2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
142<br />
ad b) A szakellátás célja elsõsorban a családjából<br />
(bármely okból) kikerült gyermek helyettesítõ védelmének<br />
biztosítása. A szakellátások mindig személyes<br />
gondoskodást nyújtó ellátások. A szakellátások<br />
biztosítása a megyei/fõvárosi önkormányzatok<br />
kötelezõ feladata. 24<br />
ad c) A gyermekvédelmi gondoskodás körébe<br />
tartozó hatósági intézkedés(eke)t hoz a települési<br />
önkormányzat jegyzõje, illetve a gyámhivatal, ha a<br />
szülõ nem teszi meg a gyermek érdekében szükséges<br />
intézkedéseket, azok megtételéhez nem járul hozzá,<br />
vagy egyébként akadályozza, hogy a gyermek a körülményeinek<br />
megfelelõ gyermekjóléti, illetve más<br />
alapellátást igénybe vegye. A hatósági intézkedések<br />
kiválasztásánál figyelembe kell venni<br />
– a veszélyeztetettség jellegét és okait,<br />
– a gyermek személységét és családi körülményeit,<br />
– az intézkedés várható hatásait,<br />
– valamint a gyermeknek a saját családjában<br />
történõ nevelkedéséhez fûzõdõ jogát.<br />
ad d) A gyermekvédelmi rendszer részét képezi<br />
– a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve<br />
oda elõzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak<br />
intézeti ellátása, továbbá<br />
– a fiatalkorúak pártfogó felügyelete azzal, hogy<br />
mindkettõrõl külön törvény rendelkezik. 25<br />
1. Alapellátások<br />
1.1. Pénzbeli ellátások 26<br />
a) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan<br />
hátrányos helyzetben lévõ családok anyagi támogatása,<br />
és ezzel annak elõsegítése, hogy a gyermek családi<br />
környezetben nevelkedjen.<br />
A rendszeres gyermekvédelmi támogatást a települési<br />
önkormányzat képviselõ-testülete állapítja<br />
meg (kérelemre), ha a gyermeket gondozó családban<br />
az egy fõre jutó havi jövedelem összege nem haladja<br />
meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegét.<br />
A jogosultság feltételeit a képviselõtestület<br />
évente legalább egyszer felülvizsgálja. A támogatás<br />
összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori<br />
legkisebb összegének 22 százalékával.<br />
b) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg<br />
a képviselõ-testület, ha a gyermeket gondozó család<br />
idõszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást<br />
veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetbe került.<br />
Elsõsorban azokat a gyermekeket (családokat) kell rendkívüli<br />
támogatásban részesíteni<br />
– akiknek az ellátásról más módon nem lehet gondoskodni,<br />
illetve<br />
– az alkalmanként jelentkezõ többletkiadások miatt<br />
anyagi segítségre szorulnak (pl. gyermek családba<br />
való visszakerülése, betegség, iskoláztatás, válsághelyzetben<br />
lévõ anya gyermekének megtartása).<br />
Rózsás Eszter: A gyermekvédelem rendszere<br />
A rendkívüli támogatás mértékét a képviselõtestület<br />
rendeletben határozza meg.<br />
c) A gyermektartásdíj megelõlegezésének akkor van helye,<br />
ha<br />
– a bíróság a tartásdíjat jogerõs határozatában már<br />
megállapította és<br />
– gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg<br />
lehetetlen, továbbá<br />
– a gyermeket gondozó szülõ vagy más törvényes<br />
képviselõ nem képes a gyermek részére a szükséges<br />
tartást nyújtani,<br />
– feltéve, hogy a családban az egy fõre jutó havi<br />
átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb<br />
összegének kétszeresét.<br />
A gyermektartásdíj megelõlegezését a gyámhivatal<br />
(azonnal végrehajtható) határozata alapján a települési<br />
önkormányzat jegyzõje biztosítja a központi<br />
költségvetés terhére. A jogerõsen megállapított tartásdíj<br />
folyósítása a kérelem benyújtásától esedékes,<br />
és az alapul szolgáló ok elõrelátható fennállásáig,<br />
legfeljebb azonban három évig tart. (Indokolt esetben<br />
egy ízben újabb három évre megállapítható.) A<br />
kötelezett kamattal együtt köteles az elõlegezett díjat<br />
az államnak visszafizetni.<br />
d) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti<br />
vagy tartós nevelésbõl kikerült fiatal felnõtt lakáshoz jutását,<br />
tartós lakhatása megoldását elõsegítse.<br />
Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal<br />
felnõtt, akinek<br />
– legalább hároméves idõtartamú folyamatos nevelésbevétele<br />
nagykorúvá válásával szûnt meg és<br />
– készpénze (lekötött betétje), vagy ingatlan vagyonának<br />
értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj<br />
legkisebb összegének hatvanszorosát. (A vagyonba<br />
az árvaellátásból és a keresménybõl származó<br />
megtakarítást nem lehet beszámítani.)<br />
A támogatás a fiatal felnõtt részben vagy egészben<br />
tulajdonába kerülõ<br />
– építési telek, lakás, családi ház vásárlására, építésére,<br />
továbbá a<br />
– fentiek lakhatóvá tételére, felújítására, bõvítésére,<br />
– bérleti díj kifizetésére, bérlõi jogviszony megvásárlására,<br />
– államilag támogatott lakásprogramban való<br />
részvételre,<br />
– hitelintézeti kölcsön egyösszegû törlesztésére<br />
használható fel.<br />
A támogatást a gyámhivatal állapítja meg. A jogosult<br />
a támogatás felhasználása során köteles az utógondozójával<br />
együttmûködni. A támogatás mértékét<br />
a nevelésben eltöltött évek és a jogosult vagyonának<br />
értéke alapján állapítják meg. 27 Az otthonteremtési<br />
támogatással megszerzett ingatlanra a gyámhivatal<br />
jogosult – öt évi idõtartamra – elidegenítési tilalmat<br />
bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language