2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
10<br />
Csapó Zsuzsanna<br />
PhD-hallgató<br />
Európa biztonságpolitikai<br />
architektúrája<br />
I. Bevezetés<br />
„Mentõl gyengébbeknek érezzük magunkat,<br />
annál inkább keressük vigasztalásunkat azon öntudatban,<br />
hogy sorsunk közös minden emberével.”<br />
(Eötvös József)<br />
A II. világháború után útjára indult nagy vállalkozás,<br />
az európai integrációs folyamat kezdeti szûk,<br />
szektorális jellegét (ld. 1951: Montánunió) levetkõzve<br />
lépésrõl lépésre a gazdaság egészére kiterjedõ<br />
szupranacionális együttmûködést létesített tagállamai<br />
között. A vámuniót közös piac követte, majd a közös<br />
piacot felváltotta az egységes belsõ piac, mely aztán<br />
a gazdasági unió megteremtésében teljesedett ki. Az<br />
integráció azonban itt sem állt meg, szép fokozatosan<br />
kirajzolódott a politikai unió váza is, bel- és igazságügyi<br />
együttmûködéssel, és! közös külpolitikával.<br />
Az 1950-es években az európai közösségek megszületése<br />
felett bábáskodó Robert Shumann, Jean<br />
Monnet vagy akár Henry Spaak legmerészebb álmaikban<br />
sem remélhették, kezdeményezésük alig fél évszázad<br />
múltával annyira sikeresnek, idõtállónak és<br />
eredményesnek bizonyul, hogy az abban részt vevõ<br />
tagállamok szuverenitásuk egy olyan meghatározó<br />
elemérõl, mint a biztonság- és védelempolitika irányítása<br />
is hajlandók részére lemondani.<br />
Márpedig napjainkra realitássá vált az Európai<br />
Biztonság- és Védelempolitika. Az ESDP (European<br />
Security and Defence Policy) keretei immár adottak.<br />
Az ESDP kialakulása természetesen jelentõs változásokat<br />
indukált. Tagadhatatlanul új alapokra helyezte<br />
Európa biztonságpolitikai architektúráját. Hatására<br />
átértékelõdött mind a NATO, mind az EBESZ szerepe,<br />
jelentõsége, feladatvállalása a térségben.<br />
Mi jellemzi tehát napjaink Európájának biztonsági<br />
felépítményét?<br />
II. A biztonság fogalmának mai<br />
értelmezése, új típusú felfogása<br />
A biztonság fogalma napjainkra átértékelõdött.<br />
Klasszikus felfogása új elemekkel bõvült.<br />
Csapó Zsuzsanna: Európa biztonságpolitikai architektúrája<br />
Biztonság, security, Sicherheit, sicurezza, sécurité,<br />
seguridad. Gazdag Ferenc etimológiai fejtegetéseit<br />
alapul véve 1 biztonság fogalmunk gyökerei a latin<br />
securitas kifejezésben keresendõk. A szóösszetételt<br />
részeire bontva a következõkre jutunk. „Sine” =<br />
nélkül, „cura” = gond, gyötrelem, aggodalom. „Sine<br />
cura” = gondtalanul. 2 Biztonságban élni így annyit<br />
tesz: veszély, fenyegetettség nélkül élni.<br />
Egyéni biztonságunkat, „gondtalanságunkat”<br />
fenyegetõ veszélyhelyzetek számtalan forrásból fakadhatnak.<br />
Éppily sokszínû a nemzetekre, államokra,<br />
régiókra, vagy akár a nemzetközi közösség egészére<br />
fenyegetést jelentõ biztonsági kockázatok palettája.<br />
Épp e biztonsági kockázatok változása, pontosabban<br />
az új instabilizáló veszélyforrások megjelenése<br />
eredményezte napjainkra a securitas kifejezés<br />
újszerû tartalommal való feltöltõdését.<br />
Korábban a biztonság kizárólag katonai, politikai,<br />
katonapolitikai kérdés volt. Egy ország (külsõ)<br />
biztonságát, 3 stabilitását más államok agressziós törekvései,<br />
expanzív politikája, birodalomépítési tervei,<br />
hódító kísérletei fenyegették. A biztonságpolitikának<br />
(„csupán”?) erre az egyetlen tényezõre kellett<br />
koncentrálnia.<br />
Napjainkra azonban a kockázatok száma meghatványozódott,<br />
tartalmuk és természetük átalakult, eddigi<br />
egyértelmû irányultságuk összetettebbé vált: új<br />
és bonyolult helyzetet teremtve a biztonságpolitikai<br />
szakemberek, szakpolitikusok számára.<br />
Ma már a biztonság ugyanis nem csupán katonai<br />
aspektusokat vet fel. A politikai mellett gazdasági,<br />
társadalmi, környezetvédelmi, emberi jogi, humanitárius<br />
elemekkel egészült ki. 4<br />
III. Európa biztonságpolitikai<br />
építményének szûkebb<br />
(hagyományos) és tágabb<br />
(új típusú) modellje 5<br />
A biztonság fogalmának napjainkban történõ átalakulásával,<br />
az új kockázati tényezõk megjelenésével<br />
és jelentõségük egyre erõsödõ növekedésével függ<br />
össze Európa biztonságpolitikai struktúrájának közelmúltbeli<br />
átalakulása, kibõvülése.<br />
A II. világháború után kirajzolódó biztonságpolitikai<br />
modell 3 szervezetre épült. Kontinensünk (helyesebben<br />
Nyugat-Európa) biztonságát egy triász<br />
– hol együttmûködése, hol egymásmellettisége, hol<br />
ellenhatása – határozta meg. Ma is ez a 3 szervezet<br />
bír kiemelkedõ jelentõséggel, õk az építõkövei Európa<br />
hagyományos, szûkebb körû biztonságpolitikai<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language