testület hatáskörbe, akkorennek az eljárásjogi feltételnek a jogsértő voltára azaláírásgyűjtő ív hitelesítésekor kell rámutatni és akezdeményezést kiszűrni, az aláírásgyűjtő ív hitelesítésétmegtagadni. Ezért a képviselő-testület ahozzá eljutott kezdeményezést nem utasíthatja eljogszerűen, erre vonatkozóan – megítélésem szerint– nem állapíthat meg szabályokat az önkormányzatirendeletben, és nem bővítheti vagy szűkítheti a Ve.eljárásjogi szabályait sem.5.2 A helyi népi kezdeményezés fejlesztésilehetőségeiAz Ötv. értelmében népi kezdeményezés útján aképviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy,amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébetartozik. 75 A képviselő-testület önkormányzatirendeletében meghatározott – a választópolgároköt százalékánál nem kevesebb és tíz százalékánálnem nagyobb – számú választópolgár a népi kezdeményezésta polgármesternek nyújthatja be. Aképviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népikezdeményezést, melyet a képviselő-testület általmeghatározott számú választópolgár indítványozott.76 A helyi népi kezdeményezés önmagábanvéve viszonylag gyenge hatáskörű jogintézménynektekinthető, mivel a törvény értelmében a képviselő-testületcsupán megtárgyalni köteles a választópolgárokáltal előterjesztett ügyet, aminek nem biztos,hogy lesz érdemi foganatja. Álláspontom szerinte jogintézmény fejlesztésével is foglalkozni kellene,a helyi népi kezdeményezés tehát megtartandó jogintézménya jövőre nézve, de mindképpen érdemimódosítások végrehajtásával.A helyi népi kezdeményezés abban az esetbentekinthető a választópolgárok demokratikus jogieszközének, ha a képviselő-testület érdemmel foglalkozikaz előterjesztett üggyel. A képviselő-testületaz Ötv. 50. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazásalapján önkormányzati rendeletben szabályozza ahelyi népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárásrendjét. A kutatásaim során nem találkoztamolyan önkormányzati rendelettel, amely a helyi népikezdeményezést széles körűen szabályozta volna. Eza helyi népszavazásról sem mondható el, de e jogintézményesetében mégis megfigyelhető egyfajtaszabályozási „kísérlet,” aminek azonban a sikerességétegyáltalán nem tükrözi vissza az Alkotmánybíróságnakaz e tárgyú önkormányzati rendeletekkelkapcsolatos tengernyi határozata.A helyi népi kezdeményezés erősítése érdekébenezért azt javaslom: a törvényben kerüljön rögzítésre,hogy a kezdeményezéssel előterjesztett ügyet a képviselő-testületközmeghallgatás keretében tárgyaljameg. Amennyiben ugyanis a képviselő-testület arendes ülésén tárgyalja az ügyet, úgy a nyilvánosságszámára – főszabály szerint – nincs lehetőség atanácskozásban való részvételre. Ha viszont a kezdeményezéstközmeghallgatásra tárják, úgy az Ötv.erejénél fogva nyílik lehetőség az ügy tárgyalásábanvaló részvételre. 77 E megoldás eredményeképpen aválasztópolgárok mindvégig az ügy „urai” maradhatnak,segíthetik a képviselő-testületi döntést, nyomástgyakorolhatnak a kedvező tartalmú döntésre.Javaslom azt is, hogy a Mötv.-nek az át nemruházható képviselő-testületi hatásköröket szabályozórendelkezésébe 78 kerüljön be a helyi népi kezdeményezésmegtárgyalása is, természetesen csakakkor, ha a jogintézmény a jövőben megmarad. AzÖtv.-nek az át nem ruházható hatásköröket szabályozórendelkezése 79 sem tartalmazza a helyi népikezdeményezés megtárgyalását. Az Ötv. előírásábólazonban, miszerint a képviselő-testület kötelesmegtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyeta képviselő-testület által meghatározott számú választópolgárindítványozott, az következik, hogy ehatáskör gyakorlásának felelőse a képviselő-testület.Álláspontom szerint e hatáskör nem ruházható át aképviselő-testület szervére.JURA 2012/2.