2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2004. évi 2. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Gál Gyula: Állami világûrjogok<br />
mely feltételének, a Világûrügyi Tanácsot az engedélyezésre<br />
nézve lényeges körülményrõl nem tájékoztatja,<br />
illetve hamis tájékoztatást ad. Ide sorolja a<br />
törvény az elrendelt vizsgálatok akadályozását, vagy<br />
a törvény feltételeinek más megsértését. Egyes cselekmények<br />
pénzbüntetést vagy egy, illetve öt évig<br />
terjedõ szabadságvesztést vonhatnak maguk után. 44<br />
Itt utalunk egy olyan jogintézményre, amely nem<br />
csak a dél-afrikai világûrjogban található: a Tanács<br />
felügyelõt (inspector) nevezhet ki abból a célból,<br />
hogy az engedély feltételeinek teljesítését ellenõrizze.<br />
A felügyelõnek joga van belépni, és vizsgálatot<br />
folytatni olyan üzemekben, amelyekrõl okszerûen<br />
feltehetõ, hogy a világûrtörvény hatálya alá tartozó<br />
tevékenységet folytatnak. A felügyelõ és a hasonló<br />
jogkörû felbocsátásbiztonsági tiszt (launch safety<br />
officer) nem avatkozhat bele az engedélyes normális<br />
üzleti jellegû mûveleteibe. 45<br />
6. Lajstromozás<br />
Miként a légijogban a légijármûvek, úgy a<br />
világûrjogban az ûrtárgyak lajstromozásához jelentõs<br />
joghatások fûzõdnek. Az állami regisztrálást az<br />
ENSZ fõtitkára által vezetett nemzetközi lajstromba<br />
bejegyzés mellett a Lajstromozási Egyezmény II. cikke<br />
írja elõ. Eszerint a felbocsátó állam az ûrobjektum<br />
adatait az általa vezetett nyilvántartókönyvbe vezeti<br />
be. 46 Az I. cikk szerint „felbocsátó államnak” nem<br />
csak az tekintendõ, amely ûrtárgyat bocsát vagy bocsáttat<br />
fel, de az is, amelynek területét vagy berendezéseit<br />
erre felhasználják. „Nyilvántartó állam” az<br />
a fenti kritériumok valamelyike szerint „felbocsátó<br />
állam”, amelynek nyilvántartásába az ûrtárgyat bejegyezték.<br />
A világûrtörvények ennek a kötelezettségnek felelnek<br />
meg.<br />
A svéd törvény szerint az ûrtárgyak ilyen regiszterét<br />
az Ûrtevékenységek Állami Bizottsága vezeti. Be<br />
kell vezetni minden olyan ûrtárgyat, amelyre nézve<br />
a Lajstromozási Egyezmény értelmében Svédországot<br />
felbocsátó államnak kell tekinteni. Ha az Egyezmény<br />
szerint más állam is ilyennek tekinthetõ, a felbocsátott<br />
ûrtárgyat az érintett államok megállapodásától<br />
függõen csak Svédországban lajstromozzák. 47<br />
Az orosz törvény a lajstromozás kötelezettségével<br />
együtt mondja ki, hogy az ûrtárgyakat az Orosz<br />
Föderációhoz tartozását igazoló jelzéssel kell ellátni.<br />
Az orosz szervezetek és külföldiek által együtt tervezett<br />
és kivitelezett ûrtárgyak lajstromozása és a felettük<br />
gyakorlandó joghatóság és ellenõrzés kérdésében<br />
a vonatkozó nemzetközi megállapodás irányadó. 48<br />
Az USA-törvény – mint láttuk – engedélyköteles<br />
felbocsátásnak tekinti a szuborbitális vállalkozást is,<br />
41<br />
ugyanakkor lajstromozás szempontjából csak a nemzetközi<br />
szerzõdésben vállalt kötelezettség alá tartozó<br />
tárgyak minõsülnek ûrtárgynak.<br />
Az ausztrál törvény szerint a Miniszter által vezetett<br />
lajstromba minden engedélyezett felbocsátással<br />
kapcsolatban be kell jegyezni az Egyezményben<br />
elõírt adatokon kívül a felbocsátó berendezés megjelölését,<br />
a tárgy általános rendeltetését is. Ha Ausztrália<br />
mellett más állam is felbocsátó, úgy ennek feltüntetését.<br />
A nyilvántartásba bárki számára betekintést<br />
kell engedni. 49<br />
Az angol ûrtárgyak lajstromát a kereskedelmi és<br />
iparügyi miniszter vezeti olyan adatokkal, amelyeket<br />
az Egyesült Királyság nemzetközi kötelezettségeinek<br />
megfelelõen õ határoz meg. A lajstrom nyilvános,<br />
abba illeték ellenében bárki betekinthet. 50<br />
Az állami lajstromozás minden törvény szerint<br />
kiterjed a legfontosabb pályaadatokra. Ebbõl is következik,<br />
hogy az ûrtárgy fogalmának döntõ eleme<br />
az orbitális mozgás. Míg azonban akár egy sikertelen<br />
felbocsátás is ûrtevékenység, lajstromozandó<br />
ûrtárgynak csak Föld vagy más égitest körüli pályára<br />
állított tárgy tekinthetõ. 51<br />
7. Kártérítés – kártalanítás<br />
Az állami világûrtörvények alkotásának folyamában<br />
a kártérítés ûrjogi szabályai kiemelkedõ szerepet<br />
játszanak. Az 197<strong>2.</strong> évi egyezménynek valamennyi<br />
világûrtörvénnyel rendelkezõ állam részese.<br />
Az ûrobjektumok által okozott károkért való<br />
nemzetközi felelõsségre nézve – legalábbis részesei<br />
közti viszonyban – ez a szerzõdés („Liability<br />
Convention”) alapvetõ fontosságú anyagi és eljárásjogi<br />
szabályokat állapít meg. Mindenekelõtt azt,<br />
hogy a kárfelelõsséget a felbocsátó állam viseli. A<br />
Világûrszerzõdés VI. cikke szerint az állam nemzetközi<br />
felelõssége (international responsibility) a VII.<br />
cikk szerint kárfelelõssége (liability) kormányszervek<br />
vagy nem állami intézmények által végzett nemzeti<br />
tevékenységekre (national activities) egyaránt vonatkozik.<br />
E cikkel összhangban a Káregyezmény szerint<br />
felbocsátó állam az, amely ûrobjektumot bocsát<br />
vagy bocsáttat fel, de az is, amelynek területét vagy<br />
berendezéseit az ûrobjektum felbocsátására használják.<br />
Az V. cikk szerint az utóbbi állam egy közös felbocsátás<br />
részesének tekintendõ (participant in a joint<br />
launching), így minden okozott kárért együttesen és<br />
egyetemlegesen felel a felbocsáttató állammal. Ez az<br />
egyszerûnek tûnõ konstrukció azóta vált igazán bonyolulttá,<br />
hogy a felbocsátó kapacitások kereskedelmi<br />
forgalom tárgyává váltak. A felelõsségi kérdéseket<br />
az ún. felbocsátásszolgáltató szerzõdések (launch<br />
JURA 2004/<strong>2.</strong>
Change language